„Célunk egy aktívabb, eredményorientáltabb és operatívabb szíriai politika” – írták Ausztria, Horvátország, Ciprus, Csehország, Görögország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia külügyminiszterei egy, az Euractiv által látott levélben, amelyet az EU fődiplomatájának, Josep Borrellnek címeztek.
„Ez lehetővé tenné számunkra, hogy növeljük politikai befolyásunkat és humanitárius segítségnyújtásunk hatékonyságát” – tették hozzá.
Tizenhárom évvel a szíriai konfliktus kezdete után Bassár el-Aszad elnök még mindig hatalmon van és ellenőrzi az ország túlynomó részét, Oroszország katonai jelenlétének és Irán síita milíciáinak köszönhetően. Az EU több szankciós intézkedést is bevezetett az Aszad-rezsimmel szemben, és megszakította a hivatalos kapcsolatokat Damaszkusszal.
Fotó: wikipedia
A levélben tíz olyan területet javasoltak, amelyeket „nyíltan és előítélet nélkül" kell megvitatni, és külön részletezték javaslataikat egy úgynevezett non-paperben, egy nem hivatalos álláspontokat képviselő tanulmányban.
Javasolták továbbá egy EU-Szíria megbízott létrehozását, aki újra kapcsolatba lépne a brüsszeli szíriai nagykövettel, és kapcsolatot tartana mind szíriai, mind regionális szereplőkkel.
A tíz együttműködési terület közé tartozik az arab partnerekkel folytatott stratégiai eszmecsere, az EU korai reagálási megközelítésének további fejlesztése, az EU szankcióinak nem szándékolt negatív hatásaival való foglalkozás, valamint a migránsok Szíriába való visszatérési feltételeinek megteremtése.
„Tizenhárom év háború után be kell ismernünk, hogy szíriai politikánk nem igazán vált be” – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. „Keserű, de igaz, hogy Irán és Oroszország segítségével az Aszad-rezsim továbbra is szilárdan a nyeregben marad, a szíriai ellenzék széttagolt vagy teljesen száműzetésben van – az Európai Unió nem hunyhat szemet tovább ezen valóság fölött” – tette hozzá Schallenberg.
Az EU tisztviselői azonban úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy az érintett tagállamok nyomást gyakorolnak, valószínűtlen, hogy a blokk enyhítené a nyomást az Aszad-rezsimre a nagyszabású emberi jogi visszaélések és háborús bűnök miatt.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
