Vlagyiszlav Davankov, Nyikolaj Haritonov, Leonyid Szlutszkij és természetesen Vlagyimir Putyin – hivatalosan közülük választhatnak az oroszok a pénteken kezdődött elnökválasztáson.
A végeredmény természetesen előre borítékolható, hiszen sem a kommunista Haritonov, sem az ultranacionalista Szlutszkij, sem az Új Emberek párt jelöltje, Davankov nem jelent veszélyt Putyin számára. Davankov – aki 2021 óta az orosz országgyűlés, a duma alelnöke – ugyan kampányában „a béke és a tárgyalások”, valamint a Nyugattal való kapcsolatok normalizálása mellett szállt síkra, előzetes felmérések szerint a voksoknak csupán hat százalékára számíthat.
Fotó: EPA/YURI KOCHETKOV
Kigolyózott ellenfelek
A legesélyesebb ellenjelölt az ukrajnai háború befejezésével kampányoló, valódi változást ígérő Borisz Nagyezsdin volt, akinek kampányirodái előtt hosszú sorokban várakoztak az emberek számos orosz városban, hogy aláírásukkal támogassák.
Őt azonban a hatóságok különböző szabálytalanságokra hivatkozva nem engedték indulni, mint ahogy a szintén háborúellenes és dermokráciapárti újságírónő, Jekatyerina Duncova indulását is elkaszálták.
Putyin leghangosabb kritikusa, egyben az ellenzék legismertebb alakja, Alekszandr Navalnij pedig már nincs az élők sorában: idén februárban, mintegy 3 évnyi raboskodás után, máig nem tisztázott okból életét vesztette egy szibériai börtönben.
Felnyomják a részvételt
Mindezek miatt aligha lenne meglepő, ha az oroszok nagy számban bojkottálnák a választást. Épp ezt kívánja elkerülni a hatalom, amely – a Moscow Times értesülései szerint – a nyomásgyakorlás különféle eszközeivel próbálja rávenni a szavazásra jogosultakat, különösen a fiatalokat a részvételre.
A lap forrásai szerint az orosz tisztviselők gyakorlatilag parancsba kapták, hogy jelentősen pörgessék fel a részvételi arányt a fiatalok között. Emiatt a hatóságok, a felsőoktatási intézmények és a munkahelyek egy része is nyomást gyakorolnak a hallgatókra, illetve a fiatal dolgozóikra, hogy vegyenek részt a választáson.
„Az elnöki adminisztráció követelései szerint a regionális vezetőknek fokozni kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy több lojális ember menjen el szavazni. Különösen az egyetemisták és a fiatal dolgozók vannak fókuszban. Mi pedig engedelmeskedünk”, mondta a lapnak a moszkvai önkormányzat egyik tisztviselője. Mindezt megerősítették három, az ország európai, valamint a keleti részén fekvő régió vezetésében lévő források is.
A Kreml ugyanis” impresszív számokat” szeretne elérni, amiket mutogathat majd a Nyugatnak Putyin rendíthetetlen pozíciójának és támogatottságának bizonyítására, mondták a lap elnöki, kormányzati és moszkvai önkormányzati forrásai.
A végső cél, hogy „a Nyugattal megértessük, hogy a fiatalok Putyint támogatják, nem pedig az elszabadult ellenzékieket és biztosan nem Navalnijt”, tette hozzá egyikük. „És persze a főnököt (Putyint) is szeretnék kielégíteni.”
Az elnöki adminisztráció azt szeretné, ha a szavazásra jogosultak “soha nem látott” arányban járulnának az urnákhoz, és rekordszámban támogatnák Putyint. Ennek érdekében a Kreml „példanélküli kampányt” is elrendelt, amely a középkorú és idősebb szavazókat – ők alkotják az elnök szavazói bázisát –, valamint a nyugdíjasokat, az állami és önkormányzati dolgozókat, valamint az állami és részben a magáncégek dolgozóit is megcélozza.
Ajánlatos szavazni
A legfontosabb azonban a fiatalok presszionálása, mivel hagyományosan ők a leginkább Putyin- és háborúellenes szavazók. Az állami kézben lévő orosz posta és a szintén állami Roszatom energetikai céget például arra utasították, hogy „gondoskodjon” a fiatal dolgozók szavazásáról a vállalatokon belülről származó információk szerint.
Ezzel párhuzamosan régiók tucatjaiból érkeztek olyan médiajelentések, hogy az egyetemeken a hallgatókat is nyomás alá helyezték, az ellenkezőket pedig állítólag a tanulmányaik felfüggesztésével fenyegették meg. Egy, a Permi területen található főiskolán arra utasították a diákokat, hogy már az első vagy a második napon adják le a voksaikat, és „megfigyelő kamerákat” is bevetnek a részvétel növelésére.
A Tulai Állami Tanárképző Egyetemen a hallgatókat még arra is kötelezték a Moscow Times szerint, hogy küldjenek egy fotót a szavazólapjukról a részvétel bizonyítására, az intézmény rektora pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyint.
Mindeközben a voronyezsi tanárképző egyetemen a hallgatókat állítólag arra kérték, hogy jelentsék, kire szándékoznak voksolni.
És persze léteznek kifinomultabb eszközök is: az Altaj köztársaságban például fotóversenyt hirdettek a hatóságok a szavazóhelyiségekben, a nyertesek menő telefonokat és porszívókat nyerhetnek.
Tatárföld miniszterelnökhelyettese pedig azt üzente a fiatal szavazóknak, hogy nem csak egyszerűen szavazhatnak, hanem „meg is találhatják a sorsukat” a szavazóhelyiségekben – bármit is jelentsen ez.
Összegezve: bár az orosz alkotmány és választójogi törvény elvileg garantálja a szabad és titkos választást, a fenti példák azt mutatják, hogy a hatalom – különböző szinteken és számos eszközzel – igyekszik nyomást gyakorolni a szavazásra jogosultakra a kívánt eredmény elérése érdekében.
Már nyíltan bírálják Putyint
És hogy mit mond az utca embere? Az 1420 nevű, független YouTube-csatorna még januárban megkérdezett 100 embert a szavazási szándékáról – 43 százalékuk mondta azt, hogy Putyinra fog szavazni.
"Senki más nem képes az országot normálisan vezetni”, mondta egyikük, mások pedig azzal érveltek – az ukrajnai háborúra utalva –, hogy "kereszteződésben nem cserélsz lovakat”.
Számos válaszadó ugyanakkor nyílt kritikát is megfogalmazott a választásokkal és így Putyinnal szemben. „Nem látok értelmes választást”, „nincs egyetlen tisztességes jelölt, az ellenzék börtönben vagy külföldön van”, hangoztatták.
Egyikőjük pedig konkrétan azt mondta: „ez az esemény egy nagy sz...r lett, nem is akarok rá gondolni”.
Az orosz választással részletesen foglalkozunk péntek este a hét videójában is.
Sajtóértesülés szerint megegyeztek a felek. 
