8p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Németország és az EU felzárkózási versenye a chipgyártás és az akkumulátorgyártás terén megrekedt és kudarcba fulladhat. Az USA és Kína messze az élen jár. Káncz Csaba jegyzete.

A 2022-ben elfogadott „Európai Chip Törvényével” Brüsszel 43 milliárd eurónyi magánbefektetést és állami támogatást kívánt mozgósítani egy olyan ambiciózus projekt keretében, amelynek célja, hogy az EU-ban globálisan versenyképes félvezetőgyártást hozzon létre, és a világgazdaságban tapasztalható növekvő feszültségek miatt - Kínával, az Egyesült Államokkal és Tajvannal versengve - függetlenebbé váljon ebben a kulcsfontosságú technológiában.

Amerika és Kína rég lehagyta Európát
Amerika és Kína rég lehagyta Európát
Fotó: Depositphotos

Olyan vállalatok, mint az Intel, a TSMC, az STMicroelectronics, a GlobalFoundries és az Infineon azonnal jelentős beruházásokat jelentettek be. Két év elteltével azonban egy jelentés szerint csak "néhány projekt van építés alatt"; "még kevesebb" kapott  "jóváhagyást az Európai Bizottságtól állami támogatásra", amely nélkül viszont "pénzügyileg fenntarthatatlanok" lennének.

Akadályok

Bár a támogatásokat a tagállamok az európai chipről szóló törvény részeként nyújtják, azokat Brüsszelnek felül kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia. Németország élen jár a támogatások odaítélésében; az Intel, a TSMC, az Infineon és a Wolfspeed nagyberuházásaihoz ítélt oda forrásokat. Ezek közül a projektek közül azonban még egyik sem kapta meg a szükséges brüsszeli jóváhagyást.

Ráadásul Németország költségvetési válságban van, ami - a német kormány ellenkező biztosítékai ellenére - megkérdőjelezi a nagy infrastrukturális projektek megvalósítását. Emellett a populista jobboldal közelmúltbeli választási sikerei további akadályokat gördítettek a csúcstechnológiai vállalatok letelepedése elé.

Ezek ugyanis gyengítik a megújuló energiaprojektek támogatását, amelyek a chipgyártók számára fontos megrendelések forrását jelentik. Ezzel párhuzamosan az idegen-gyűlölet megnehezítheti a szükséges külföldi szakképzett munkaerő toborzását.

80 ezer teherautónyi föld

Németország legdrágább félvezető-beruházásának, a Magdeburg mellé tervezett Intel-gyár építésének megkezdése legalább 2025-ig elhalasztódott. Ennek hátterében az áll, hogy a tervezett telephelyen a mezőgazdasági szempontból értékes földet 40 centiméter mélységig - mintegy 80 ezer teherautónyi földet - kell kitermelni és elszállítani, miközben számos egyéb, például a helyi vízellátással kapcsolatos kifogás még mindig megoldatlan.

Az Intel azt is bejelentette, hogy addig nem hajt végre beruházásokat a magdeburgi telephelyen, amíg az EU Bizottsága nem adja ki a Berlin által megígért közel 10 milliárd eurós támogatást.

A projekt várhatóan 30 milliárd eurót tesz ki. A chipgyártó TSMC viszont mintegy 11 milliárd eurót akar befektetni egy Drezda melletti telephelyen, de még ugyancsak nem kezdte meg az építkezést.

Az amerikai Wolfspeed vállalat szintén elhalasztja tervei megvalósítását, és most legkorábban 2025 közepéig akar mintegy hárommilliárd eurót befektetni a Saar-vidéken - feltéve, hogy az európai és az amerikai elektromosautó-piacok gyengélkedése nem folytatódik. Egyelőre csak a Drezda melletti Infineon-gyár építése halad úgy, hogy 2026-ra tervezett határidőre megépüljön. A német félvezetőgyártó ötmilliárd eurót fektetett be anélkül, hogy Brüsszel jóváhagyására várt volna a támogatásokhoz.

Az önellátás "irreális"

A késedelmek miatt a német média és a szakértők most már szkeptikusak az európai chipekről szóló törvény ambiciózus céljaival kapcsolatban is, amely 2030-ra 20 százalékos részesedést kívánt biztosítani az EU-nak a globális félvezetőgyártási piacon. Az "önellátás" célja a német iparági bennfentesek szerint amúgy is "irreális", tekintettel az iparágban tapasztalható nagyfokú hálózatosodásra.

