Az első jelek arra mutatnak, hogy a majd januárban hivatalba lépő második Trump-adminisztráció – is – Kínát tekinti majd az Egyesült Államok legfőbb kihívójának a nemzetközi színtéren, és egyben az Amerika biztonságára és az Amerika dominálta „szabály-alapú” világrendre leselkedő legnagyobb veszélynek.
Az érzékelt fenyegetés mértéke természetesen nem elválasztható a kínai haderő képességeitől, illetve e képességek rohamos fejlődésétől. (Erről korábbi cikkeinket ajánljuk olvasásra, az ajánlódobozra, illetve a folytatáshoz ide kattintva.)
Az elmúlt napokban újabb eszközök kerültek elő a gyorsan fejlődő kínai arzenálból, amelyek nem fogják csökkenteni az amerikai stratégiai tervezők, katonai vezetők aggodalmát.
Baljós égi jelek
A Makaó közelében rendezett légi kiállításon és vásáron mutatták be először hivatalosan a nagyközönségnek Kína új, ötödik generációs, „lopakodó” jellemzőkkel bíró harci gépét, a J-35A-t. Az új típus repült is a show keretében, illetve a kiállításon bemutatták a harci gép repülőgéphordozóról indítható változatát (vagy legalábbis ennek életnagyságú makettjét) is.
A J-35-ös már Kína második ötödik generációs harci gépe a J-20-as után, és gyártásának beindításával Kína az Egyesült Államok után a második olyan ország lehet, amely két ötödik generációs típust is hadrendbe állít, sőt az amerikai F-22 gyártásának leállítása miatt Kína jelenleg az egyetlen ország, amely két ilyen gépet is gyárt egyidőben.
A Financial Times által megszólaltatott szakértő, James Char szerint
„Kína felzárkózott a katonai eszközök palettájának területén, legalábbis ami a bemutatott eszközöket illeti.”
Azért ő és más elemzők is hozzáteszik, hogy nagyon más bemutatni, illetve hadrendbe állítani, integrálni, és pláne bevetni egy fegyverrendszert, különösen egy olyan komplex fegyverrendszert, mint egy ötödik generációs harci gép. E tekintetben Char szerint még mindig 10-15 éves lemaradásban van a kínai haderő.
Mindenesetre a J-35-ös szolgálatba állítása nagy fegyvertény. Ahogy az a gép formájából, illetve akár típusjeléből is kikövetkeztethető, a J-35 az amerikai F-35 közvetlen riválisának készült, és a jóval nagyobb méretű, ezért az elsősorban hagyományos légibázisokról bevethető J-20-assal ellentétben az F-35-öshöz hasonlóan készül majd belőle repülőgéphordozókról bevethető változat is. (Ez a most bemutatott, „szárazföldi” J-35A verzióhoz képest egyelőre egyszerűen csak J-35 néven fut.)
A gép pontos képességeiről egyelőre hivatalosan keveset tudni, a kínai illetékesek például azt sem árulták még el, hogy a J-35 képes lesz e az F-35-höz hasonlóan függőleges fel- és leszállásra, márpedig ez fontos lehet, amennyiben hadihajókról, illetve mondjuk kisebb szigetekről is terveznek vele műveleteket lebonyolítani. (A szakértők a hajtóművek alapján arra tippelnek egyébként, hogy nem tud majd ilyet a kínai gép.)
A J-35 viszont mindenképpen olcsóbb, és kevesebb politikai feltételnek megfelelve beszerezhető alternatívát is jelenthet harmadik országok számára, amennyiben be akarnak lépni az „ötödik generációs klubba”, és ezzel anyagilag is veszélyeztetheti az F-35 pozícióit. Közben viszont szinte bizonyosan beleveri az utolsó szeget az egyébként a mostani eseményen szintén kiállított, de a fejlesztésben és a sorozatgyártáshoz, hadrendbe állításhoz vezető úton a háború és a szankciók miatt végleg elakadni látszó orosz ötödik generációs harci gép, a Szu-57 koporsójába. Ha ugyanis az oroszok esetleg még reménykedtek abban, hogy a várható exportbevételekből fedezik a további fejlesztést, akkor most azzal kell számoljanak, hogy potenciális vevőik nagy része egy kész alternatívát is kaphat a J-35 formájában.
Kína ráadásként bemutatott még egy kétüléses verziót a J-20-asból (a világ első kétüléses ötödik generációs harci gépét), valamint a még szovjet-orosz alapokra épülő J-15-ös új, repülőgéphordozókról bevethető, J-15T változatát is – utóbbi a jelek szerint már aktív szolgálatban is áll.
Az idei kínai légibemutató és kiállítás egy másik szakértő, a korábban az amerikai haderő csendes-óceáni parancsnokságának hírszerzési központját vezető Carl Schuster szerint egyértelműen azt az üzenetet közvetítette a világ és Amerika felé, hogy „a kínai haderő egyenlő ellenfél az Egyesült Államoknak és a Nyugat többi részének”. Schuster még arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvetően írhatja át a stratégiai helyzetet a kínai légierő fejlődése.
