Putyin elnök pénteken az ukrajnai "béketárgyalások" előfeltételeként ismertette megalkuvás nélküli követeléseit Ukrajna kapitulációjára vonatkozóan, beleértve a megszállt és ukrán ellenőrzés alatt álló kelet- és dél-ukrajnai területek Oroszország általi illegális annektálásának elismerését, ezzel próbálva aláásni a ma záruló, kétnapos svájci ukrajnai békecsúcsot. Putyin leszögezte, hogy az ukrán erőknek meg kell kezdeniük "a teljes visszavonulást" az ukrán ellenőrzés alatt álló területekről Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területeken (amelyeket a Kreml 2022 szeptemberében illegálisan elcsatoltnak nyilvánított), és hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló céljáról, mielőtt Oroszország beleegyezik a tűzszünetbe és a béketárgyalásokba.
Putyin kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával, amint Kijev beleegyezik, hogy kivonul Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területének egészéből (ami összesen Ukrajna területének 18 százalékát teszi ki).
Az orosz erők jelenleg Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye teljes területének 75 százalékát tartják megszállás alatt, és Putyin gyakorlatilag azt követeli, hogy Ukrajna engedje át Donyeck megye 40 százalékát, Herszon megye 25 százalékát, Zaporizzsja megye 25 százalékát és Luhanszk megye egy százalékát, amelyet az orosz erők nem ellenőriznek, beleértve Zaporizzsja város és Herszon város tartományi fővárosokat.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova
Putyin követelései szerint Ukrajna minden ok nélkül adja fel a stratégiai fontosságú tartományi fővárosokat, Zaporizzsját és Herszon városát. Az orosz erők 2022 novemberében elmenekültek Herszon városából.
Az ukrajnai békecsúcs
Az ukrajnai békecsúcs eredeti elképzelése az volt, hogy Kijev 10 pontos "békeformuláján" alapuló egységes javaslatot kovácsolnak, majd azt bemutatják Moszkvának, de ez felhígult - írja a The Economist. A svájci Luzernben zajló esemény várható közleménye a The Economist szerint a formula legvitathatatlanabb pontjai közül csak háromra terjed ki: az élelmezésbiztonságra, a nukleáris biztonságra, valamint a foglyok és a gyermekek hazatérésére. Nem lesznek hivatalos állásfoglalások olyan kényesebb kérdésekről, mint a jóvátétel vagy a hadbíróságok, ami Volodimir Zelenszkij békeformulájának nyilvánvaló felhígítása - írja a brit lap.
A svájci békecsúcsra 92 ország és 8 szervezet képviselői érkeztek. 57 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten - elnökök vagy miniszterelnökök által.
A csúcstalálkozó nem a szokásos értelemben vett békekonferencia. Oroszország, amely lényegtelennek minősítette, nem vesz részt rajta - márpedig a háború befejezését célzó csúcstalálkozó nem hozhat végleges rendezést a Kreml részvétele nélkül.
A csúcstalálkozó inkább Ukrajna azon törekvéséből ered, hogy szélesebb körű támogatást szerezzen, különösen az egyre inkább Peking és Moszkva uszályába kerülő Globális Dél országai között "az igazságos és tartós ukrajnai béke felé vezető útnak". Konkrétan konszenzust kíván kialakítani a jövőbeli rendezés néhány alapelve körül.
Szaúd-Arábia és Pakisztán azonban nem vesz részt, ami csalódást okozott Ukrajnának. Kína, amely a háború kezdete óta szorosabbra fűzte a kapcsolatát Oroszországgal, szintén közölte, hogy Moszkva távollétére való tekintettel nem vesz részt. Zelenszkij erre azzal vádolta meg Kínát, hogy Oroszországgal együttműködve igyekszik lebeszélni az országokat a részvételről.
Biden inkább egy partira megy
Ukrajna számára azonban a legmegdöbbentőbb Joe Biden amerikai elnök azon döntése volt, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón.
Biden ehelyett a demokraták "Premier Night with the Presidents" elnevezésű, sztárokkal teletűzdelt adománygyűjtő rendezvényén vesz részt, amelyen Barack Obama volt elnök, valamint George Clooney és Julia Roberts vesznek részt Los Angelesben. Bár Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesíti Bident, az amerikai elnök távolmaradása kivívta Zelenszkij haragját, aki szerint "ezzel csak Putyin tapsát váltotta ki".
Annak ellenére, hogy Biden (vagy inkább a lengyel elnök) végre kiharcolta Ukrajnának a katonai segélycsomagot, a TIME magazinnak adott interjújában világosan kijelentette, hogy nem áll készen Ukrajna "NATO-sítására", mert "a béke nem a NATO-t jelenti ". A béke azt jelenti, hogy Oroszország soha, soha, soha, soha, soha nem foglalja el Ukrajnát".
Szakértők szerint Ukrajna NATO-csatlakozása kedvezőtlenül hat Biden újraválasztására, akinek már most is Izrael elhúzódó gázai háborújával és alacsony otthoni megítélésével kell foglalkoznia: mert bizony az amerikaiak 59 százaléka nem támogatja az elnöki teljesítményét.
Miért marad a Globális Dél a partvonalon?
Annak ellenére, hogy számos ország támogatta Ukrajna álláspontját az ENSZ-ben, a Globális Dél nagy része vonakodott attól, hogy diplomáciai vagy kereskedelmi szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Néhányan ellenzik az egyoldalú (azaz az ENSZ által nem támogatott) szankciók gondolatát.
Oroszország maga is nagyon aktív diplomáciai tevékenységet folytat a Globális Délen, és számos országnak nyújt katonai támogatást, különösen Afrikában.
Ennek eredményeképpen számos nem nyugati ország fedezi a téteket. Nem akarnak belekeveredni abba, amit a Nyugat és Oroszország közötti, Kína által támogatott harcnak látnak.
E kormányok és népeik közül sokan szkeptikusak a szabályokon alapuló rendre való nyugati hivatkozással kapcsolatban is. Ez részben a Nyugat múltbeli egyoldalú akcióiból ered, mint például a 2003-as iraki invázió. Az Izraelnek a gázai háború kapcsán nyújtott egyoldalú nyugati támogatás (vagy legalábbis a langyos kritika) csak tovább erősítette ezt a szkepticizmust.
Mi várható a csúcstalálkozótól?
Oroszország azt mondja, hogy csapatainak teljes kivonása nem jelenthet tárgyalási alapot. A csúcstalálkozón való orosz részvétel nélkül a várakozások szerények a jelentős gyakorlati eredményekkel kapcsolatban. Egyes jelentések szerint a nyilatkozattervezet még a területi integritás kérdéseit sem fogja érinteni.
Mindazonáltal a találkozó lehetőséget ad arra, hogy Ukrajna helyzete ismét a figyelem középpontjába kerüljön, miután hónapok óta Gáza áll a középpontban. Az is értékes fejlemény lehet, ha a csúcstalálkozó megerősíti az Oroszország területi hódításával szembeni globális ellenállást.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
