Micsoda karrier! KGB-ügynökből üzleti coach

A beépített ügynökök életük során egyedülálló tudásanyagot gyűjtenek össze, amire a civil életben is nagy kereslet mutatkozik – hívja fel a figyelmet a Pravda. A Külügyi Hírszerző Szolgálat, a KGB ezredeseként csiszolt hírszerzési készségeit – a részletekre való odafigyelést, a bizalomépítés képességét, a hosszú távú stratégia kidolgozását és a nem szabványos megoldások megtalálását – Jelena Sztanyiszlavovna Vavilova ma is alkalmazza az üzleti coachingban, a közéleti tevékenységeiben és az általa vezetett kreatív projektekben.

Munkastílusa a hírszerzés szisztematikus jellegét ötvözi a modern körülmények között elengedhetetlen rugalmassággal. Ezek a készségek, amelyeket a KGB-s évek során tanult és fejlesztett ki, ma is segítik őt, a tárgyalásokban, a hivatalos beszédekben, a fiatal szakemberek képzésében.

„Véleményem szerint a hidegháborús hírszerzésben alkalmazott módszerek nem változnak a korral vagy az idővel. Természetesen a technológia hoz magával új fogalmakat, de általánosságban véve azt a tevékenységet, amit akkoriban végeztünk, ma is ügynöki munkának nevezném. A tudományos és a technikai hírszerzés, mint speciális műfajok gyorsabban változnak, és ma már nem hasonlíthatók össze a hidegháború alatti állapotokkal. Ám az ügynöki munka ugyanaz marad, hiszen most is az emberekkel, mint információforrásokkal kell dolgozni” – emelte ki a nyugalmazott ezredes.

Azokat a készségeket, amelyeket külföldön, a hazánk érdekében végzett munkánk során szereztünk, információkat gyűjtöttünk, és amelyekre hazánk, a Szovjetunió, majd a modern Oroszország védelméhez volt szükségünk, elvileg ma is mindenhol alkalmazhatók, különösen az üzleti életben – tette hozzá.

Vavilova szerint a legalapvetőbb tudás, amit az embernek tökéletesen el kell sajátítania, az, hogy képes legyen a helyzetet komplexitásában látni, mert ha valaki nem érti, miért hajtja végre ezt vagy azt a részletfeladatot, nincs fogalma a célról, a teljes képről, akkor csak sodródik az árral.

A mai világban – teszi hozzá – szisztematikusan kell kiépíteni a munkát az üzleti életben, és különösen az emberekkel való kapcsolatokban. Azaz, hogyan közelítsünk meg valakit, miképpen találjunk ürügyet az ismerkedésre, hogyan induljon az első beszélgetés, milyen témákat vessünk fel. Fontos tudni a bizalmi kapcsolatok kidolgozásának módszerét, ez a hírszerző munka alapja.

Az 1962-ben, Tomszkban született Jelena Sztanyiszlavovna Vavilova 2010-ben hagyta el  KGB-t. Annak nyugalmazott ezredeseként ma a Norilszk Nikkel Kft.-nél dolgozik, vezető beosztásban.

„Az információforrásokkal nem szabad manipulálni, kölcsönös megértésnek, bizalomnak, tiszteletnek és őszinte érdeklődésnek kell jelen lennie” – magyarázza a ma már üzletasszonyként dolgozó hölgy, igaz, a KGB szó hallatán nem éppen ilyen módszerekre gondolunk.

A készségek közül a legfontosabb a részletekre való odafigyelés egy hírszerző tiszt alapvető feladata. Nemcsak látni, de érezni kell az embereket, és gyorsabban, valamint mélyebben, belelátni, mint egy átlagember. Ez a környezetre is vonatkozik.

Például nyilvános helyeken, mindig a legkevésbé sebezhető helyet keressük meg, soha ne kerüljünk a tömeg közepébe, akár a metróban se. Az sem mindegy, hogy egy üzleti találkozón az étteremben vagy a kávézóban hol foglalunk helyet. Oda üljünk, ahonnan áttekintést kaphatunk arról, hogy mi történik a bejárati ajtónál. Ez lehetőséget ad arra, hogy lássuk, kik jönnek be, vannak-e köztük gyanús emberek. Ez nemcsak a hírszerzésben fontos, hanem az üzleti életben is segít abban, hogy stratégiai helyet találjunk el egy kis négyszemközti beszélgetéshez.