„Az amerikai erők minden második világháború utáni konfliktusban légifölényt élveztek. Kína növekvő légi képességei megkérdőjelezik ennek a mostanra hagyományosnak tekintett nyugati előnynek a fennmaradását.”
Kicsi a rakéta, de erős
Ugyanezen a vásáron mutattak be egy a J-35 szempontjából is fontos másik kínai újdonságot, a PL-15 aktív radarvezérlésű, közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta ötödik generációs harci gépekhez továbbfejlesztett változatát. A PL-15E változat abban különbözik a „sima” PL-15-től látványosan, hogy hátsó vezérsíkjai behajthatók, így kevesebb helyet foglal el.
Fin-folding PL-15E BVRAAM unveiled
— Fighterman_FFRC (@Fighterman_FFRC) November 10, 2024
Allowing J-20 and J-35 to carry 6 of these internally pic.twitter.com/7oCSv3Gzk2
Ez azért nagy szám, mert a lopakodó harci gépeken a fegyvereket a géptesten belül kell elhelyezni ahhoz, hogy azok ne zavarjanak bele a repülőgép a radarjeleket minél kevésbé visszaverő formájába. A feltételezések szerint a PL-15E variánsból a J-20-as, illetve a J-35-ös fegyverrekeszébe az eddig négy helyett hat ilyen rakéta férhet be. Ez egyéb változtatások nélkül is jelentős képességnövekedést jelent a kínai harci gépek számára, és ez még tovább billentheti a mérleget egy esetleges összecsapásban a kínai légierő oldalára, amely a harci gépeken használatos rakéták szempontjából eddig is az ő oldalukra dőlt.
Weapon carrying capacity of new Chinese J-35 stealth fighter jet.#j35a pic.twitter.com/gq54kGJGdB
— Global Defense Agency (@Defense_GDA) November 9, 2024
(Az amerikai légierő levegő-levegő rakéták terén kialakult lemaradásával hosszabb cikkben is foglalkoztunk, ezt az alábbi ajánlóra kattintva is elolvashatja.)
Embertelen szállítási kapacitás
Még mindig ugyanezen az eseményen mutattak be egy új kínai fejlesztésű, pilóta nélküli szállítógépet is. A W5000 elnevezésű eszköz az Air White Whale nevű cég gyártmánya, és az eddigi legnagyobb ilyen kínai eszköz, amely a tervek szerint 5 ezer kilogramm hasznos terhet szállíthatna, maximális felszállási súlya 10 800 kilogramm, maximális hatótávolsága pedig 2600 kilométer lenne. A légcsavaros drón ezzel közel hasonló képességekkel rendelkezne, mint a kínai haderő jelenleg használatos, a szovjet An-26-ra épülő közepes szállítógépe, a Xi’an Y-7-es.
Air White Whale -
— David Wang (@Nickatgreat1220) November 12, 2024
W-5000 Cargo Drone's Subparts All Domestically Produced & Free of Any Possible Sanctions
If the Aircraft Had 4 Ton of Payload, Range Would be over 1,600km
If It Had 3.2 Ton of Payload, Range Would be over 2,600km https://t.co/ODJCCBTids pic.twitter.com/w7ksIa3hM5
A W5000 dokumentációját a gyártó szerint már benyújtották a kínai légügyi hatóságoknak, és első példányait 2026 második felében szállítanák le. Ugyan ez a szállítógép elsősorban civil alkalmazásra készült, nyilvánvalóan akár katonai célokra is hasznos lehet. Pilóták vezette társaihoz képest több hasznos teherrel, rövidebb kifutópályákat használva repülhet akár kockázatosabb időjárási viszonyok között is, és akár olyan célpontokra is, ahol nem ideálisak a terepviszonyok – vagy esetleg ellenséges tűztől is tartani lehet a célállomásnál vagy út közben.
Nem ez az első kínai nagyméretű, pilóta nélküli szállítóeszköz, amelyet mostanában bemutattak, az elmúlt időszakban több hasonló típusról érkezett hír, különböző teherkapacitásokkal. Ezek között van olyan is például, amely felszerelhető vízről és vízre való felszállást és leszállást lehetővé tevő talpakkal. Utóbbi képesség például igencsak jól jöhet akkor, ha például a Dél-kínai-tenger apró, esetenként mesterségesen létrehozott kínai bázisait kell sürgősen utánpótlással ellátni, esetleg egy közeli, nagyobb szigeten – valamiért Tajvan juthat eszünkbe – partraszálló egységek utánpótlását kell biztosítani.
A megfelelő védelemről is gondoskodnak?
