Évtizedeken keresztül az orosz fővárosban alig létezett éjszakai élet, igaz, kocsmák se nagyon, a szó magyar értelmében, bárok legfeljebb a belföldiek számára zárt luxusszállodákban működtek. Moszkva belső kerületeiben inkább csak a fehér éjszakák idején sétálgattak a fiatalok. Kevés vendéglátóhely működött késő estig, az éttermek nagy része nappali, önkiszolgáló volt. De a „rendszerváltás” e tekintetben jelentős változást hozott, összefüggésben a turizmus felfejlesztésével.
Ugyanakkor több ezer külföldi tartózkodott mindig is az akkor még csak 10 milliós városban – ott tanultak, vagy üzleti céllal mentek oda – netán csoportos turistaként, napjuk minden percét együtt töltötték, az előre leírt program szerint.
A Moszkva-parti esték című, egy időben Magyarországon is népszerű dal, (magyarul leginkább Radnai György előadásában hallhattuk) szinte a Szovjetunió második himnuszává vált, az 1957-es Világifjúsági Találkozó miatt. Ez a dal lett a Majak zenei rádióadó minden fél órában hallható szignálja 1964-től. A Rádió Moszkva angol nyelvű adása egy gyönyörű hangszeres feldolgozását játszotta minden órában. A sikerre jellemző, hogy Angliába és az USA-ba is eljutott. A leghíresebb operaénekesek, mint a korán elhunyt Dmitrij Hvorosztovszkij, valamint a spanyol José Carréras előadásában milliók hallgatják ma is a YouTube-on.
A színházi előadások, sportversenyek és koncertek közönsége, a vendégségből hazafelé igyekvők többnyire el tudtak jutni úti céljukhoz metróval – másképp nehezen, hiszen még kevés volt a magánautó és a taxi is. Ez az az időszak, amikor a belvárosi autóutak bizonyos sávja csak az állami autók számára volt fenntartva.
Romkocsma-féle hangulat sehol, még az Arbaton sem, amely Moszkva egyik legkedveltebb turistanegyede. Ez a fajta „szabadosság” évtizedekig ismeretlen és tiltott volt.
Ma viszont tényleg virágzik az éjszakai élet, legalábbis erről tudósít az orosz Kommerszant című napilap. A helyi lakosok és a turisták napi költésének a fele az orosz főváros éttermeiben, kávézóiban és bárjaiban este 6 óra és éjfél között realizálódik – nyilatkozta Olga Nyecsájeva, a Mosturism osztály vezetője a Kommerszantnak. Ilyenkor a vendégek átlagosan kétszer annyit költenek, mint reggel vagy délután.
Fotó: Depositphotos
Elmondása szerint a különböző tanulmányok adatai azt mutatják, hogy a moszkvaiak körében a kulturális és szórakoztató kikapcsolódás legnépszerűbb helyszínei a kávézók és éttermek. A lakosok 73 százaléka így pihen, 61 százalékuk moziba, 48 százalékuk pedig inkább múzeumokba és kiállításokra jár. (Bár bizonyára van átfedés is. Arról nem esik szó, hogy a streamingkorszakban csökkent-e a filmszínházak látogatóinak száma.)
A városlakók időhiányra panaszkodnak, mint bárhol másutt a világon, de ez nem csökkenti a fővárosban a kikapcsolódás iránti igényüket. Egyes moszkvaiak számára az ideális időszak erre az éjszaka.
A kialakult új keresleti struktúra erős befolyást gyakorol a vállalkozásokra. A szakértő szerint a több mint 22,6 ezer vendéglátóhelyből több mint 1,9 ezer éjfél után is nyitva tart, beleértve az éjszakai klubokat, amelyek fő közönsége a 20 és 35 év közötti korosztály. A mozik is alkalmazkodnak a trendhez: több mint 150 létesítmény késő este tart nyitva, sőt, hajnali három óra után is 14 mozi fogadja a nézőket. A vásárlás szerelmeseit 15 bevásárló- és szórakoztató komplexum várja, 11 óráig.
A Mostourism felmérései szerint a külföldről érkező vendégek 24 százaléka fel akarja fedezni a gazdag éjszakai életet. Ezért igény mutatkozik a részletesebb online navigációra a különféle szolgáltatások és látnivalók helyszíneit illetően. Az idén nyáron az RUSSPASS turisztikai szolgáltatás új programmal bővítette kínálatát, amely sétákat kínál az esti fővárosban, Moszkvai Éjszakai Útmutató címmel.
Ami régen ritkaságnak számított: a teraszok és a tetőteraszok száma és népszerűsége Moszkvában és más nagyvárosokban egyaránt növekszik. Ezek ideális helyszínei a céges programoknak. „Előrejelzéseink szerint csak a rendezvényprogram több mint 260 milliárd rubelt hozhat a városnak 2030-ban” – emelte ki a turisztikai szakember.
Véleménye szerint a 2030-ig tartó moszkvai fejlesztési stratégia eredményeként a város turisztikai ágazatának teljes forgalma addigra várhatóan eléri a 3,6 ezer milliárd rubelt.
Az orosz főváros vendégei már most is jelentős többletfogyasztást hoznak a gazdaság számos ágazatába, és új munkahelyeket teremtenek. 2024-ben a vendéglátóipar 235 milliárd rubellel gazdagította a fővárosi költségvetést, teljes forgalma pedig mintegy 1,7 ezer milliárd rubelt tett ki – összegezte Nyecsájeva.
Ehhez azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai megfontolás kellett. Illetve az tény, hogy a háború miatt számos – balti, skandináv, nyugati – ország kiesik ebből a potenciális körből, viszont a több milliárd ázsiaira bízvást lehet számítani.