Kábítószerfüggőket vethet be Moszkva Svédország ellen

A svéd elhárítás (Säkerhetspolisen, SÄPO) márciusban arról számolt be, hogy Oroszország új kémkedési taktikát alkalmaz. Az orosz hírszerzés kábítószer-függőségben szenvedő leendő újoncokat keres szabotázs-támadások végrehajtásához Svédországban, a rendőrséget pedig ezért ennek a csoportnak a fokozott megfigyelésére szólítják fel. A jelentések szerint a kábítószerfüggőket alacsony társadalmi státuszuk és az ebből következő hatékony láthatatlanságuk miatt keresik, ami az ügynökök egyik értékes tulajdonsága.

A SÄPO sajtónyilatkozatot is kiadott, amely szerint: „Külföldi hatalmak biztonságot veszélyeztető tevékenységeket és hibrid tevékenységeket alkalmaznak Svédország és Európa destabilizálására. Ez magában foglalja az illegális hírszerzési tevékenységeket, a befolyásolást, a kiber-támadásokat, a technológia és a tudás ellopását, a feltérképezést és az ellenfelek elleni fenyegetéseket. A Biztonsági Szolgálat azt is megállapította, hogy az oroszok kockázati hajlandósága megnövekedett, és Svédországban is szabotázsakciókkal fenyegetnek”.

Erősebb tevékenység a friss NATO-tag ellen

A SÄPO még tavaly arról számolt be, hogy Irán svédországi bűnszövetkezeteket használ különböző típusú erőszakos cselekmények végrehajtására. Az, hogy Moszkva a kémkedés eszközeiként használja a kábítószerfüggőségben szenvedő személyeket, jól mutatja, hogy fokozottan összpontosít a „hibrid hadviselés” taktikájára, a „különböző hadviselési módok széles skálájának” beépítésére Európa ellen.

Svédország tavaly március 7-én csatlakozott a NATO-hoz. A közvélemény mind Svédországban, mind Finnországban határozottan ellenezte a NATO-hoz való csatlakozást Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója előtt. Oroszország teljes körű inváziója után azonban a NATO-tagság támogatottsága megugrott.

2023-ban, egy évvel Svédország NATO-csatlakozása előtt a SÄPO arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozza hírszerzési tevékenységét Svédország ellen, és mind szabotázsakciókat, mind erőszakos szélsőségeseket használhat az ország destabilizálására.

2023. január 10-én, a Sälenben tartott nemzeti „Nép és védelem” konferencián Charlotte von Essen, a SÄPO vezetője elmondta, hogy az orosz hírszerzési és egyéb biztonságot veszélyeztető tevékenységek fokozódni fognak, Oroszország dezinformációt, kibertámadásokat, szabotázst és erőszakos szélsőségeseket fog alkalmazni. Von Essen megjegyezte, hogy Svédország NATO-csatlakozási szándéka motiváló tényező Oroszország számára. Ez arra késztette Oroszországot, hogy már a hivatalos csatlakozás előtt is a védelmi szövetség részének tekintse Svédországot, és ezért Svédország célpontja lett az orosz hibrid hadviselésnek.

Oroszország Svédország elleni kémkedési törekvéseinek hosszú története van azon túl, hogy a kábítószerfüggő személyek beszervezésére törekszik. Von Essen figyelmeztetett, hogy az orosz hírszerzés a jelek szerint még a SÄPO-ba is beszivárgott.

2021-ben Peyman Kia, az Oroszországnak való kémkedéssel vádolt két iráni származású testvér egyike, a SÄPO-nál és a Katonai Hírszerző és Biztonsági Szolgálatnál is betöltött pozíciókat. A testvérek által elkövetett bűncselekményeket állítólag 2011 és 2021 között követték el. Peyman Kiát és testvérét, Kajjamot a SÄPO súlyos kémkedés gyanújával 2021 szeptemberében tartóztatta le.

Testvérét, Kajjamot 2021 novemberében tartóztatták le. 2023. január 19-én a Kia testvéreket elítélték, amiért a biztonsági szolgálat és a fegyveres erők szigorúan titkos információit megosztották Oroszországgal. Peymant életfogytiglani börtönbüntetésre, Kajjamot pedig kilenc év tíz hónapra ítélték.

