Holnap hajnalban, magyar idő szerint 3 órakor kerül sor az első elnökjelölti vitára Joe Biden és Donald Trump között, amelynek eredményét a szakértők mikroszkóppal fogják vizsgálni, elsősorban az „ingadozó” szövetségi államokban. Az eseményen a szokásostól eltérően nem lesznek nézők és számos reklám is tarkítja majd – amely a rossznyelvek szerint inkább a jelöltek, elsősorban Biden idős kora miatt egészségügyi szüneteket jelent.
A vita jelentősége
Széteső világunkban és a kettéhasadt amerikai társadalomban óriási figyelem övezi a vitát. A "Financial Times" amerikai tudósítója, Edward Luce "minden elnökjelölti vita csúcsáról" beszél, a "Wall Street Journal"-ban pedig Kevin Madden, a republikánusok egykori stratégája így látja: "A politikai világ megáll, leül és figyelmét erre a vitára összpontosítja".
De miért olyan fontos ez a vita? Nos, egy dolog biztos: az őszi elnökválasztás nagyon szoros lesz. Az pedig, hogy 2025 januárjában ki költözik be a Fehér Házba, nemcsak az USA, hanem a világ sorsa szempontjából is kulcsfontosságú.
A liberális Nyugat és a "gonosz új tengelye" - Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán - közötti jelenlegi harcban Trump győzelme destabilizáló hatású lenne. Az autokratikus hatalmak és a jobboldali populisták világszerte lendületet kapnának, a demokrácia és a jogállamiság pedig veszélybe kerülne.
Fej-fej mellett
Tavaly október óta először fordul elő, hogy Biden egy százalékponttal vezet egy országos felmérésben - egyébként éppen a Fox News felmérésében, ami arra késztette Trumpot, hogy újabb tirádát indítson kedvenc műsorszolgáltatója ellen. De a közvélemény-kutatások csak a Munka Ünnepe után, azaz szeptember elején válnak igazán értelmezhetővé. Ráadásul Trump még mindig kissé vezet a mindent eldöntő ingadozó szövetségi államokban. A vita mindenképpen jelentős mérföldkő lesz a Fehér Házért folytatott küzdelemben. Íme a két versenyző kiinduló helyzete:
Fotó: MTI
Trump adui
• Infláció: a kisember számára a benzin ára és a szupermarketben a tojás és a sonka ára a gazdaság állapotának kulcsfontosságú mutatója. Márpedig mindkét ár jóval a COVID előtti szintek felett ragadt. Éppen ezért paradox jelenség figyelhető meg az USA-ban: Bár az amerikai gazdaság a világjárványból sokkal jobban kilábalt, mint bárki más, bár a tőzsde rekordmagasan áll, a munkanélküliség rekordalacsony, és bár a bérek gyorsabban emelkednek, mint az infláció, az amerikaiak többsége még mindig úgy véli, hogy a gazdaság recesszióban van. Bidennek eddig nem sikerült eloszlatnia ezt a tévhitet. A konzervatív médiával együtt Trump minden nap az emberek fejébe sulykolja, hogy a gazdaság állítólag milyen rossz állapotban van.
• Bevándorlás: A mexikói határ a demokraták Achilles-sarka. Egyrészt azért, mert a progresszívek és a mérsékeltek a párton belül nem értenek egyet ebben a kérdésben. Másrészt, mert a bevándorlás kérdése valóban rendkívül összetett. A demokraták tavasszal még egy nagyon kemény kompromisszumot is kötöttek a republikánusokkal. Trump azonban rájött, hogy a kampányának ez a legfontosabb aduja, ezért sikeresen szabotálta ezt az alkut. Biden most elnöki rendeletekkel próbálja megakadályozni a legrosszabbat.
• Bűnözés: Ebben a kérdésben Trump arra támaszkodik, amit a szakmában úgy hívnak, hogy "a valóságot felülírja az észlelés". Más szavakkal: Az emberek érzései fontosabbak, mint a tények. Márpedig a tény az, hogy a bűnözés az USA-ban a világjárvány vége óta masszívan csökkent, és továbbra is csökken, többek között a városokban is. Ennek ellenére az exelnök úgy írja le a helyzetet, mintha a nagyvárosokat erőszakos bandák irányítanák. A bevándorlók által elkövetett erőszakos bűncselekmények kihangsúlyozása különösen kedvelt.
