Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke a Financial Timesnak adott minapi interjújában jelezte, hogy lehetséges a 0,75 százalékpontos emelés szeptemberben, de Daly „alapvárakozása” a 0,5 százalékpontos emelés. A minneapolisi Fed elnöke, Neel Kashkari azt mondta, továbbra is arra számít, hogy a Fed-nek a jövő év kezdetéig további 1,5 százalékponttal kell emelnie alapkamatot, ami 4,4 százalék körüli szintet jelent. Igen ám, de a kamatláb-emelkedés pénzkivonáshoz vezet a feltörekvő piacokról, tovább súlyosbítva a pénzügyi problémáikat.
Leszakad a mennyezet
Az amerikai kamatok agresszív emelkedése olyan feltételeket teremt a nemzetközi tőkepiacokon, hogy számos kevésbé fejlett ország nem tudja majd visszafizetni a hiteleit. Srí Lanka már ebben a helyzetben van, és mások, köztük Kenya, Egyiptom, Banglades és Pakisztán jó eséllyel követik.
Leland Goss, a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség ügyvédje szerint a feltörekvő piacokon felvett hitelfelvétel egy évtized alatt a gazdasági kibocsátás negyedét jelentő 3,3 ezermilliárd dollárról 5,6 ezermilliárd dollárra, körülbelül egyharmadára nőtt.
Goss leszögezte a Financial Timesnak, hogy a „ rendszerszintű adósságválság bekövetkezte valós lehetőség". Hozzátette: „Azok a hitelezők, akiknek nem egy vagy néhány, hanem sok szuverén hitelfelvevővel szembeni kitettsége van, nagy összesített kitettséggel rendelkeznek". Ezek pedig "potenciális rendszerszintű kihatásokkal" járhatnak a nagy pénzügyi intézmények esetében.
Megy a periféria pénze a centrum felé
Egy, a múlt hónap végén kiadott jelentésből kiderült, hogy a feltörekvő piacokat már most is pénzkivonás sújtja. Az Institute of International Finance jelentése szerint a feltörekvő piacokról júliusban 10,5 milliárd dollár volt a kiáramlás, ami az elmúlt öt hónapban elérte a 38 milliárd dollárt -ez a leghosszabb idejű kiáramlás a feljegyzések 2005-ös kezdete óta.
Az úgynevezett feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságok egyre romló gazdasági és pénzügyi helyzetére a ghánai jegybank múlt heti döntése mutatott rá azzal, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb kamatemelését hajtották végre. Egy rendkívüli ülésen a jegybank 300 bázisponttal, 22 százalékra emelte az alapkamatot, „erős mögöttes inflációs nyomásra” hivatkozva. A jegybanki alapkamat 850 bázisponttal emelkedett tavaly novemberhez képest, amikor még 13,5 százalék volt – és ez a szint 2015 óta fennált.
Ghána fizetőeszköze, a cedi az elmúlt év során 25 százalékot veszített értékéből, és a világ második legrosszabbul teljesítő valutája lett a Srí Lanka-i rúpia után. Srí Lankához hasonlóan Nana-Akafu Addo elnök kormánya és kormányzó Új Hazafias pártja is tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal egy 3 milliárd dolláros kölcsönről, holott korábban ellenállt egy ilyen lépésnek.
A ghánai helyzet romlása az egész kontinensen és az egész világon megismétlődik. A nigériai inflációs ráta elérte a 20 százalékos csúcsot – ez a legmagasabb az elmúlt 17 évben –, mivel az élelmiszer-, szállítási és energiaköltségek gyorsan emelkednek. Dél-Afrikában, a kontinens legnagyobb gazdaságában a nemzeti deviza, a rand értéke 5 százalékkal esett a múlt héten, a 30 éves államkötvények hozama pedig több mint 10 százalékra kúszott fel a pénzügyi és gazdasági feltételek romlásával. A dél-afrikai jegybank a múlt hónapban 75 bázisponttal emelte kamatát, amit a szomszédos Namíbiában is megléptek - az elmúlt 20 év legnagyobb emelésével.
Sorra jönnek az emelések
Az ázsiai válság nem korlátozódik Srí Lankára. A Fülöp-szigeteki peso 5 százalékkal esett idén, a pakisztáni rúpia 20 százalékkal, a thai baht pedig több mint 6 százalékkal. Pakisztán és Banglades is már az IMF-hez fordult.
A fejlett gazdaságok központi bankjai is folytatják a kamatemelést. A múlt héten a norvég jegybank idén másodszor emelte 50 bázisponttal kamatát, és jelezte, hogy a következő hónapban további, ugyanekkora emelkedésre lehet számítani.
A német központi bank, a Bundesbank elnöke, Joachim Nagel - aki egyben az EKB kormányzótanácsának is tagja - kijelentette, hogy az energiaárak megugrása valószínűleg 10 százalék fölé tereli az inflációt, és jövőre is magas marad. „Az infláció kérdése 2023-ban sem fog megszűnni” – mondta. „Valószínűleg tovább folytatódnak az ellátási szűk keresztmetszetek és a geopolitikai feszültségek. Eközben Oroszország drasztikusan csökkentette gázellátását, a földgáz és az áram ára pedig a vártnál nagyobb mértékben emelkedett.”
Valóban, a német áramárak hétszer magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, a tízszeresére nőtt gázáremelések következtében. Nagel szerint magasabb infláció mellett további kamatemeléseknek kell következniük.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nem tetszik nekik az egészségügyi törvény módosítása. 