Ehhez "700-900 milliárd eurót" kellene befektetni, ráadásul az EU aligha lenne képes mozgósítani a szükséges számú szakképzett munkaerőt. Ennek ellenére Szászországban jelenleg egy félvezetőipari klaszter van kialakulóban, amely az iparág "ötödik legnagyobb termelési központjává" válhat. Ez különösen fontos a rossz időket élő német autóipar számára, amely egyre több félvezetőt épít be járműveibe. A jelentés szerint egy VW Golfban mindössze 800-1000 félvezető" található, egy Porsche Taycanban azonban már 8-10 ezer van beépítve.

A lemaradás

Az év elején a Handelsblatt arról számolt be, hogy az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államokkal szembeni globális támogatási és beruházási versenyben, és azt állította, hogy az amerikai félvezetőipar 278 milliárd dollár értékben jelentett be beruházásokat új gyártólétesítményekbe, míg az EU-ban csak 86 milliárd dollár áramlik új chipgyárba. Ennek megfelelően Németországban egy második európai chiptörvényt követelnek az EU versenyhelyzetének javítása érdekében.

A Német Iparszövetség (BDI) vezetője, bár nem kedveli a támogatásokat, kifejtette, hogy a csúcstechnológiai vállalatoknak nyújtott adókedvezményeknek "nincs alternatívája", mert különben "Németország elveszíti ezeket a technológiákat".

"Lépést tartani Kínával"

Hasonlóan problémás Brüsszel és Berlin második nagy high-tech projektje, amely az EU stratégiai autonómiájának erősítését hivatott szolgálni: az EU saját akkumulátor-gyártásának fejlesztése. A Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet tanulmánya szerint 2024 tavaszára 80 akkumulátorprojektet terveztek az EU-ban - ez javulás az előző évhez képest, amikor csak 70-et jegyeztek fel. Német üzleti körök szerint azonban e projektek közül sok csak nagy késéssel, "az évtized folyamán" valósul meg, feltéve, hogy nem rekednek meg teljesen a tervezési fázisban.

Ezen túlmenően a kínai versenytársak az alacsonyabb áraknak köszönhetően ki tudják építeni pozíciójukat az európai piacon. A svájci UBS nagybank elemzése szerint "a kínai akkumulátor-gyártó vállalatok piaci részesedése az EU-ban a közelmúltbeli 30 százalékról 2027-re valószínűleg 50 százalékra nő". Az EU jelenleg "fáradságos kísérletet tesz arra, hogy lépést tartson Kínával az akkumulátortechnológia terén" - mivel "a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül kilenc" jelenleg vagy Kínából, vagy Dél-Koreából származik. Az EU tervei szerint 2030-ra az EU-ban használt e-autó akkumulátorok 90 százalékát valóban Európában kellene gyártani. Ez azonban nincs a láthatáron.

Az elektromos autók visszaesése

Az iparágat az elektromos autók eladásának jelenlegi visszaesése is sújtja, ahol az eladások messze elmaradnak az előrejelzésektől. Ipari körök szerint "az EU-ban forgalomba helyezett új autók háromnegyedének még mindig belső égésű motor van a motorháztetejük alatt." Hivatalosan azonban Berlin kitart az elektromos járművek mellett; Scholz kancellár például az év elején, a svéd Northvolt akkumulátorgyár Schleswig-Holsteinben történő építésének megkezdésekor az iparág stratégiai jelentőségét hangsúlyozta "hazánk és Európa" számára.

A négymilliárd eurós Northvolt projekt, amelyet a német kormány 900 millió euróval támogat, 60 gigawattos kapacitást fog elérni. Az EU legnagyobb meglévő akkumulátorgyárát a koreai LG gyártója működteti a lengyelországi Wroclaw város közelében, kapacitása 65 gigawatt.

