Moszkva fokozza az európai országok elleni úgynevezett hibrid hadviselést, dezinformációs kampányokat, hackertámadásokat és kibertámadásokat az európai országok destabilizálására és az Ukrajna támogatásának aláásására. De míg ha ezek a támadások egyre merészebbek és erőszakosabbak, az EU és a NATO kollektív válasza feltűnően visszafogott.

Dezinformációs kampányok hosszú sora

Miközben Oroszország háborúja Ukrajnával folytatódik, Európa-szerte orosz dezinformációs kampányok kerülnek napvilágra. Szeptemberben az európai médiumok konzorciuma kiszivárogtatta a Social Design Agency – egy moszkvai székhelyű cég, amely Oroszország propagandakampányát vezeti – adatait.

Oroszország dezinformációs kampányokat folytat különböző médiumokon keresztül, elsősorban a közösségi médiában, mémek, hamis fiókok és hamisított tartalmak révén. Májusban egy brüsszeli EU-tájékoztatón elhangzott, hogy Oroszország továbbra is a legjelentősebb fenyegetést jelenti az EU-ellenes dezinformáció terjesztése tekintetében, elsősorban az információk manipulálása és fegyverként való felhasználása révén.

Szakértők egyetértenek abban, hogy mivel Oroszország az EU-t politikailag és társadalmilag megosztottnak, gazdaságilag stagnálónak és katonailag gyengének látja, Moszkva folytatni, sőt erősíteni fogja EU-ellenes dezinformációs kampányát a közeljövőben. Ahogy Oroszország ukrajnai háborúja folytatódik, és az európaiak belefáradnak az elhúzódó konfliktusba, egyre kevesebben lesznek elkötelezettek, és így egyre fogékonyabbak lesznek az Oroszországból érkező dezinformációra.

Az EU számára nem újdonság, hogy az orosz dezinformációs kampány célpontjává vált. 2015 óta az uniós tisztviselők és dezinformációs szakértők több, mint 17 ezer esetben követték nyomon az oroszok által generált EU-ellenes propagandát. Csak 2024 első felében 1500 ilyen eset volt. Az uniós tisztviselők szerint Oroszország jelenlegi dezinformációs kampánya három kulcsgondolat körül forog: az ukránellenes agendák terjesztése; EU-ellenes témák és narratívák; valamint Oroszország, katonai-politikai vezetésének, diplomáciájának és gazdasági „eredményeinek” dicsőítése.

A Krím elfoglalása fordulópont volt

2014-ben a Krím Oroszország általi jogellenes annektálását és a Donbaszban terjedő erőszakot követően felerősödött az EU-ellenes dezinformáció. Oroszország ekkoriban kezdte aktívan használni kampányaiban az olyan témákat, mint a migráció, az éghajlatváltozás, az LMBT-jogok, a hagyományos (konzervatív) értékek, valamint az Európai Unió növekvő elnéptelenedése és elszegényedése általánosságban. Az orosz információs hadviselés továbbá megpróbálta a balti államok részvételét az Európai Unióban a náci Németország és annak Európáról alkotott víziójának folytatásaként ábrázolni.

2022 februárja után Ukrajna foglalta el a központi helyet az orosz dezinformációs narratívákban. Ezen kampányok célja nemcsak az ukránellenes érzelmek szítása az Európai Unión belül, hanem az is, hogy az EU vezetését gyengének és az ukránok érdekeit rosszul képviselőnek állítsák be. Az orosz narratívák az ukrajnai háborút nyugati érdekek és elfogultságok által kirobbantott konfliktusnak állították be. Azt állítják, hogy az európaiak belefáradtak az ukrán menekültekbe, és azt tervezik, hogy visszatoloncolják őket a saját országukba. Az EU Ukrajnának nyújtott támogatását úgy állítja be, mint ami az Unió Oroszország iránti gyűlöletéből és a neonácibarát nézetek folytatásából fakad.

Ráadásul ez a retorika azt állítja, hogy az Egyesült Államok csak azért támogatja Ukrajnát, mert az ország természeti erőforrásai feletti ellenőrzésre törekszik. Oroszország azt is állítja, hogy az Ukrajna elleni háborúja valójában védelmi jellegű, és a „különleges katonai műveletre” csak azért került sor, mert az Egyesült Államok, az EU és a NATO ukrán területről tervezte Oroszország megtámadását.

Berlin a fő célpont

Ukrajna mellett Németország – az EU legnagyobb gazdasága és politikai hatalma – továbbra is az orosz dezinformáció elsődleges célpontja. A Der Spiegel tanulmánya szerint egy legalább 50 ezer hamis fiókból álló X-alapú hálózat több, mint 1 millió tweetet generált, amelyek kifejezetten a németek Ukrajna iránti támogatását célozták meg, azzal a céllal, hogy lejárassák a német kormányt és eltorzítsák annak valódi szándékait.

A dezinformációs kampány a közvélemény elégedetlenségét váltotta ki az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy azok a német kormány túlzott és pazarló költekezését jelentik a gazdasági nehézségek idején. Az orosz propaganda által terjesztett leggyakoribb üzenet az a gondolat, hogy a német kormány saját polgárait károsítja, feláldozva jólétüket Ukrajna támogatására.

Megoldási lehetőségek

Az orosz dezinformáció hatékony megfékezéséhez különböző módszerekre lesz szükség.  Lengyelország például nemrégiben javasolta egy transzatlanti szövetség létrehozását az orosz dezinformáció elleni küzdelem érdekében.

Az EU-nak mindenképpen biztosítania kell Ukrajna számára a háború megnyeréséhez szükséges segítséget, mert ahogy a háború folytatódik és az EU lakosságának támogatása csökken, az európaiak a konfliktusba belefáradva fogékonyabbá válnak a dezinformációra.

A tisztviselőknek foglalkozniuk kell az EU néhány olyan problémájával is, amelyeket az orosz dezinformáció eltúlzott és túlhangsúlyozott. Mérhető intézkedések és strukturális reformok nélkül – beleértve az innováció drasztikus javulását, az új piacok megtalálását, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos biztonság elérését és az európai demográfiai válság megoldását – az orosz propaganda és dezinformáció elleni küzdelem értelmetlen.

A hétköznapi emberek látni fogják az európai társadalmon belüli problémákat, és Oroszországnak csak egy kis lökésre lesz szüksége ahhoz, hogy a kiszolgáltatott lakosság elégedetlenségét felszítsa.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)