Az orosz nagykövetség tevékenysége

Oroszország hibrid hadviselési taktikája rendszeresen támaszkodik „feláldozható” ügynökökre, olyan egyénekre, akiket egyetlen küldetésre használnak. Ezeket az ügynököket főként a közösségi médiaplatformokon keresztül toborozzák és adnak utasításokat. Ezt követően Oroszország nevében különféle szabotázs- és befolyásolási műveletek végrehajtására használják őket Európában. Ezeknek az ügynököknek a későbbi sorsa Moszkvát kevéssé érdekli, mivel egyedi küldetésük miatt nem ismerik az orosz hírszerzési erőfeszítések sajátos kiterjedését és mélységét.

A svédországi orosz hírszerzés ügynökei több orosz intézményt is felölelnek. A SÄPO becslései szerint a stockholmi orosz nagykövetség személyzetének körülbelül 30 százaléka hírszerző tiszt, akiknek feladata többek között az ügynökök toborzása és kezelése. A SÄPO továbbá megállapította, hogy a svédországi orosz ortodox egyház a második „legális” eszköz, amelyet Moszkva hírszerzési, befolyásolási vagy egyéb biztonságot veszélyeztető tevékenységek végzésére használ.

Hasonló kihívások a térségben is

Svédország Oroszországgal kapcsolatos biztonsági kihívásai egy nagyobb NATO-védelmi kérdés részét képezik. Lengyelország és a balti államok a svédországihoz hasonló esetekről számoltak be. Ide tartoznak az illegális hírszerzési tevékenységek, a befolyásolás, a kibertámadások, a technológia és a tudás ellopása, a feltérképezés és az ellenfelek elleni fenyegetések.

A SÄPO továbbra is figyelemmel kíséri az orosz kémtevékenységet Svédországban, és legutóbbi éves hírszerzési jelentésében megjegyzi: „Svédország NATO-csatlakozása biztonságosabbá tesz bennünket, de egyben azt is jelentheti, hogy megváltozott és megerősödött a hírszerzési érdeklődés, különösen Oroszország részéről. ... Oroszország továbbra is meghatározó fenyegetést jelent Svédországra nézve. A Svédország ellen folytatott orosz biztonságot veszélyeztető tevékenységek számos nemzetbiztonsági vonatkozású védelmi értéket fenyegetnek, nem utolsósorban azokat, amelyek Svédország területi integritásához és politikai szuverenitásához kapcsolódnak. Az Oroszország ukrajnai inváziója óta bekövetkezett fejlemények egy kockázatkerülőbb Oroszországot is mutatnak, amely cselekedeteiben nagyobb mértékben vállalja az életet és az egészséget fenyegető kockázatokat. Oroszország Nyugattal szembeni biztonságot veszélyeztető tevékenységének fontos részét képezi a hibrid tevékenység, amelynek célja a destabilizálás, a félrevezetés és a nyugtalanság keltése.”

Svédország NATO-csatlakozása döntő hatalmi változást eredményezett a balti térségben. Az ország felhagyott 212 éves semlegességi politikájával, amely a napóleoni háborúk óta érvényben volt, és a Balti-tenger gyakorlatilag NATO-beltengerré vált. Svédország komolyan veszi szövetségi kötelezettségeit, és NATO-csatlakozásának első évfordulóját azzal ünnepelte, hogy JAS 39 Gripen vadászrepülőgépeket telepített Lengyelországba, hozzájárulva a NATO megerősített légi rendfenntartó missziójához.

Mivel Moszkva nem tud közvetlenül szembeszállni Svédországgal a harctéren, úgy tűnik, hogy egy szürke zónás hírszerzési és szabotázs „hibrid háborút” folytat a NATO legújabb tagjával szemben, kihasználva az ország társadalmilag legsebezhetőbb egyéneit. A SÄPO eddigi sikerei ellenére az orosz kémkedési műveletek elleni küzdelemmel kapcsolatos jövőbeli kihívások továbbra is fennállnak, és kétségtelenül fokozódni fognak.