Az Európai Bizottság szóvivője Orbán Viktor úgynevezett békemissziójával kapcsolatos uniós álláspontot kommentálva elmondta, hogy Ukrajna nem kérte a magyar miniszterelnököt, hogy közvetítőként lépjen fel, és ez inkább saját kezdeményezésére történt. A magyar miniszterelnök előzetesen nem egyeztetett sem a szövetséges fővárosokkal, sem az EU intézményeivel, így első válaszcsapásként már kiszivárgott: Orbán nem mondhatja el soros elnöki nyitóbeszédét az Európai Parlament alakuló ülésén.

De volt-e eddig érdemi előrehaladás a tárgyalásai eredményeképpen? Ez teljes mértékben legitim kérdés, hiszen "Oroszország jelenleg annyira függ Kínától, hogy Hszi Csin-ping elnök egyetlen telefonhívása megoldaná ezt a válságot" - jelentette ki Alexander Stubb finn elnök, amikor a múlt héten az ukrajnai háborúról beszélt. 
"Ha Hszi azt mondaná, hogy "ideje elkezdeni a béketárgyalásokat", Oroszország kénytelen lenne ezt megtenni" - mondta Stubb a Bloombergnek adott interjújában. "Nem lenne más választásuk". Nos, mint látni fogjuk, Stubb túlzásba esett. De mi mozgatja Pekinget ebben a komplex ügyben?

Putyin és Hszi testvérkapcsolata 

Kína és Oroszország 2022 februárja óta, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, "határok nélküli" kapcsolatot hirdetett. Sőt, a két ország vezetője legutóbb a Sanghaji Együttműködési Szervezet egy héttel ezelőtti kazahsztáni csúcstalálkozóján úgy üdvözölte partnerségüket, mint amely "a történelem legjobb időszakát éli".

Kína 13 éve Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere. Az Oroszországba irányuló kínai export 2023-ban meghaladta a 111 milliárd dollárt - ez 67 százalékkal több, mint 2021-ben. A kínai áruk pedig már az orosz import 38 százalékát teszik ki, miközben az orosz export 31 százaléka Kínába megy. Sőt, az orosz hadiipari komplexum nagy mennyiségű alkatrészt importál Kínából. Az Ukrajnában harcoló orosz csapatok olyan kettős felhasználású kínai felszereléseket használnak, mint a drónok és a könnyű járművek. Ezért Pekingnek van befolyása Oroszország hadigépezetére.

Kína érdekei Oroszországban

Ha Hszi úgy gondolná, hogy az orosz invázió komolyan veszélyezteti Kína biztonságát vagy jólétét, már reagált volna. Nincs okunk arra számítani, hogy Pekingben a konfliktus ilyen késői szakaszában hirtelen megváltozik a véleményük.

Kína fenntartja, hogy semleges fél az ukrajnai konfliktusban, és elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Hszi a két férfi közötti telefonbeszélgetés során ígéretet tett: nem fog fegyvereket eladni Oroszországnak.

Pekingnek azonban érdeke, hogy Moszkva megnyerje az Ukrajna elleni háborúját, hiszen Oroszország az egyetlen világhatalom, amely szoros kapcsolatokat ápol Kínával. Egy legyőzött és meggyengült Oroszország egyedül hagyná Pekinget az Egyesült Államokkal és annak félelmetes szövetségi hálózatával folytatott versenyben. Ezzel szemben egy erős Oroszország segít ellensúlyozni Washingtont. Ha Hszi is úgy döntene, hogy erőszakot alkalmaz a tajvani kérdés vagy más határkonfliktusok megoldására, örömmel fogadná egy erős Vlagyimir Putyin támogatását.

Ha Ukrajnában döntő vereséget szenvedne, a Kremlnek a belföldi konszolidációt kellene előtérbe helyeznie, és nem rendelkezne olyan eszközökkel, amelyekkel komolyan fenyegethetné a NATO-t. Egy ilyen forgatókönyv lehetővé tenné az USA számára, hogy minden energiáját Kína ellen összpontosítsa, ami komolyan megnehezítené regionális ambícióit.Úgy tűnik, Peking számítása kifizetődőnek bizonyul. Az ukrán nyári ellentámadás 2023-as kudarca óta az orosz hadsereg kilábalt a mélypontról, és most már fölényben van. 

Az orosz hadsereg most már harcedzett és nagyobb, mint 2022 előtt, tartós fenyegetést jelentve a NATO keleti szárnyára. Ez fájdalmas kompromisszumokra kényszeríti az amerikai tervezőket, akiknek erői már így is túlterheltek Kelet-Ázsia, Kelet-Európa és a Közel-Kelet védelme között.

Az ázsiai dimenzió és a NATO

A japán miniszterelnök szerint a Moszkva és Phenjan közötti kapcsolatok elmélyülése rávilágít arra, hogy Tokiónak meg kell erősítenie kapcsolatait a NATO-val. A jelenleg zajló washingtoni NATO-csúcsra érkezése előtt a Reuters által megszerzett írásos följegyzésében Kisida Fumio utalt arra is, hogy az ukrajnai háború közepette Japán aggódik Kína és Oroszország szoros kapcsolatai miatt. Kisida Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland vezetőivel együtt részt vesz a NATO e heti csúcstalálkozóján.

Ezzel kapcsolatban a szenátus külügyi bizottságának vezető republikánusa azt szeretné, ha a NATO-tagok foglalkoznának azokkal a veszélyekkel, amelyeket a felemelkedő Kína jelent Európára nézve. A NATO-csúcstalálkozó kezdete előtt közzétett jelentésében Jim Risch szenátor arra figyelmeztet, hogy bár a szövetség "tisztában van azokkal a forgatókönyvekkel, amelyek szerint Kína egy európai katonai konfliktus szereplője lehet... sajnos, ez a munka nem tükröződik tényleges katonai tervezésben". 

A NATO-nak - folytatja - fel kell készülnie egy olyan forgatókönyvre, amikor az Egyesült Államoknak át kell irányítania eszközeit a Csendes-óceánra, és a NATO-nak kell fellépnie az orosz agresszióval szembeni legfőbb elrettentő eszközként.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)