Pénteken kezdődik az Európai Unió Bíróságán az úgynevezett „Pfizergate-ügy” tárgyalása. A középpontban azok a szöveges üzenetek állnak, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke váltott Albert Bourlával, a Pfizer gyógyszergyártó óriáscég vezetőjével abban az időszakban, amikor a Bizottság és a cég 1,8 milliárd adagnyi Covid-vakcina megvásárlásáról tárgyaltak.
A bizottság eddig nem volt hajlandó kiadni ezeket az üzeneteket, sőt azt sem volt hajlandó elárulni, egyáltalán léteztek-e, és ha igen, mi állt bennük.
Ha majd valamikor ítélet születik az ügyben, akkor nemcsak a Pfizer és a bizottság közti tárgyalásokról kaphatunk esetleg érdekes új információkat, hanem precedensértékű is lehet a döntés arra vonatkozóan, mi tartozik vagy nem tartozik a nyilvánosságra egy uniós vezető magántelefonjának forgalmából.
Ursula von der Leyen pénteken nem jelenik meg személyesen a bíróság előtt, de biztosan nem jön neki jól, hogy az ügy újra az érdeklődés homlokterébe kerül, miközben újraválasztása után éppen zavaros politikai alkukkal igyekszik biztosítani új összetételű bizottságának parlamenti jóváhagyását.
Nem volt túl jó napja szerdán az amerikai tőzsdének. 
