Egy váratlan lépés keretében a múlt héten Hszi Csin-ping kínai elnök egy tollvonással megszüntette a kínai haderő egy néhány éve létrehozott haderőnemét. A Stratégiai Támogató Erők (STE) nevű haderőnem a Kínai Néphadsereg űrbéli, kiberhadviselési, elektronikus, illetve pszichológiai hadviselésre képes erőit gyűjtötte egy parancsnokság alá.
A Stratégiai Támogató Erőket 2015-ben, tehát már bőven Hszi Csin-ping „uralkodása” idején hozták létre, méghozzá a haderő átfogó átalakítása keretében, azzal a céllal, hogy egyik pillére legyen a kínai haderőt egy modern háború sikeres megvívására alkalmassá tevő képességeinek. Tíz év sem telt el azonban, és a kínai vezetés mégis irányt változtatott, a haderőnemet most feldarabolták, és az így létrejött parancsnokságokat közvetlenül a Hszi Csin-ping vezette Központi Katonai Bizottságnak rendelték alá.
Fotó: Fotó: EPA / Roman Pilipey
Mi van a háttérben?
Mint a kínai védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján a CNN a témával foglalkozó cikke szerint kiderült, az STE-t három egységre bontották, így létrejött az Információs Támogató Erők, a Világűr Erők, illetve a Kibertér Erők parancsnoksága. Ezáltal a kínai haderő négy fegyvernemből – a hadseregből, a haditengerészetből, a légierőből és a rakétás erőkből – fog állni, ezekhez csatlakozik a fenti három szervezeti egység, valamint a Közös Logisztikai Támogató Erők külön parancsnoksága.
Mindez persze nem vákuumban történik, a háttérben ott van a nyugat-csendes-óceáni térségben, Tajvan kapcsán is éleződő feszültség, a rég nem látott mélységekben járó kínai-amerikai viszony, és távolabbra nézve természetesen az ukrajnai háború sem zárható ki a képből. A másik oldalról ott van a kínai haderő elképesztő, a hivatalos számokat is jócskán meghaladó ütemű fejlesztése, illetve a nyilvánosság számára csak korlátozottan ismerhető korrupciós ügyek, amelyek a kínai haderőt érintik.
Emlékezhetünk, tavaly ősszel hirtelen „eltűnt” Li Csangfu védelmi miniszter, idén januárban pedig kilenc kínai tábornokot fosztottak meg az Országos Népi Gyűlésben viselt tisztségétől. Az ügyek kapcsán az is felmerült, hogy Hszi Csin-pingnek kétségei támadhattak afelől, hogy a kínai haderő valóban képes-e arra, amit vezetői állítanak, és ez az ország stratégiai célkitűzéseit is befolyásolhatja. (Erről bővebben az alábbi cikkre kattintva olvashat.)
Vajon a mostani átszervezésnek is van köze a korrupciós ügyekhez? Az mindenesetre érdekes, hogy az STE korábbi parancsnoka, Dzsu Csian-seng tavaly szintén eltűnt a nyilvánosság szeme elől, és csak idén januárban, egy konferencián tűnt fel újra, a mostani átszervezés kapcsán pedig nem közölték új posztját, miközben az STE több korábbi vezetője is átkerült az újonnan felállított szervezeti egységek élére. A szakértők szerint azonban a korrupció valószínűleg nincs az átszervezés legfontosabb indokai között.
Jobb rálátás
A megszüntetett STE alá két divízió volt osztva, az egyik a Kínai Néphadsereg űrben végzett tevékenységét, illetve műholdas felderítését irányította, a másik pedig a kiber-, elektronikus és pszichológiai hadviselés képességeit fogta össze. Ezzel a struktúrával azonban Hszi két lépcsővel volt elválasztva ezektől – a jövő háborúiban nemcsak Kína által kulcsfontosságúnak ítélt – képességektől, így aztán nem is volt tökéletes rálátása arra, mi zajlik ezeken a területeken.
Az STE űrtevékenységeket irányító részlege alá tartozhatott például az a program, amelynek keretében megfigyelőballonokat indított útjára a kínai haderő. Emlékezhetünk, tavaly az amerikai légierő az Egyesült Államok légterében lőtt le egy ilyen ballont, az ügyből hatalmas diplomáciai botrány is lett, az amúgy is hűvös kínai-amerikai viszonyt hónapokra fagyossá változtatva.
Az amerikai hírszerzés szerint a lelőtt ballon egy kiterjedt kínai hírszerzési program része volt – Hszi Csin-ping azonban lehet, hogy nem is tudott erről a programról. Joe Biden amerikai elnök tavaly júniusban legalábbis úgy nyilatkozott, hogy a kínai vezető nem tudott a ballonról, és „nagyon kellemetlenül érezte magát” a történtek miatt. Akár ez az eset is szerepet játszhatott a mostani döntésben.
Az viszont biztos, hogy egy esetleges konfliktus során a kínai haderőnek e képességeire hatalmas súly fog nehezedni. Ukrajnában például a drónok hihetetlenül gyors ütemű fejlődése, vagy éppen a mesterséges intelligenciát is felhasználó célkijelölés-felderítés is jelzi a hadviselés átalakulását. Az STE helyén létrehozott három parancsnokság nagyon nagy részben lesz felelős pontosan az ilyen új képességek koordinálásáért és fejlesztéséért, Kína pedig már egy 2019-es stratégiai összefoglalóban is kifejezte azon szándékát, hogy az információs technológiák felhasználását haderőfejlesztésének egyik sarkköveként kezelje.
Mint arról korábban, például a hiperszonikus fegyverek, a levegő-levegő rakéták, az 5. generációs vadászgépek vagy éppen a kínai haditengerészet fejlesztése kapcsán is írtunk, jelenleg a legnagyobb különbséget az amerikai és a kínai haderő között már nem a bevethető eszközök, katonák száma és minősége jelenti, hanem az információgyűjtésben és –feldolgozásban még mindig jelentős amerikai előny jelenti - főként pedig az, hogy a kínaiakkal szemben ezeket az amerikai képességeket éles körülmények között is számtalan alkalommal tesztelték.
A nagy kérdés persze az, hogy ez az átszervezés most arra utal-e, hogy Kína gyengébb ezeken a területeken, mint esetleg akár maga Hszi Csin-ping is gondolhatta, vagy egyszerűen csak még nagyobb fókuszt helyez az „intelligens hadviselésre”. A másik nagy kérdés pedig az, hogy mindez hogyan befolyásolja Kína a nyugat-csendes-óceáni térséggel, és persze egy Tajvan elleni, nyilvánvalóan részleteiben is folyamatosan tervezett, modellezett, de talán végrehajtani egyelőre nem szándékozott támadással kapcsolatos terveit.
via CNN
