Erősödnek az orosz felforgató műveletek Varsóban és a Baltikumban

Egy londoni székhelyű független kutatóintézet, az Institute for Strategic Dialogue (ISD) vizsgálata szerint Oroszországhoz köthető szereplők használták ki az ukrán menekültekkel szembeni ellenszenvet a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt. Az ISD megállapítása szerint egy több platformot érintő, Oroszországhoz köthető információs műveletekből álló akció zajlott, melyek közé tartozik az Operation Overload és a Pravda/Portal Kombat is. Különböző módszereket – mesterséges intelligencia generálta tartalmakat is – alkalmaztak a Kreml-párti üzenetek terjesztésére.

Az Operation Overload (más néven Matrjoska) az X-en és a Bluesky-on terjesztett hamis tartalmakat, amelyekben azzal vádolták az ukrán menekülteket, hogy terrortámadásokat készítenek elő a lengyel választások megzavarására. Ezek a posztok 654 100 megtekintést és 5725 kedvelést/megosztást értek el az Elon Musk tulajdonában lévő közösségi oldalon. Nos lehetséges, hogy pont ezek a manipulációk vezettek az EU-ellenes elnökjelölt győzelméhez.

A balti műveletek

De az orosz katonai hírszerzés nemcsak Varsót, hanem a balti régiót is az EU-val és a NATO-val folytatott tágabb konfliktusának egyik kulcsfontosságú csataterének tekinti.

A kalinyingrádi katonai jelenlét révén Moszkva nyomást gyakorol a NATO-ra, miközben politikai, gazdasági és kibertaktikákat alkalmaz a balti államok gyengítésére. Eddig a balti államok a felerősödött hibrid fenyegetések ellenére erős társadalmi ellenálló képességgel és stratégiai koordinációval korlátozták Oroszország sikereit.

Az orosz hibrid hadviselés háttere

A balti államok a NATO tagjai, ami azt jelenti, hogy egy egyértelmű katonai agresszió az 5. cikkelyt váltaná ki, amely kimondja, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül. A hibrid fenyegetések azonban úgy vannak kialakítva, hogy e küszöbérték alatt működjenek, elkerülve a konfrontációt, és lehetővé téve Oroszország számára, hogy megzavarja a Baltikumot anélkül, hogy a NATO katonai válaszlépést váltana ki.

A hibrid taktikák ezért lassan eszkalálódnak, gyakran inkább elszigetelt incidensek, mint összehangolt támadások látszatát keltve, ami megakadályozza a teljes körű katonai válaszlépéseket. A hibrid fenyegetésekkel a NATO 2024. évi washingtoni csúcstalálkozójának nyilatkozatában foglalkoztak, mint a szövetség kulcsfontosságú biztonsági problémájával. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a hibrid műveletek elérhetik azt a szintet, amely a Washingtoni Szerződés 5. cikkét kiválthatja.

Az orosz hibrid hadviselés taktikája napjainkban

Oroszország hibrid taktikája a szovjet korszak „aktív” befolyásolási módszereiből fejlődött ki, és a hagyományos hadviselés mellett a nem-katonai stratégiákat helyezi előtérbe. Moszkva kihasználja a globalizációt, a digitális technológiákat és a demokratikus szabadságjogokat a hamis információk terjesztésére, a társadalmak destabilizálására és az intézményekbe vetett bizalom aláásására. Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a propagandát, a kiberműveleteket, a proxi-csoportokat és a kulturális diplomáciát – mindezt több szektoron keresztül összehangolva.

Információs hadviselés és propaganda

Oroszország az elmúlt időszakban fokozta a Baltikum elleni információs hadviselést és propagandát, hogy félelmet keltsen és megzavarja az intézmények működését.

A propagandatevékenységek a politikai folyamatokat, a történelmi narratívákat, a NATO-tagságot és Ukrajna támogatását célozzák, és ebben kulcsszerepet játszanak a közösségimédia-platformok, például a Telegram és a TikTok.

Emellett a kifinomult mesterséges intelligencia által vezérelt félretájékoztatás és a deepfake technológiák tovább fokozzák az információs hadviselési erőfeszítéseket. Az olyan csoportok, mint az etnikai kisebbségek, a szovjet „nosztalgiázók” és az alacsonyabb jövedelmű közösségek elsődleges célpontok.

A vizsgálatok a Kreml által támogatott narratívákat tárnak fel, amelyek célja a balti biztonság és a nyugati szövetségek aláásása. Még több kényszerítő taktika figyelhető meg Észtországban és Lettországban, ahol az orosz média és diplomáciai csatornák oroszul beszélők segítségével agresszív dezinformációt terjesztenek.

A választások befolyásolása

Oroszország választási beavatkozása a balti térségben inkább információs műveletekre, mint közvetlen kibertámadásokra épül. A hagyományos és a közösségi médiában kihasználja az etnikai és politikai megosztottságot, ami viszont aláássa az intézményekbe vetett bizalmat.

A kiberműveletek, bár másodlagosak, felerősítik ezeket az erőfeszítéseket az érzékeny adatok kiszivárogtatásával. Az igazi fenyegetést a közvélemény manipulálása és a társadalom széttöredezése jelenti, mivel a sebezhetőség gyakran a média és a politikai szereplők gyenge digitális ismereteiből ered.

A litván politikai folyamatokba való orosz beavatkozás egyik legjelentősebb példája Rolandas Paksas volt elnök ügye volt. A 2003-as litván elnökválasztás során Paksas kampánya jelentős pénzügyi támogatást kapott Jurij Boriszovtól, az orosz hadiipari komplexumhoz kötődő üzletembertől.

Ezt a kapcsolatot úgy tekintették, mint az orosz kötődésű szereplők kísérletét a litván belpolitikai döntések befolyásolására. A botrány végül Paksas 2004-es felelősségre vonásához és hivatalából való eltávolításához vezetett.

Kibertámadások

Litvánia legutóbbi éves nemzetifenyegetés-értékelése kiemeli Oroszországot, mint az ellenséges kiber-tevékenység fő forrását, ahol az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz kapcsolódó csoportok agresszív támadásokat hajtanak végre. A kritikus infrastruktúrát támogató magánszektorbeli informatikai cégek elsődleges célpontok voltak, mivel hozzáférnek az érzékeny adatokhoz. A 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozót például kibernetikai zavarokkal kellett szembenézniük, beleértve az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat és a hamis információk közzétételét.

Az energetikai infrastruktúra megcélzása

A balti államok az energiabiztonságukat tartósan fenyegető orosz hibrid fenyegetésekkel szembesülnek, különösen a kritikus infrastruktúrát illetően. 2022-ben az Ignitis, a litván állami tulajdonú energiaipari csoport „az elmúlt évtized legnagyobb kibertámadását” szenvedte el. A DDoS néven ismert támadás az Ignitis weboldalának működését és digitális szolgáltatásait érintette. 2024-ben pedig hackerek ellopták a csoport elektromosautó-töltő szolgáltatását használó 20 ezer Ignitis-ügyfél személyes adatait és pénzügyi adatait.

Az oroszok által támogatott Killnet hackerek vállalták a felelősséget a legtöbb litvániai kibertámadásért. A dezinformációs kampányok célja az alternatívenergia-forrásokba, például a cseppfolyósított földgázba (LNG) vetett bizalom aláásása. Litvánia jelentősen csökkentette az orosz energiától való függőségét az olyan projektek révén, mint a Klaipėda LNG-terminál, növelve ezzel a regionális energia-függetlenséget.

Mindhárom balti állam megerősítette az energiabiztonságát azzal, hogy februárban levált az orosz BRELL-rendszerről és integrálódott az európai hálózatba. Ez az Oroszországtól való függőségtől a balti államok „második függetlenségének” felé való elmozdulását jelentette.

Illegális migráció

2021-ben Belarusz Oroszország támogatásával tömeges illegális migrációs válságot kezdeményezett Lettország, Litvánia és Lengyelország ellen, kihasználva a harmadik országokból (főként Irakból) érkező migránsokat és megkönnyítve az illegális határátlépést. A migránsokat Belaruszba szállították és a lett, litván és lengyel határra kísérték.

Ennek a műveletnek az volt a célja, hogy túlterhelje ezen országok határbiztonsági és menekültügyi rendszerét, és politikai nyomást gyakoroljon az Európai Unióra, miközben humanitárius válságot idézett elő. A litván hatóságok a NATO szakértőivel együttműködve figyelték a válságot és hárították el a litván biztonságot fenyegető veszélyeket.