• Életkor: Bár Trump csak három évvel fiatalabb a 81 éves Bidennél, megpróbálja szenilisnek beállítani Bident. És az elnök tényleg úgy mozog, mint egy aggastyán. Ennek ellenére Trump nem kis kockázatot vállal. Az utóbbi időben nála is gyakran figyelnek meg szenilis demenciára utaló jeleket, és az is ismert, hogy Trump apja idős korában Alzheimer-kórban szenvedett.
• Mártír: A manhattani esküdtszék által hozott ítéletével Trump egyértelműen az igazságszolgáltatás - pontosabban a Biden- igazságszolgáltatás - áldozatának tekinti magát. A pert Sztálin kirakatpereihez hasonlítja, és azt állítja, hogy nem tett semmit, abszolút semmi rosszat. Pénzügyileg legalábbis bejön ez a számítás. Az exelnök az elítélése óta adományok tömkelegét gyűjtötte össze, és mostanra sikerült felzárkóznia Bidenhez. Egyedül Tim Mellon milliárdos, az 1930-as évek depressziójáért nagyrészt felelős Andrew Mellon pénzügyminiszter unokája 50 millió dollárt adományozott Trumpnak.
Fotó: EPA
Ezek szólnak Biden mellett
• Abortusz: A "Roe v. Wade", az abortuszt országos szinten legalizáló legfelsőbb bírósági döntés hatályon kívül helyezésével a republikánusok elérték azt, amit az amerikaiak a következő metaforával szeretnek leírni: „A kutya sikeresen utolérte az autót, amelyet üldözött”. Ezzel azt akarják kifejezni, hogy elértek egy célt, amelyet sokáig sikertelenül üldöztek. Most azonban fogalmuk sincs, hogy mit kezdjen ezzel a sikerrel. Valójában az abortuszkérdés malomkő lett a republikánusok nyakán. Az amerikaiak túlnyomó többsége, különösen az amerikai nők, továbbra is meg akarják tartani az abortuszhoz való jogot. Most már ez sok konzervatív államban nem így van. A demokraták ezért az abortusz kérdését választási kampányuk központi témájává teszik.
• Demokrácia: Trump tekintélyelvű hajlamai félreérthetetlenek, elvégre a saját szavaival élve "diktátor akarok lenni az első napon". Az is köztudott, hogy a konzervatív Heritage Foundation nevű agytröszttel közösen már kidolgozott egy programot, amely hatalmasra bővíti az elnök - már most is igen nagy - hatalmát. A demokraták tehát joggal figyelmeztetnek arra, hogy Trump választási győzelme hasonló állapotokhoz vezetne, mint amilyeneket már láthatunk Magyarországon és más autoriter államokban.
• Infrastruktúra: Trump többször is meghirdette az "infrastrukturális napokat és heteket", de ezekből semmi sem lett. Biden ezzel szemben nemcsak hogy keresztülvitt a Kongresszuson egy 500 milliárd dolláros infrastrukturális programot, hanem végre is hajtja azt, ezzel több százezer ipari munkahelyet teremtve az USA-ban.
Vérre menő kampány
A Biden-kampány már most mindent megtesz, hogy emlékeztesse az amerikaiakat, milyen kaotikus volt Trump hivatali ideje, különösen a világjárvány idején. A tévéreklámokban és a közösségi médiacsatornákon ezért olyan klipeket mutatnak, amelyekben az exelnök azt javasolja, hogy fehérítőt fecskendezzen az ereibe a vírus leküzdésére. A Trump-ostobaságok szinte kimeríthetetlen tárházából más csúcspontokat is felelevenítenek. Természetesen azt is hangsúlyozzák, hogy az exelnök most már elítélt bűnöző.
Mi történik, ha az egyikük nagyon rosszul szerepel a vitában? Trumppal nem sok, mert az a veszély, hogy az exelnök elveszíti a párbajt, már be van árazva. Ahogy állítólag a választásokat is manipulálták, úgy Biden is csak akkor nyerhet, ha doppingolják. Ezért van az, hogy a Fox Newsban hetek óta mindenütt jelen van a "Jacked Up Joe", a drogokkal teletömött elnök elmélete.
Biden esetében más a helyzet. Ha komolyan elcsúszna a párbajban - ami nem valószínű -, akkor újra fellángolna a véget nem érő vita arról, hogy az utolsó pillanatban egy fiatalabb jelöltre kellene-e cserélni. A Demokrata Párt augusztusi konvenciója ekkor első osztályú politikai thrillerré válna.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nem hozott jó híreket a FAO.