Szintén jókora erőforrásokat fordítanak Kínában arra, hogy légvédelmi rendszereik is felérjenek az amerikai vagy az orosz színvonalra. A kiállításon közszemlére állították a HQ-19 légvédelmi rendszert is, amelyet sokan az amerikai THAAD rendszer megfelelőjeként emlegetnek (utóbbiról bővebben akkor írtunk, amikor az Egyesült Államok Izraelbe telepített egy üteget belőle).
A HQ-19-est még az 1990-es évek végén kezdték fejleszteni, és az eltelt időszakban sok tesztelésen is keresztülment, a kínai kormány pedig már 2021-ben bejelentette, hogy a rendszer minden kijelölt mérföldkövet teljesített, azaz tudja azt, amit tudnia kell.
A kérdés az, hogy ez mit is jelent. Az amerikai THAAD igazán nagy dobása a ballisztikus rakéták elleni védelem, amely akár interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) semlegesítésére is képessé teszi. A hírek szerint a HQ-19 is képes atmoszférán belül, illetve azon kívül is célpontokat elfogni, észlelési hatótávolsága 4 ezer kilométer, a maximális elfogási magassága 200 kilométer, és akár 10 ezer méter per másodperces sebességgel haladó tárgyakat is el képes találni rakétáival, amelyek akár 60G erőket is kibírnak manőverezés közben.
Azonban vannak azért kételyek. A HQ-19 alapvetően az orosz S-300-as rendszer továbbfejlesztésével készült, és az S-300-asról például Ukrajnában is az derült ki, hogy komoly problémái akadtak még a HIMARS, illetve ATACMS rakétákkal is. Persze könnyen lehet, hogy a kínaiak már annyira továbbfejlesztették az alapokat, hogy már rá sem lehet ismerni, de az elemzők egyelőre óvatosak a képességekkel kapcsolatosan.
„Egyelőre nem helyezték nyilvánosan aktív szolgálatba, és a feltételezések szerint jelen formájában nem képes ICBM-osztályú célpontokat semlegesíteni. Azonban elképzelhető, hogy a jövőben alkalmassá lehet erre tenni”
– írta az Atlantic Council elemzőközpont, hozzátéve, hogy önmagában az állítás, hogy képes erre, alkalmas lehet némi kételyt elhinteni az amerikai stratégiai tervezők körében, amikor például azt számolgatják, hány amerikai ICBM-re lenne szükség a földi indítású kínai ICBM-ek jelentette veszély semlegesítéséhez.
Tengerijük is van
Műholdfelvételeken szúrtak ki elemzők egy eddig ebben a formában nem látott nagyméretű, legénység nélküli tengeri drónt a kantoni kikötőben. A trimarán kialakítású hajóról aztán közelebbi képek is előkerültek.
Satellite imagery of China's JARI USV (trimaran version). The hull seems completed. It will be a real beast with its heavy weaponry.
— Tayfun Ozberk (@TayfunOzberk) October 29, 2024
Here are my photos from NAVDEX 2023 in Abu Dhabi. https://t.co/xN64QVwpPy pic.twitter.com/vvyyrTPyj9
A felvételelek alapján azt lehet elmondani, hogy ez egy legénység nélküli hajóhoz képest igencsak nagy méretű (a becslések szerint 60 méter körüli hosszúságú) eszköz, amely kialakításából adódóan valamekkora „lopakodó” képességekkel is bír, azaz nehezebben felfedezhető radaron, mint egy hagyományos építésű hajó.
A képekből is kivehető, hogy a hajón rakéták kilövésére alkalmas indítóállások is találhatók, illetve a szokásos radarokon és érzékelőkön kívül számos fejlett szenzor is helyet kaphat rajta (bár ezek egy része feltehetően alapfeltétele is az autonóm működésnek). A hajón egy kisebb leszállófelületet is kialakítottak, így valószínűleg képes lehet magával vinni, illetve indítani és fogadni pilóta nélküli repülő eszközöket is, amelyek felderítésre vagy akár támadásra is alkalmasak lehetnek. (Később aztán előkerült egy videófelvétel is a mozgásban lévő hajóról, amely itt látható:)
全球首次公开亮相!中国大型无人作战艇“虎鲸号„抵达珠海航展第二展区。“虎鲸”号是一艘五百吨级无人作战艇,装备有通用垂直发射装置。pic.twitter.com/x22uttsPZo
— DS北风(风哥) (@WenJian0922) November 8, 2024
Hagyományos löveggel, torpedókkal, rakétákkal és drónokkal is felszerelve a tengeri drón képes lehet felszíni hajók, tengeralattjárók, de akár szárazföldi célpontok elleni támadó hadműveletekre, de úszó információs és átjátszóközpontként is működhet a közelben tevékenykedő más drónok számára.
Egyelőre kérdés, hogy a hajó egy valódi prototípus-e vagy csak tesztelésre szolgáló platform, mindenesetre trimarán kialakításából adódó csekély merülése miatt különösen partmenti, sekély vizekben, például megint csak a Dél-kínai-tenger szigetei, illetve Tajvan partjai környékén adhat sokat hozzá a kínai haditengerészet képességeihez.