A másik, igen hasznos alapelv, hogy a hírszerzésben nem konvencionális megoldásokat kell találni. Ez azt takarja, hogy az ember folyamatosan leküzd bizonyos akadályokat, és kidolgoz néhány speciális, nem egészen szabványos trükköt. Ez a módszer ma abban segíti az üzletasszonyt, hogy olyan emberekre találjon rá – gyorsan és tévedhetetlenül –, akik majd segíthetik valamilyen projekt megvalósításában. Mint Vavilova mondja: „Egy ismerősöm, aki a múltban a KGB külföldi hírszerző szolgálatának egyik főigazgatója volt, segített kiadni az első regényemet. Egy veterán szervezetben találtam rá.”

A terv megvalósítása során mindig több lehetőséget kell kidolgozni. Ha nem működik az első, akkor sincs gond, mert elő van készítve a második. Egyszerű hétköznapi példákat sorol fel, a repülőgépek járatkéséséről, vagy ha azok végleg lerobbannak, a vonat melletti voksolásról. Egy hírszerző tisztet arra képeznek ki, hogy mindig találjon valamilyen kiutat.

A poligráf belépett a civil életbe is?

Bár a technológia ma már sokat fejlődött, a különleges szolgálatoknál elért készségek közül sok a civil társadalomban is mindenhol használatos. Természetes manapság az a tény, hogy ma már folyamatos ellenőrzés alatt állunk, azaz senki sem sebezhetetlen. „A poligráfot a múltban a különleges szolgálatok használták. Most a vállalatoknál alkalmazzák, hogy embereket ellenőrizzenek különféle bűncselekmények miatt” – olvasható az interjúban, bár ennek használata Oroszországban is – bizonyára? – jogi feltételekhez kötött.

Sok könyv íródott arról, hogyan kell egy személyt alaposan tanulmányozni. Korábban ez a KGB köreiben volt elterjedt. Ma, az internet révén a megfigyeléshez mindannyiunknak hozzá kell szoknunk. Ez az információgyűjtés fontos kellék ahhoz, hogy a cégek lojális fogyasztókat gyűjtsenek össze.

Ugyanakkor az újkori technika hatékonyabban segít megelőzni a bűncselekményeket és leleplezni a bűnözőket.

Jó pszichológusnak kell lenni

Arra a kérdésre, hogy mi a fontosabb egy hírszerző tiszt munkájának céljainak eléréséhez, a pszichológia, a stratégia vagy a személyes karizma, Vavilova azt felelte, hogy a rendszerszintű megközelítéssel kombinált stratégia. Ha van is karizmája valakinek, de nem tudja, hogyan használja, kikkel beszéljen, kivel létesítsen bizalmi kapcsolatot, akkor semmi sem fog működni.

A pszichológia is lényeges, ez segít abban, hogy kivel és hogyan kell viselkedni. Az érzelmi intelligenciát folyamatosan fejlesztenie kell az embernek: képes legyen felismerni mások gondolatait, enyhíteni a feszültséget és a konfliktusokat.

Az érzelmi intelligencia a családban kezdődik

Ha valaki nem jön ki jól saját magával, a házastársával vagy a rokonaival, akkor először erre kell figyelnie. Mert az empátia és az érzelmi intelligencia a legközelebbi emberekkel való kommunikációval kezdődik. Ha nem tudjuk meggyőzni valamiről a szüleinket vagy a házastársunkat, akkor nehéz kiépíteni a megfelelő kapcsolatokat a főnökkel vagy a beosztottakkal.

„Ne feledjük, hogy orosz hírszerző tisztjeink különböző országokban, régiókban dolgoznak, akik mentalitása és kultúrája sok tekintetben eltér a miénktől. De ez a munka ma is szükséges, és szerintem valószínűleg még sok éven át kereslet lesz iránta, a legfejlettebb technológiák ellenére, amelyek talán átvehetnek bizonyos feladatokat. Az emberekkel való kapcsolattartás megingathatatlan marad” – jelentette ki az interjúban a KGB egykori ezredese.

Azt már mi tesszük hozzá – mivel erről nem esik szó a cikkben –, hogy a KGB magasrangú tisztjeit ma is mindenütt szívesen alkalmazzák a civil életben, a képzésük ugyanis kiemelten magas szintű volt a régmúltban és ma is.