Az amerikai egyetemeken három hete kezdődtek a tiltakozások Izrael brutális gázai katonai lépései és jogsértései ellen. A tiltakozások mára 75 egyetemre terjedtek ki, és rendőrség 2500 diákot tartóztatott le. Ausztráliában, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában is megjelentek az elmúlt napokban az egyetemi tiltakozások.
Az elmúlt hetekben érezhető nyugtalanság fogott el néhány demokratát, attól tartva, hogy a fiatalok körében a Columbia egyetemhez hasonló kampuszokon megmutatkozó düh átterjedhet a novemberi választásokra. Az olyan szalagcímek, mint "Az egyetemi kampuszok Joe Bidenért jönnek" (The Economist) és "Az Izrael és a gázai háború elleni tüntetések hogyan árthatnak Bidennek novemberben" (PBS), aláhúzzák a Fehér Ház aggodalmának súlyosságát.
Fotó: Depositphotos
De a baloldali Biden számára az izraeli-Hamász háború miatt kirobbant egyetemi elégedetlenségi hullám nem valószínű, hogy az idei elnökválasztáson jelentős kilengést fog okozni.
A tüntetők nem reprezentatívak
Ha van valami, amit ki lehet szűrni a legutóbbi egyetemi tüntetésekből, akkor az az, hogy a résztvevők messze nem reprezentálják az amerikai fiatalok egészét. Bár a tiltakozások azóta más intézményekre is átterjedtek, a tüntetések többnyire Amerika legtekintélyesebb (és legdrágább) egyetemein, köztük a Columbián, a Harvardon, a Yale-en és a Princetonon kezdődtek.
Márpedig az elit egyetemek általában olyan progresszív, aktivista hallgatói csoportokat támogatnak, amelyek nem hasonlítanak az amerikai felsőoktatás általános demográfiájára, és még kevésbé az amerikai ifjúsági népesség egészére.
Emellett a diákoknak csak egy elenyésző töredéke vesz részt aktívan a gázai tüntetéseken, még az elit intézményekben is. A Columbián például csak körülbelül 200 diákot tartóztattak le egy olyan iskolában, ahol több, mint 30 ezer diák tanul.
A jelentések szerint a tüntetők egy része nem diák, és a nyilvános megnyilvánulások megszervezéséért kívülállók felelősek. Néhány tüntetőnek még csak határozott vagy jól kialakított nézetei sincsenek Izraelről.
Mások a prioritások
Kicsit távolabbra tekintve, az amerikai fiatalok között nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy az Egyesült Államoknak hogyan kellene viszonyulnia Izraelhez, vagy hogy ez lenne a legfontosabb kérdés a közelgő választásokon. A Harvard Institute of Politics legutóbbi, fiatal amerikaiak körében végzett felmérése szerint a fiatal szavazók enyhe többsége, 51 százaléka támogatja az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet. A 18-29 évesek körében mintegy 41 százaléknak nincs határozott álláspontja Amerika Izraellel való szövetségéről.
A fiatal szavazók körében az olyan hétköznapi belpolitikai kérdések, mint a megélhetési válság, szinte biztos, hogy jobban befolyásolják a választási döntéseket, mint a közel-keleti erőszak.
A Harvard IOP felmérése szerint például az amerikai fiataloknak csak 2 százaléka említette az izraeli-palesztin konfliktust, mint olyan kérdést, amely a leginkább aggasztja őket.
Bár a demokraták (és az amerikaiak egésze) kétségtelenül szimpatizál a gázai tűzszünettel, az egyetemeken használt retorika - például a "globális intifádára" való felhívás vagy az Izraelnek szóló "menjen a pokolba" felszólítás - azzal fenyeget, hogy aláássa a közvélemény támogatását. A Gáza ügyében zajló egyetemi tiltakozások részben a Biden által az előválasztások során tapasztalt tiltakozások következményének tekinthetők. A michigani előválasztásokon például – ahol az országban a legmagasabb az arab-amerikaiak aránya - több mint 100 ezer demokrata szavazott "nem elkötelezett" szavazattal, hogy kifejezze elégedetlenségét a kormány egyoldalú, Izraelt támogató politikájával szemben.
Biden két tűz között
Ha azonban Biden szorosabban csatlakozna ezekhez a tiltakozásokhoz, ellenállásba ütközne a zsidó és más szavazók részéről, akik Izrael teljes körű támogatását követelik tőle. Ez sávot nyithatna Donald Trump előtt, aki már most megpróbálja az egyetemi tiltakozásokat a jelenlegi kormányzat alatti káosz bizonyítékaként beállítani.
Biden elnök hangsúlyozta, hogy "elítéli az antiszemita tüntetéseket", ugyanakkor "elítéli azokat, akik nem értik, mi történik a palesztinokkal".
Bár a mindkét oldalnak gesztust tevő nyilatkozatot kritika érte, ez nagyrészt azt tükrözi, hogy Biden elismeri a kérdés összetettségét. Az a tény, hogy ez a mozgalom ennyire diffúz, megnehezíti az ellensúlyozását. És az, hogy Biden most személyesen is megszólalt, mutatja, hogy mekkora nyomás nehezedik rá. A gázai háború már most is érzékeny téma számára, és fontos szavazatokba kerülhet a novemberi választásokon.
Különösen a fiatal szavazók körében. Márpedig ezek kulcsfontosságúak lesznek Biden novemberi győzelméhez. Ha a demokraták el tudják érni, hogy ez a korosztály elmenjen szavazni, akkor talán át tudják lökni Bident a célvonalon. Ehhez azonban sokkal több fiatalt kell megszólítani, mint azokat, akik az ország legjobb egyetemeire járnak.
Netanjahu újra átlépett Bidenen
Netanjahu miniszterelnök viszont az elmúlt órákban a világ tiltakozására és tűzszüneti erőfeszíteire fittyet hányva megkezdte a Rafah elleni katonai kampányát. Így viszont még erőteljesebben lángolhatnak föl az egyetemi tiltakozások az Egyesült Államokban.
Hetekig - vagy akár hónapokig - elhúzódó egyetemi megszállások, beleértve a rendőrséggel való összecsapásokat, valamint kritikák és megosztottság saját pártján belül: ez lenne a lehető legrosszabb háttere Biden augusztusban esedékes hivatalos elnökjelölti jelölésének Chicagoban.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 685,64 pontos, 0,64 százalékos emelkedéssel 108 570,17 ponton zárt kedden. 
