A Moszkva és a Nyugat közötti politikai konfrontáció erősödésének idején a Barents-tenger és a Norvég-tenger tengeri területe továbbra is stratégiai jelentőséggel bír Moszkva számára.
Az orosz Északi Flotta Murmanszk közelében, az orosz Kola-félszigeten állomásozik, amelynek központi elemei az interkontinentális rakétákkal felszerelt, nukleáris meghajtású stratégiai tengeralattjárók. Ezek a második csapásmérő képesség és ezáltal a nukleáris elrettentés alapvető elemei.
Ha az Északi Flotta hajói ki akarnak hajózni az európai Atlanti-óceánra, át kell haladniuk az úgynevezett Medve-szakadékon, az Északi-fok és a Medve-sziget közötti, mintegy 450 kilométerrel északabbra fekvő tengeri területen. Ha az út Nyugat felé folytatódik, akkor a „GIUK-átjáró” (a rövidítés a „Grönland – Izland – Egyesült Királyság” rövidítése), a Grönland és Skócia északi csücske közötti területet is át kell haladni.
Tűz alá került Norvégia biztonságpolitikája
Norvég biztonsági körökben és a médiában már régóta vitatják, hogy az orosz halászhajók, kutatóhajók és oligarcha jachtok tevékenysége a norvég vizeken biztonsági kockázatot jelent – akárcsak a norvég hajókra feliratkozó orosz tengerészeké. Norvég politikusokat többször vádoltak azzal, hogy naivak Moszkvával szemben.
Fotó: Depositphotos
Valóban, Norvégia az egyetlen európai ország, amely még mindig engedélyezi az orosz halászhajók kikötését – immár fokozott ellenőrzés mellett. November 1-jén Oroszország és Norvégia bejelentette a 2025-re szóló halászati megállapodását, amely a két ország folyamatos együttműködését bizonyítja. Az együttműködés ellenére Oroszországot azzal vádolják, hogy a halászhajókat kémhajóként használja a norvég partok mentén lévő érzékeny létesítmények kutatására.
Incidensek sora
Valóban, az utóbbi időszakban több közismert incidens is történt, például kémkedési kísérlet.
Ide tartozik, hogy Oroszország Norvégia legnagyobb katonai létesítményeinek közelében alakított ki kabinokat, valamint a norvég erőművek közelébe átrepülő drónokkal kapcsolatos incidensek is nagy port vertek föl.
Legutóbb, idén szeptemberben a nagy mennyiségű hírszerzési technológiával rendelkező Andøya légitámaszponton egy zavarási tesztet halasztottak el az elektromos vezeték szabotázsának gyanúja miatt.
A norvég rendőrség biztonsági szolgálatának (PST) vezetője aggódik amiatt, hogy Oroszország esetleg norvég állampolgárokat használ fel ezekre a műveletekre. Pénzbeli ösztönzők felajánlásával Oroszország képes lehet arra, hogy bűnözőket vagy akár bandatagokat találjon – ahogyan ez Svédországban az Irán nevében dolgozó foxtrot-banda esetében történt –, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre.
Hol vannak a sérülékeny pontok?
A Norvég Hírszerző Szolgálat által 2024 elején készített éves jelentésében négy célpontot jelöltek meg, amely sérülékeny lehet az orosz beavatkozásra. Ezek közé tartoznak a fegyveradományokkal és az ukrán személyzet kiképzésével foglalkozó szereplők; az olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó vállalkozások és létesítmények; katonai és polgári értékű technológia; valamint norvég és szövetséges norvégiai katonai eszközök.
E fenyegetések közül Norvégia biztonsági szempontból betöltött szerepét illetően a legkritikusabb szempont az olaj- és gázágazat. Norvégia bizonyos mértékig átvette az orosz olaj- és gázexportot több uniós országba, például Németországba és Hollandiába.
Ezek a létesítmények alapvető fontosságúak az Európán belüli szélesebb körű energiaellátási lánc számára, és ennek bármilyen megszakadása széles körű ellátási problémákat okozna az EU nagy részén, az árak emelkedésével párhuzamosan. A PST egyetért azzal, hogy az olaj és a gáz különösen sebezhető lesz abban az esetben, ha Oroszország nem képes megnyerni az ukrajnai háborút, vagy ha úgy dönt, hogy eszkalálja a konfliktust.
A biztonság létfontosságú, mivel Norvégia olaj- és gázágazata alapvető fontosságú az európai energiaellátási láncban. Az Északi Áramlat 1. és 2. incidensei rávilágítottak a biztonság iránti fokozott igényre, és ennek következtében a biztonságot több tengeri járőrszolgálat révén megerősítették.
Az orosz szabotázs vagy háborús cselekmények lehetőségére való felkészülés érdekében az energiától függő országoknak fokozottan együtt kell működniük az alapvető energetikai létesítmények védelme érdekében.
Mik a feladatok?
A norvég biztonsági szervek egyetértenek abban, hogy új haditengerészeti eszközök növelése mellett a radartechnológiát (Andøya), a rutinszerű járőrözést és az olyan modern technológiákat, mint a drónok (légi és víz alatti), aktívan be kell vezetni az orosz ellenséges magatartás ellensúlyozására. A tengeri drónok ukrajnai alkalmazása megmutatta a tengeri drónok képességeit a modern hadviselésben.
Az éves jelentés kiemeli: Norvégiának meg kell erősítenie külső és belső biztonsági intézkedéseit, hogy elrettentse Oroszországot a beavatkozástól.
A jelenlegi katonai átszervezés nyomán az ország minden eddiginél jobban függ NATO-szövetségeseitől. Ebben a tekintetben Oroszország talán a legjelentősebb biztonsági lökést adta Norvégiának a megerősített északi katonai együttműködés révén, amikor Svédországot és Finnországot felvették a NATO-ba.
Tekintettel a folyamatos háborúskodás és ellenségeskedés valószínűségére, az Oroszország által a norvég infrastruktúrát fenyegető folyamatos fenyegetések tendenciája minden valószínűség szerint nagyjából ugyanígy fog folytatódni. Ami azonban változhat, az az orosz agresszióval szembeni norvég ellenintézkedések.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
