6p

A Kreml továbbra is folytatja félretájékoztatási kampányát Európa ellen. Ahogy az európaiak belefáradnak az elhúzódó konfliktusba, egyre fogékonyabbá válnak az Oroszországból érkező dezinformációra. Káncz Csaba jegyzete.

Moszkva fokozza az európai országok elleni úgynevezett hibrid hadviselést, dezinformációs kampányokat, hackertámadásokat és kibertámadásokat az európai országok destabilizálására és az Ukrajna támogatásának aláásására. De míg ha ezek a támadások egyre merészebbek és erőszakosabbak, az EU és a NATO kollektív válasza feltűnően visszafogott.

Dezinformációs kampányok hosszú sora

Miközben Oroszország háborúja Ukrajnával folytatódik, Európa-szerte orosz dezinformációs kampányok kerülnek napvilágra. Szeptemberben az európai médiumok konzorciuma kiszivárogtatta a Social Design Agency – egy moszkvai székhelyű cég, amely Oroszország propagandakampányát vezeti – adatait.

Egymás után új és újabb rétegek kerülnek elő
Egymás után új és újabb rétegek kerülnek elő
Fotó: Depositphotos

Oroszország dezinformációs kampányokat folytat különböző médiumokon keresztül, elsősorban a közösségi médiában, mémek, hamis fiókok és hamisított tartalmak révén. Májusban egy brüsszeli EU-tájékoztatón elhangzott, hogy Oroszország továbbra is a legjelentősebb fenyegetést jelenti az EU-ellenes dezinformáció terjesztése tekintetében, elsősorban az információk manipulálása és fegyverként való felhasználása révén.

Szakértők egyetértenek abban, hogy mivel Oroszország az EU-t politikailag és társadalmilag megosztottnak, gazdaságilag stagnálónak és katonailag gyengének látja, Moszkva folytatni, sőt erősíteni fogja EU-ellenes dezinformációs kampányát a közeljövőben. Ahogy Oroszország ukrajnai háborúja folytatódik, és az európaiak belefáradnak az elhúzódó konfliktusba, egyre kevesebben lesznek elkötelezettek, és így egyre fogékonyabbak lesznek az Oroszországból érkező dezinformációra.

Az EU számára nem újdonság, hogy az orosz dezinformációs kampány célpontjává vált. 2015 óta az uniós tisztviselők és dezinformációs szakértők több, mint 17 ezer esetben követték nyomon az oroszok által generált EU-ellenes propagandát. Csak 2024 első felében 1500 ilyen eset volt. Az uniós tisztviselők szerint Oroszország jelenlegi dezinformációs kampánya három kulcsgondolat körül forog: az ukránellenes agendák terjesztése; EU-ellenes témák és narratívák; valamint Oroszország, katonai-politikai vezetésének, diplomáciájának és gazdasági „eredményeinek” dicsőítése.

A Krím elfoglalása fordulópont volt

2014-ben a Krím Oroszország általi jogellenes annektálását és a Donbaszban terjedő erőszakot követően felerősödött az EU-ellenes dezinformáció. Oroszország ekkoriban kezdte aktívan használni kampányaiban az olyan témákat, mint a migráció, az éghajlatváltozás, az LMBT-jogok, a hagyományos (konzervatív) értékek, valamint az Európai Unió növekvő elnéptelenedése és elszegényedése általánosságban. Az orosz információs hadviselés továbbá megpróbálta a balti államok részvételét az Európai Unióban a náci Németország és annak Európáról alkotott víziójának folytatásaként ábrázolni.

A Krím-félsziget teljes megszállás alá került
A Krím-félsziget teljes megszállás alá került
Fotó: Ukrinform

2022 februárja után Ukrajna foglalta el a központi helyet az orosz dezinformációs narratívákban. Ezen kampányok célja nemcsak az ukránellenes érzelmek szítása az Európai Unión belül, hanem az is, hogy az EU vezetését gyengének és az ukránok érdekeit rosszul képviselőnek állítsák be. Az orosz narratívák az ukrajnai háborút nyugati érdekek és elfogultságok által kirobbantott konfliktusnak állították be. Azt állítják, hogy az európaiak belefáradtak az ukrán menekültekbe, és azt tervezik, hogy visszatoloncolják őket a saját országukba. Az EU Ukrajnának nyújtott támogatását úgy állítja be, mint ami az Unió Oroszország iránti gyűlöletéből és a neonácibarát nézetek folytatásából fakad.

Ráadásul ez a retorika azt állítja, hogy az Egyesült Államok csak azért támogatja Ukrajnát, mert az ország természeti erőforrásai feletti ellenőrzésre törekszik. Oroszország azt is állítja, hogy az Ukrajna elleni háborúja valójában védelmi jellegű, és a „különleges katonai műveletre” csak azért került sor, mert az Egyesült Államok, az EU és a NATO ukrán területről tervezte Oroszország megtámadását.

Berlin a fő célpont

Ukrajna mellett Németország – az EU legnagyobb gazdasága és politikai hatalma – továbbra is az orosz dezinformáció elsődleges célpontja. A Der Spiegel tanulmánya szerint egy legalább 50 ezer hamis fiókból álló X-alapú hálózat több, mint 1 millió tweetet generált, amelyek kifejezetten a németek Ukrajna iránti támogatását célozták meg, azzal a céllal, hogy lejárassák a német kormányt és eltorzítsák annak valódi szándékait.