Támogatási verseny az USA-val

A kínai akkumulátorgyártók nem csak az EU-ban hódítanak teret, hanem az Atlanti-óceán túloldalán is, a konkurencia jobb pozícióban van. A német média már tavaly panaszkodott az USA-ban az akkumulátor-gyártóknak nyújtott nagyvonalú támogatások miatt, amelyek valószínűleg számos stratégiai beruházási projekt megvalósulását eredményezik. Az akkumulátor-gyártóknak nyújtott amerikai támogatások sokszorosan meghaladják azokat, amelyeket Berlin és Brüsszel hajlandó kifizetni.

Ennek megfelelően a Northvolt az évtized végére mintegy hétmilliárd eurónak megfelelő összeget kapna egy hasonló beruházásért az Egyesült Államokban. Berlin eredetileg csak 155,4 millió euróval akarta támogatni a schleswig-holsteini üzemet.

Az elvándorlás veszélye miatt a támogatást masszívan, 900 millió euróra kellett növelni. Az európai akkumulátoripar a szaksajtó szerint "az inflációcsökkentő törvény szorításában" van, tekintettel az USA dominanciájára a transzatlanti támogatási versenyben. Ráadásul a 2030-ra tervezett mintegy 1000 gigawattos európai termelési kapacitás nagy részét, nevezetesen 750 gigawattot, nem európai vállalatok fogják megvalósítani.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Magyarországra és Kínába viszik, amit tőlük elvettek: kiakadtak a német munkások
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 16:59
A Bosch németországi gyárbezárásai és a termelés Magyarországra helyezése miatt egyre nagyobb a felháborodás. A tiltakozók szerint nemcsak munkahelyek szűnnek meg, hanem veszélybe kerül az európai szolidaritás és a gazdasági felelősségvállalás eszméje is.
Nemzetközi „Ha nincs kenyér, nincs Gáza” – az éhínség árnyékában méregdrága a liszt
Kollár Dóra | 2025. május 24. 14:18
Közel 600 napja tart az izraeli offenzíva Gázában, a civil lakosság helyzete pedig katasztrofálissá vált.
Nemzetközi Új pénzügyi válságtól tartanak Trump kriptós hálózata miatt
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 10:18
Donald Trump újabb határt lépett át az amerikai politikában: virginiai golfklubjában exkluzív vacsorára hívta meg saját mémcoinjának legnagyobb vásárlóit. Az eseményre csak az juthatott be, aki elegendő $Trump tokent vásárolt – a legjobbak személyes találkozót is kaptak az elnöktől. A kritikusok szerint ezzel a kriptovaluta nemcsak a politikai lojalitás mércéjévé, hanem befolyásszerzési eszközzé is vált.
Nemzetközi Meglett az első konkrét eredménye a múlt heti orosz-ukrán tárgyalásnak
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 19:46
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs pénteken közleményben.
Nemzetközi Orbán Viktor egy olyan ország vezetőjével tárgyalt, amelyen az energiaellátásunk múlik
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 19:14
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkalátogatás keretében találkozott Alekszandar Vucsics szerb elnökkel Belgrádban – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Nemzetközi ENSZ-főtitkár: a legkegyetlenebb szakaszát szenvedik el a gázaiak a háborúnak
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 18:02
António Guterres szerint a Gázai övezet ostrom alatt álló északi részébe továbbra sem jutott be segély.
Nemzetközi Tiltott technológia jutott el Oroszországba egy uniós cégen keresztül
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:01
Egy német technológiai óriás szlovén leányvállalata több millió euró értékben szállított megfigyelésre is alkalmas eszközöket Oroszországba, hónapokkal azután, hogy az EU újabb szankciókkal tiltotta meg a hasonló exportokat. A Kontron pénzügyi kapcsolata azóta szankcionált orosz partnerével is kérdéseket vet fel. Úgy tűnik, vannak még kiskapuk.
Nemzetközi Trump kést tesz Európa nyakára: 50 százalékos vám jöhet
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 14:44
Trump szerint az EU kihasználja az Egyesült Államokat.
Nemzetközi Közeleg a tűzszünet? Moszkva hamarosan átad valamit Kijevnek
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 14:16
Szergej Lavrov szerint Oroszországban már előrehaladott stádiumba került a leendő ukrán békeszerződésről szóló memorandum kidolgozása.
Nemzetközi Zuhan a lakásépítések száma Németországban
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 13:31
Meredeken csökkent a Németországban épült lakások száma tavaly az előző évhez képest a Destatis pénteken közölt adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG