Röviddel a Hamász október 7-i mészárlásának első évfordulója előtt a Közel-Keleten már nem a Gázai övezet, hanem Libanon áll a középpontban. Az izraeli hadsereg közlése szerint kedd este „korlátozott és célzott szárazföldi támadásokat kezdett Dél-Libanonban”. Órákkal korábban Washington bejelentette, hogy „néhány ezer” további katonát küld a térségbe.
A Fehér Ház vezető személyiségei bizalmasan közölték Izraellel, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja a Hezbollah elleni katonai nyomás fokozására vonatkozó döntését – még akkor is, amikor a Biden-kormányzat az elmúlt hetekben nyilvánosan sürgette az izraeli kormányt, hogy mérsékelje csapásait. Netanjahu miniszterelnök hétfőn világossá tette, hogy végső célja a teheráni klerikális vezetés aláásása, a Hamászt, a Hezbollahot és a jemeni húszi lázadókat finanszírozó irániak megfékezése.
Az EU nincsen elragadtatva
„Bármilyen további katonai beavatkozás drámaian súlyosbítaná a helyzetet, és ezt el kell kerülni” – szögezte le Josep Borrell, az EU külügyi vezetője hétfő este, a külügyminiszterek rendkívüli ülését követően. Izrael korábbi, a Hezbollah elleni támadásai „egy független ország szuverenitásának megsértését jelentik” – tette hozzá.
Fotó: Depositphotos
De akárcsak Gáza esetében, az izraeli miniszterelnök nem törekszik politikai megoldásra és kizárólag a fegyveres erőiben bízik. Izrael most arra készül, hogy megismételje gázai hadműveleteit Libanonban, azzal a céllal, hogy saját érdekei szerint átrendezze a Közel-Keletet.
Dacos hadviselés
Az 1982-es és a 2006-os libanoni szárazföldi behatolás nem eredményezett sem politikai, sem katonai sikert. Netanjahu viszont ezúttal biztos a dolgában. Szélsőséges miniszterei is támogatják, különösen a nemzetbiztonsági és a pénzügyminisztere. Márpedig belpolitikai túlélése az ő támogatásuktól függ.
Dacos álláspontját az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott „acélszilárdságú” katonai, pénzügyi és gazdasági támogatása támasztja alá. Washington nemrégiben újabb 8,7 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá Izrael libanoni hadjáratának támogatására.
A Hezbollah az Izrael és az USA elleni iráni „Ellenállás Tengelyének” koronaékszere. Netanjahu tudja, hogy a csoport megsemmisítése Irán nemzeti és regionális biztonsági rendszerének felbomlását jelentené. Nem zárkózik el attól, hogy megkockáztassa a közvetlen konfrontációt Iránnal, miközben egy ilyen esetben továbbra is biztos lehet az USA teljes támogatásában.
Netanjahu olyan biztos a dolgában, hogy hétfőn beszédet intézett az iráni néphez, kijelentve: „Az iráni rendszerváltás sokkal hamarabb be fog következni, mint azt az emberek gondolják”. Az izraeli vezető pontosan tudja, hogy Naszrallah meggyilkolása nem pusztán egy magas vezetői pozícióban lévő személy megölése, hanem ez egy izraeli–amerikai nyilatkozat az „iráni polip” megfojtására irányuló folyamat kezdetéről. Az olasz vezető La Repubblica is meg van győződve arról, hogy Netanjahu beszéde egy teheráni rezsimváltás felé mutat.
Ezt egyértelműen megerősítette Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter is, aki azt mondta, hogy „Izrael egy iráni polip ellen harcol, amelynek feje Teheránban van, és a karjai megpróbálnak lecsapni ránk”. Naszrallah meggyilkolása egyben támadás Irán „Ellenállás Tengelyének” első védelmi vonala ellen is.
Előbb a karjait levágni
Az iráni teokrata rezsim 1979-es létrejötte óta az egyik legnagyobb egzisztenciális kihívásával néz szembe. Izrael ugyanis a „polip” fejét veheti célba az iráni nukleáris létesítmények elleni csapással – ami előbb-utóbb bizony megtörténhet –, ha Irán továbbra is tartózkodik attól, hogy Izrael jelenlegi, határain kívülre irányuló nyomulását megfékezze. Ez utóbbi megkönnyíti Izrael későbbi lépéseit, mert egy ilyen forgatókönyv szerint Irán teljesen kiszolgáltatottá válik, ha az általa vezetett tengelyt ebben a háborúban legyőzik.
Netanjahu miniszterelnök elkezdett erre hangszerelni, amikor szeptember 30-án külön nyilatkozatban szólt az iráni néphez, amelyben kormányuk ellen uszított, és fényes jövőt ígért nekik, ha az iráni regionális szövetségek hálózata összeomlik.
Iráni kalkulációk
Teherán viszont egyelőre azt a megközelítést alkalmazza, hogy hagyja: Izrael csapdába essen Libanonban, mint a korábbi alkalmakkor.
A Hezbollah nem a Hamász: vezetésének kiiktatása meggyengítette, de még mindig elég jól felfegyverzett és stratégiailag jól felépített. Ellentétben Gázával, ahol az utánpótlási vonalak nagyon korlátozottak voltak, a Levante, amelyen keresztül számos utánpótlási vonal halad, az iráni–szíriai–iraki kombináció nagyobb ellenőrzése alatt áll.
A csoport képes lesz hosszú távú ellenállást tanúsítani az izraeli megszállással szemben. Ez magas emberi és anyagi költségekkel járhat a zsidó állam számára, ami sok izraelit is megakadályozhat abban, hogy hazatérjen Észak-Izraelbe.
Egy teljeskörű háború kitörése esetén a Hezbollah több ezer harcosra számíthat, akik Iránból, valamint a térségen kívüli iszlamista harcosokból csatlakoznak hozzá. A tálibok például már megígérték, hogy sok harcost küldenek Afganisztánból a Hezbollah megsegítésére.
Bár Izrael, az Egyesült Államok és számos szövetségesük terrorszervezetként kezeli a Hezbollahot, az Arab Liga nemrégiben úgy döntött, hogy nem bélyegzi meg a csoportot terrorista szervezetként, tekintettel annak növekvő népszerűségére az arab és muszlim világban.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