A dezinformációs kampány a közvélemény elégedetlenségét váltotta ki az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy azok a német kormány túlzott és pazarló költekezését jelentik a gazdasági nehézségek idején. Az orosz propaganda által terjesztett leggyakoribb üzenet az a gondolat, hogy a német kormány saját polgárait károsítja, feláldozva jólétüket Ukrajna támogatására.

Megoldási lehetőségek

Az orosz dezinformáció hatékony megfékezéséhez különböző módszerekre lesz szükség.  Lengyelország például nemrégiben javasolta egy transzatlanti szövetség létrehozását az orosz dezinformáció elleni küzdelem érdekében.

Az EU-nak mindenképpen biztosítania kell Ukrajna számára a háború megnyeréséhez szükséges segítséget, mert ahogy a háború folytatódik és az EU lakosságának támogatása csökken, az európaiak a konfliktusba belefáradva fogékonyabbá válnak a dezinformációra.

Mit láttatnak velünk?
Mit láttatnak velünk?
Fotó: Pixabay

A tisztviselőknek foglalkozniuk kell az EU néhány olyan problémájával is, amelyeket az orosz dezinformáció eltúlzott és túlhangsúlyozott. Mérhető intézkedések és strukturális reformok nélkül – beleértve az innováció drasztikus javulását, az új piacok megtalálását, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos biztonság elérését és az európai demográfiai válság megoldását – az orosz propaganda és dezinformáció elleni küzdelem értelmetlen.

A hétköznapi emberek látni fogják az európai társadalmon belüli problémákat, és Oroszországnak csak egy kis lökésre lesz szüksége ahhoz, hogy a kiszolgáltatott lakosság elégedetlenségét felszítsa.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Orbán Viktor így fogadta Montenegró miniszterelnökét
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 20:03
A magyar kormányfő kedden Budapesten munkalátogatáson fogadta Milojko Spajicot, akivel két, egy infrastruktúrafejlesztési, valamint egy távközlési, információtechnológiai egyezményt írtak alá.
Nemzetközi Elfogadta a szenátus Trump adó- és költségvetési csomagját
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 19:15
Az amerikai szenátus kedden – republikánus többséggel – elfogadta Donald Trump elnök nagyszabású adó- és költségvetési törvényjavaslatát. A közel ezer oldalas jogszabálycsomag számos kulcsfontosságú belpolitikai célkitűzést törvénybe foglalna, miközben a Kongresszus Költségvetési Hivatala (CBO) szerint 3,3 ezer milliárd dollárral növelné az Egyesült Államok már most is 36,2 ezer milliárd dolláros államadósságát.
Nemzetközi Továbbra is jönnek uniós pénzek Magyarországra – Orbán Viktor visszavonulót fújt
Wéber Balázs | 2025. július 1. 18:08
A magyar kormány látszólag folyamatosan hadban áll Brüsszellel, ugyanakkor továbbra is sok pénzt kaphat onnan: mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás továbbra is elérhető. Erről nem akar lemondani, és ennek is döntő szerepe volt abban, hogy mégsem lépett át bizonyos vörös vonalakat. Nagyító alatt ezúttal az EU-Magyarország viszony.
Nemzetközi Zelenszkij: Németország vegye rá Magyarországot, hogy engedjen az Oroszország elleni szankciók ügyében
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 16:19
Berlinben járt az ukrán elnök. 
Nemzetközi Csalódott a lengyel agrárminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 15:45
Kiábrándítónak találta kedden Czeslaw Siekierski lengyel agrárügyi miniszter azt a módszert, ahogyan az Európai Bizottság (EB) az Ukrajnára vonatkozó kereskedelmi liberalizációs rendelkezések felülvizsgálatában eljárt.
Nemzetközi Nagy lépésre szánta el magát Peking – kész megvitatni a WTO reformját
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 14:10
Kína kész az Egyesült Államokkal tárgyalni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról, beleértve a vámokat, a támogatási politikát és más vitás kérdéseket – közölte a kínai WTO-képviselet egyik magas rangú tisztviselője.
Nemzetközi Meglepetés Japánban – rosszabbra számítottak
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 13:40
Emelkedett a japán feldolgozóipari vállalatok üzleti hangulatindexe a második negyedévben.
Nemzetközi A japánok nem kérnek Donald Trump rizsájából – nincs vámalku
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 13:10
Japán nem hajlandó mezőgazdasági ágazatát feláldozni az Egyesült Államokkal folytatott vámcsökkentési tárgyalások kedvéért – közölte Akazawa Ryosei gazdasági miniszter és főtárgyaló kedden, miután Donald Trump élesen bírálta Tokiót amiatt, hogy nem importál amerikai rizst.
Nemzetközi Most egy kávézót bombáztak le Gázában – mintegy huszan meghaltak
Wéber Balázs | 2025. július 1. 12:30
Mindeközben az izraeli kormányfő bizalmasa Washingtonban tárgyal majd egy újabb tűzszünetről.
Nemzetközi Putyin drónháborújába már Észak-Korea is beszállt
Káncz Csaba | 2025. július 1. 10:12
Phenjan már nem csak emberekkel és rakétákkal látja el Moszkvát. Mélyen beágyazza magát Oroszország hadigazdaságába, több ezer munkást küld a drónipar szívébe, és átrendezi az eurázsiai erőegyensúlyt. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG