Az Ukrajna elleni háborújában és a fennálló világrend elleni brutális kihívásában Putyin hatalmas nemzetközi támogatói hálózattal rendelkezik. Ez a hálózat nélkülözhetetlen gazdasági és katonai oxigént pumpál Moszkva geopolitikai ambícióiba.

Három szintű támogatás

Kína létfontosságú kereskedelmi támogatást nyújt: 2022 óta jelentősen megnőtt mind az Oroszországba irányuló termékértékesítés, mind az orosz fosszilis tüzelőanyagok vásárlása, ami segít a Kremlnek túlélni a nyugati szankciókat. Irán és Észak-Korea kulcsfontosságú fegyvereket szállít az ukrajnai offenzíva fenntartásához. Fehéroroszország stratégiai mélységet biztosít a Kreml számára, mivel lehetővé teszi számára, hogy területét több célra használja.

Egy másik szinten ott van azoknak az országoknak a szerepe, amelyek a fentiekhez hasonló politikai szándék híján és különböző mértékű empátiával, vagy az orosz visszaélések iránti egyszerű érdektelenséggel a kereskedelem révén támogatják a Kremlt, minimalizálva a nyugati szankciók hatását.

Kína alapvető szerepén túl számos közép-ázsiai és kaukázusi ország hasznos feketepiacként jelenik meg a Kreml számára, bár sok más nemzet is fontos szerepet játszik. Az Egyesült Arab Emírségek kritikus csomóponttá vált Oroszország szankció kijátszási stratégiájában - akár mint átrakodási csomópont, akár mint pénzügyi központ.

Van egy harmadik szint is, amelynek politikai jelentősége van. Olyan országok, mint Szíria és Eritrea támogatják a Kreml ügyét; vannak olyanok, amelyek nagyon is empatikusak, mint Venezuela, több afrikai állam, amelyek biztonsági támogatást kapnak Moszkvától, és Magyarország, amely próbálja akadályozni az EU politikáját az egymást követő szankciós körökkel kapcsolatban – noha kevés sikerrel.

Vannak ráadásul olyan politikusok és politikai pártok is, amelyek számos nyugati társadalmon belül empátiát fejeznek ki Putyin és az ő megközelítése iránt. Nyilvánvaló eset Donald Trumpé, aki anélkül, hogy még meg sem nyerte volna az idei elnökválasztást, máris elérte, hogy a republikánusok hét hónapja akadályozzák az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket. Hogy mit fog tenni, ha visszatér a Fehér Házba, azt még nem tudni.

Kína játszmája

Peking elutasította, hogy katonai támogatást nyújtson Moszkvának, de a kétoldalú kereskedelem jelentős növekedése az, ami elsősorban Oroszország gazdaságát és az ukrajnai háborús erőfeszítések fenntartásának képességét táplálja. 2023-ban 240 milliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelem folyt, 26,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami megegyezik az invázió előtti 2021-es EU-Oroszország kereskedelemmel.

Kína nagy mennyiségű olajat, valamint szenet, rezet és nikkelt vásárolt, ami fontos bevételi forrásokat biztosít a Kreml számára. Az orosz miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak szerint az orosz olajexport fele Kínába ment 2023-ban.

Peking a legbizalmibb nemzetközi kapcsolatát Moszkvával ápolja. A jelenlegi helyzetben Kínának egyértelmű érdeke, hogy elkerülje az ukrán győzelmet, amely megerősítené a Nyugatot és növelné Putyin bukásának kockázatát. Peking nem akarja az orosz rezsim összeomlását, amely bármilyen kicsi lehetőséget is nyithatna Oroszország demokratizálódására, mivel ez azzal a kockázattal járna, hogy a Kreml jobb viszonyba kerülne a Nyugattal.

Iráni megfontolások

Az iráni rezsim Putyinnak fontos katonai támogatást nyújt azáltal, hogy drónokat szállít, amelyek növelik az Ukrajna elleni orosz légicsapások képességét. A Reuters nemrég olyan információkat tett közzé, amelyek szerint több száz iráni ballisztikus rakétát szállítanak a Kremlnek.

Bár az Irán és Oroszország közötti kapcsolatok jelentősen elmélyültek azáltal, hogy mindketten támogatják Bassár el Aszad szíriai elnököt, paradox módon a Nyugat által a két félre kivetett szankciók sokkal közelebb hozták őket egymáshoz.

2023 végén Irán szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unióval.

A perzsa állam számára jelenleg a két nukleáris hatalom – Oroszország és Kína – között való mozgás tűnik a legpragmatikusabb stratégiai opciónak.

Észak-Korea fegyverei

Phenjan egy másik fontos katonai sarokpont Putyin számára. Az észak-koreai rezsim hatalmas mennyiségű lőszert szállít, ami alapvető fontosságú egy olyan háborúban, amelyben az elegendő anyag előállítása komoly kihívást jelent. Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy Oroszország legalább 50 észak-koreai gyártású rakétát vetett be a területe ellen.

Belarusz szerepe

Minszk Moszkva kvázi vazallus állama, és jelentős támogatást nyújt Putyin törekvéseihez, mivel stratégiai mélységet kínál pusztán azzal, hogy területét többféle célra is rendelkezésre bocsátja. A 2022. februári invázió egy részét Belaruszból indították, amely ma orosz nukleáris robbanófejeket tárol, és amelynek vezetője, Alekszandr Lukasenko közvetítőként lépett fel Putyin és a Wagner-csoport elhunyt orosz zsoldosvezére, Jevgenyij Prigozsin között, és megállapodott a Wagner zsoldosok Belaruszba való áttelepítéséről.

Egyéb országok

Természetesen vannak más országok is, amelyek különböző módon segítették Putyin Oroszországát az Ukrajnában zajló agresszió közepette. India például meredeken növelte az orosz nyersolaj vásárlását, a 2022. februári invázió előtti gyakorlatilag nulláról 2023 júliusára napi kétmillió hordóra, kihasználva az alacsony költségeket. Ez a szám azonban csökkent, az idei év elején 1,3 millió körül mozgott, valószínűleg a nyugati korlátozások kialakításának javulása miatt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)