„A 200 millió eurót (80 milliárd forint) most azokból az esedékes kifizetésekből vonjuk le, amelyek Magyarországnak járnak az uniós költségvetésből”, mondta az Európai Bizottság egyik szóvivője a német Die Welt szerint.
Indul a levonás
Egyúttal jelezte, hogy szeptember 17-én, azaz kedden lejárt a 15 napos, második fizetési határidő – a magyar kormánynak eddig kellett volna kifizetnie a bírságot. Mivel ezt nem tette meg, a Bizottság elindítja az úgynevezett kiegyenlítési eljárást (azaz elkezdi a bírság behajtását). Ráadásul amíg a kormány nem fizet, addig a 200 milliós eurós alapbírság továbbra is napi egymillió euróval növekszik.
Fotó: Depositphotos
A szóvivő szerint a Bizottság azt még vizsgálja, hogy a bírságot egyben vonják-e le vagy pedig szakaszosan a Magyarországnak szánt juttatásokból.
Az MTI szerint az egymillió eurós napi bírsággal kapcsolatban azt mondta: a magyar hatóságoknak szeptember 13-ig kellett volna tájékoztatni a Bizottságot, miként igyekeztek összehangolni eljárásaikat a Bíróság által előírtakkal, azonban a hatóságok részéről nem érkezett válasz. Emiatt kiküldték az első fizetési kérelmet.
Ez a bírság jelenleg 93 millió euró (36,7 milliárd forint), azaz a június 13-i ítélettől eltelt, szeptember 17-ig tartó időszakra (azaz 93 napra) szól. Ezt Magyarországnak 45 napja van megtéríteni.
Mit kifogásol az EU?
Mint ismert, az Európai Unió Bírósága még júniusban szabta ki Magyarországra a 200 millió eurós pénzbírságot az uniós menekültügyi jogszabályok „különösen súlyos megsértése miatt.”
Az ügyben eredetileg az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást, amit az uniós bírák 2020-as ítéletükben helybenhagytak. Ezt az ítéletet támadta meg a magyar kormány, sikertelenül.
Brüsszel és az uniós bíróság a tranzitzónákat kifogásolta – ezeket a magyar kormány időközben megszüntette –, valamint a visszatoloncolásokat, és azt kérte, hogy az uniós joggal összhangban „biztosított legyen a védelmet kérő személyek befogadása, kérelmeik elbírálása.”
Azaz Brüsszel azt szeretné, ha a kormány beengedné Magyarország területére a menedékkérőket, és itt folytatná le a menekültügyi eljárásukat. Ez idő alatt nem lehetne őket a mozgásukban korlátozni.
Mit mond a kormány?
A magyar kormány számos alkalommal jelezte, hogy igazságtalannak tartja az ítéletet, nem kívánja teljesíteni az abban foglaltakat, és a bírságot sem fizeti be.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón pedig azt mondta: a kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal az ítélettel kapcsolatban.
Szerinte vannak olyan sarokpontok, amelyeken a kormány nem tud és nem is akar változtatni, és "a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni".
A Bíróság ítéletében ugyanakkor – tesszük hozzá – nem betelepítésre kötelezi a kormányt, hanem a menekültügyi eljárás biztosítására Magyarország területén.
A bírság és a migráció kérdése szóba került Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel készített interjúnkban is:
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
