Az EU-ban egyre többen követelik egy polgári-katonai high-tech kutatóügynökség létrehozását a Pentagon által finanszírozott amerikai DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) ügynökség mintájára. A DARPA segítségével az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma az 1950-es évek vége óta finanszírozza magánvállalatok magas kockázatú kutatási és fejlesztési projektjeit, amelyeket mind polgári, mind katonai célra felhasználnak.
Fotó: Depositphotos
Az EU Biztonságtudományi Intézete (EUISS) – egy uniós agytröszt – szerint az USA ezzel megalapozta katonai fölényét, valamint globális informatikai dominanciáját. A technológiai függőség – például az Egyesült Államoktól – katonailag és gazdaságilag is gyengíti az EU-t a globális hatalmi harcban. Az EU-nak ezért szüksége van egy saját DARPA-ra, érvelnek egyre többen.
Az EU és néhány tagállam évekkel ezelőtt megtette az első lépéseket. Az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) például 2020-ban hozták létre azzal a kimondott céllal, hogy biztosítsák az EU globális technológiai vezető szerepét. Egy francia-német kezdeményezés 2018-ban hívta életre a JEDI-t, amely kifejezetten az európai DARPA előfutárának vallja magát.
A JEDI által jelenleg finanszírozott projektek áttekintése számos kettős felhasználású technológiát tár fel – például stratégiai kommunikációval, mesterséges intelligenciával, kiberbiztonsággal és a GPS utódrendszerével kapcsolatos projekteket. Németországnak és Franciaországnak, mint „a leggyorsabb és legmerészebb” EU-tagállamoknak „vezető szerepet kell vállalniuk”, és segíteniük kell megakadályozni, hogy az unió pusztán „hihetetlen tehetségek szállítójává” vagy „hatalmas piaccá” váljon az amerikai és ázsiai technológiai vállalatok számára – áll a JEDI alapító nyilatkozatában.
Úton egy európai DARPA felé
Az EUISS tanulmánya szerint az EU „biztonsága és gazdasági versenyképessége” egyre nagyobb nyomás alatt áll – Oroszország, Kína és az Egyesült Államok részéről, áll a dokumentumban. „Európának” nem szabad megengednie, hogy „riválisai” fenntartsák a vezető szerepet a legújabb technológiákért folyó versenyben. Ahhoz, hogy lépést tartson a nagyhatalmakkal, „kettős felhasználású… technológiai fellendülésre” van szükség, amelynek nem kevesebbet kell eredményeznie, mint egy negyedik ipari forradalmat. A „kettős felhasználás” olyan technológiákra utal, amelyek kettős – katonai és polgári – felhasználásúak.
Egy példa erre a GPS navigációs technológia. A DARPA államilag finanszírozott, kockázatos magántechnológiai fejlesztésekbe történő befektetései nemcsak új fegyver-technológiákat hoztak létre, hanem „jelentős gazdasági előnyökkel” is jártak, írja az EUISS – például számítógépek, okostelefonok, játékkonzolok és pacemakerek tömeggyártása.
Az úttörő technológiai ugrások magas szintű „kockázatvállalást” igényelnek; és mivel a magánbefektetők általában nem hajlandók erre, az államnak közbe kell lépnie. Ha például az EU tagállamai csökkentenék az Egyesült Államoktól való függőségüket a kiberbiztonság terén, ez nem csak a politikai függetlenség felé tett lépés lenne; a tanulmány szerint az európai vállalatok is profitálnának belőle.
A németek már az élre is ugrottak
Németország két vezető védelmi startupja két hete „stratégiai partnerséget” kötött a mesterségesintelligencia-alapú hadviselés továbbfejlesztése érdekében, az Egyesült Államoktól való lehető legnagyobb függetlenség elérésére összpontosítva. A tervezett „mesterségesintelligencia-alapú felderítő és akcióhálózat” fejlesztése, amely lehetővé teszi a „fegyveres erők számára harci helyzetekben”, hogy „gyorsabban, pontosabban, hatékonyabban és nagyobb távolságokon” cselekedjenek, szándékosan „európai tervezésű” – állítja a Helsing és az Arx Robotics.
A 12 milliárd euróra becsült Helsing a valaha volt legdrágább német startup; az Arx Robotics szintén a startup színtér fénypontjának számít. A már bejáratott védelmi vállalatokkal (mint például a Rheinmetall, amelyek gyakran szoros transzatlanti kapcsolatokkal rendelkeznek) ellentétben a vállalat célja egy európai, sőt néha tisztán német, az Egyesült Államoktól független gyártóüzem létrehozása. Ezt szoros együttműködésben teszik az ukrán védelmi iparral és az ukrán fegyveres erőkkel, amelyek a háborúban fogják használni az újonnan kifejlesztett fegyvereket. A német startupok így sikeresen állítanak elő terepen tesztelt katonai felszereléseket.
A két cég a szándéka szerint „a korábban erősen széttagolt és analóg szárazföldi szektort... digitalizálná, hálózatba kapcsolná és mesterséges intelligenciával felszerelné”. Ez lehetővé tenné a „harci helyzetekben lévő fegyveres erők” számára, hogy „gyorsabban, pontosabban, hatékonyabban és nagyobb távolságokon” cselekedjenek, mint manapság. „A partnerség kifejezetten „európai célokat szolgál”: az ukrajnai együttműködés mellett magában foglalja „többek között a Nagy-Britanniában és Németországban megvalósuló közös projekteket”. Végső soron a cél az, hogy „technológiai előnyhöz jussanak az európai és ukrán fegyveres erők”.
