7p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Kreml elhúzódó küzdelemre készül az ukrán frontvonalon és azon túl is. Egyre gyakoribbak az orosz hibrid műveletek  Varsóban és a Baltikumban. Káncz Csaba jegyzete.

Egy londoni székhelyű független kutatóintézet, az Institute for Strategic Dialogue (ISD) vizsgálata szerint Oroszországhoz köthető szereplők használták ki az ukrán menekültekkel szembeni ellenszenvet a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt. Az ISD megállapítása szerint egy több platformot érintő, Oroszországhoz köthető információs műveletekből álló akció zajlott, melyek közé tartozik az Operation Overload és a Pravda/Portal Kombat is. Különböző módszereket – mesterséges intelligencia generálta tartalmakat is – alkalmaztak a Kreml-párti üzenetek terjesztésére.

Az Operation Overload (más néven Matrjoska) az X-en és a Bluesky-on terjesztett hamis tartalmakat, amelyekben azzal vádolták az ukrán menekülteket, hogy terrortámadásokat készítenek elő a lengyel választások megzavarására. Ezek a posztok 654 100 megtekintést és 5725 kedvelést/megosztást értek el az Elon Musk tulajdonában lévő közösségi oldalon. Nos lehetséges, hogy pont ezek a manipulációk vezettek az EU-ellenes elnökjelölt győzelméhez.

A balti műveletek

De az orosz katonai hírszerzés nemcsak Varsót, hanem a balti régiót is az EU-val és a NATO-val folytatott tágabb konfliktusának egyik kulcsfontosságú csataterének tekinti.

A kalinyingrádi katonai jelenlét révén Moszkva nyomást gyakorol a NATO-ra, miközben politikai, gazdasági és kibertaktikákat alkalmaz a balti államok gyengítésére. Eddig a balti államok a felerősödött hibrid fenyegetések ellenére erős társadalmi ellenálló képességgel és stratégiai koordinációval korlátozták Oroszország sikereit.

Úgy tűnik, az ukrán határ nem akadály
Úgy tűnik, az ukrán határ nem akadály
Fotó: Depositphotos

Az orosz hibrid hadviselés háttere

A balti államok a NATO tagjai, ami azt jelenti, hogy egy egyértelmű katonai agresszió az 5. cikkelyt váltaná ki, amely kimondja, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül. A hibrid fenyegetések azonban úgy vannak kialakítva, hogy e küszöbérték alatt működjenek, elkerülve a konfrontációt, és lehetővé téve Oroszország számára, hogy megzavarja a Baltikumot anélkül, hogy a NATO katonai válaszlépést váltana ki.

A hibrid taktikák ezért lassan eszkalálódnak, gyakran inkább elszigetelt incidensek, mint összehangolt támadások látszatát keltve, ami megakadályozza a teljes körű katonai válaszlépéseket. A hibrid fenyegetésekkel a NATO 2024. évi washingtoni csúcstalálkozójának nyilatkozatában foglalkoztak, mint a szövetség kulcsfontosságú biztonsági problémájával. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a hibrid műveletek elérhetik azt a szintet, amely a Washingtoni Szerződés 5. cikkét kiválthatja.

Az orosz hibrid hadviselés taktikája napjainkban

Oroszország hibrid taktikája a szovjet korszak „aktív” befolyásolási módszereiből fejlődött ki, és a hagyományos hadviselés mellett a nem-katonai stratégiákat helyezi előtérbe. Moszkva kihasználja a globalizációt, a digitális technológiákat és a demokratikus szabadságjogokat a hamis információk terjesztésére, a társadalmak destabilizálására és az intézményekbe vetett bizalom aláásására. Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a propagandát, a kiberműveleteket, a proxi-csoportokat és a kulturális diplomáciát – mindezt több szektoron keresztül összehangolva.

Információs hadviselés és propaganda

Oroszország az elmúlt időszakban fokozta a Baltikum elleni információs hadviselést és propagandát, hogy félelmet keltsen és megzavarja az intézmények működését.

A propagandatevékenységek a politikai folyamatokat, a történelmi narratívákat, a NATO-tagságot és Ukrajna támogatását célozzák, és ebben kulcsszerepet játszanak a közösségimédia-platformok, például a Telegram és a TikTok.

Emellett a kifinomult mesterséges intelligencia által vezérelt félretájékoztatás és a deepfake technológiák tovább fokozzák az információs hadviselési erőfeszítéseket. Az olyan csoportok, mint az etnikai kisebbségek, a szovjet „nosztalgiázók” és az alacsonyabb jövedelmű közösségek elsődleges célpontok.

A vizsgálatok a Kreml által támogatott narratívákat tárnak fel, amelyek célja a balti biztonság és a nyugati szövetségek aláásása. Még több kényszerítő taktika figyelhető meg Észtországban és Lettországban, ahol az orosz média és diplomáciai csatornák oroszul beszélők segítségével agresszív dezinformációt terjesztenek.

A választások befolyásolása

Oroszország választási beavatkozása a balti térségben inkább információs műveletekre, mint közvetlen kibertámadásokra épül. A hagyományos és a közösségi médiában kihasználja az etnikai és politikai megosztottságot, ami viszont aláássa az intézményekbe vetett bizalmat.

A kiberműveletek, bár másodlagosak, felerősítik ezeket az erőfeszítéseket az érzékeny adatok kiszivárogtatásával. Az igazi fenyegetést a közvélemény manipulálása és a társadalom széttöredezése jelenti, mivel a sebezhetőség gyakran a média és a politikai szereplők gyenge digitális ismereteiből ered.

A litván politikai folyamatokba való orosz beavatkozás egyik legjelentősebb példája Rolandas Paksas volt elnök ügye volt. A 2003-as litván elnökválasztás során Paksas kampánya jelentős pénzügyi támogatást kapott Jurij Boriszovtól, az orosz hadiipari komplexumhoz kötődő üzletembertől.

Ezt a kapcsolatot úgy tekintették, mint az orosz kötődésű szereplők kísérletét a litván belpolitikai döntések befolyásolására. A botrány végül Paksas 2004-es felelősségre vonásához és hivatalából való eltávolításához vezetett.

Kibertámadások

Litvánia legutóbbi éves nemzetifenyegetés-értékelése kiemeli Oroszországot, mint az ellenséges kiber-tevékenység fő forrását, ahol az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz kapcsolódó csoportok agresszív támadásokat hajtanak végre. A kritikus infrastruktúrát támogató magánszektorbeli informatikai cégek elsődleges célpontok voltak, mivel hozzáférnek az érzékeny adatokhoz. A 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozót például kibernetikai zavarokkal kellett szembenézniük, beleértve az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat és a hamis információk közzétételét.

Az energetikai infrastruktúra megcélzása

A balti államok az energiabiztonságukat tartósan fenyegető orosz hibrid fenyegetésekkel szembesülnek, különösen a kritikus infrastruktúrát illetően. 2022-ben az Ignitis, a litván állami tulajdonú energiaipari csoport „az elmúlt évtized legnagyobb kibertámadását” szenvedte el. A DDoS néven ismert támadás az Ignitis weboldalának működését és digitális szolgáltatásait érintette. 2024-ben pedig hackerek ellopták a csoport elektromosautó-töltő szolgáltatását használó 20 ezer Ignitis-ügyfél személyes adatait és pénzügyi adatait.

Az oroszok által támogatott Killnet hackerek vállalták a felelősséget a legtöbb litvániai kibertámadásért. A dezinformációs kampányok célja az alternatívenergia-forrásokba, például a cseppfolyósított földgázba (LNG) vetett bizalom aláásása. Litvánia jelentősen csökkentette az orosz energiától való függőségét az olyan projektek révén, mint a Klaipėda LNG-terminál, növelve ezzel a regionális energia-függetlenséget.

Mindhárom balti állam megerősítette az energiabiztonságát azzal, hogy februárban levált az orosz BRELL-rendszerről és integrálódott az európai hálózatba. Ez az Oroszországtól való függőségtől a balti államok „második függetlenségének” felé való elmozdulását jelentette.

Illegális migráció

2021-ben Belarusz Oroszország támogatásával tömeges illegális migrációs válságot kezdeményezett Lettország, Litvánia és Lengyelország ellen, kihasználva a harmadik országokból (főként Irakból) érkező migránsokat és megkönnyítve az illegális határátlépést. A migránsokat Belaruszba szállították és a lett, litván és lengyel határra kísérték.

Ennek a műveletnek az volt a célja, hogy túlterhelje ezen országok határbiztonsági és menekültügyi rendszerét, és politikai nyomást gyakoroljon az Európai Unióra, miközben humanitárius válságot idézett elő. A litván hatóságok a NATO szakértőivel együttműködve figyelték a válságot és hárították el a litván biztonságot fenyegető veszélyeket.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A demokratikus szocialista, muszlim jelölt nyerte a New York-i demokrata előválasztást
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 08:18
Zohran Mamdani történelmi győzelmet aratott a New York-i polgármester-előválasztáson, miután a korábbi esélyes, Andrew Cuomo elismerte vereségét.
Nemzetközi Donald Trump: Kína vehet iráni olajat – de inkább amerikait vegyen
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 07:45
Az amerikai elnök kedden jelezte, hogy Kína továbbra is vásárolhat iráni olajat, miután Izrael és Irán tűzszünetet kötött. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta: a nyilatkozat nem jelenti az Irán elleni szankciók hivatalos enyhítését.
Nemzetközi Szijjártó Péter üdvözli, hogy Ukrajna már nem halad mindenképp a NATO felé
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 07:15
Leszögezte egyedül és kizárólag Donald Trump tudja elhozni a békét.
Nemzetközi NATO ülésrend: Orbán Viktor szerint lezárult egy korszak Volodomir Zelenszkijjel
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 06:46
„Az, hogy Zelenszkij elnök semmilyen hivatalos formában nem vesz részt a NATO-csúcson, ez annak a világos jele, hogy az előző fejezet véget ért” – jelentette ki Orbán Viktor a hágai NATO-csúcs előtt Facebook videójában.
Nemzetközi Felsülhetett Donald Trump Irán bombázásával
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 06:21
Egy hírszerzési jelentés szerint az amerikai légicsapások nem semmisítették meg Irán nukleáris létesítményeit.
Nemzetközi Tűzszünet: nem lesz több fennakadás a légiközlekedésben?
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 19:41
Az iraki légtér újra megnyitott.
Nemzetközi „Egy újabb Csernobiltól félünk” – így élik meg a háborút az iráni civilek
Wéber Balázs | 2025. június 24. 19:14
Sok iráni attól tart, hogy a nukleáris létesítményeket érő izraeli támadások atomkatasztrófát okoznak. Egy helyszíni beszámoló szerint a nagyvárosokban kezd hiány lenni alapélelmiszerekből, a cégek egy része leállt, a fizetések csúsznak. Bár kedd reggel Izrael és Irán is bejelentette a tűzszünetet, az törékenynek tűnik. Nagyító alatt ezúttal a háború egy kevésbé ismert szemszögből, az iráni civilekéből.
Nemzetközi Zelenszkij elmondta, mi igazán fontos Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 17:21
Folyamatos támogatást kért.
Nemzetközi Kiderült, milyen sorsot szán Trump az iráni vezetésnek
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 15:47
Maradhat a rezsim.
Nemzetközi „A helyzet szörnyű, a határátkelőket lezárták” – így jutott ki Iránból egy gyanútlan amerikai biciklis
László Éva Lilla | 2025. június 24. 15:18
Egy amerikai túrázó elmesélte, hogyan sikerült elhagynia Iránt az Izraellel folyó háború kirobbanása után. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG