Pénteken kezdődik az Európai Unió Bíróságán az úgynevezett „Pfizergate-ügy” tárgyalása. A középpontban azok a szöveges üzenetek állnak, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke váltott Albert Bourlával, a Pfizer gyógyszergyártó óriáscég vezetőjével abban az időszakban, amikor a Bizottság és a cég 1,8 milliárd adagnyi Covid-vakcina megvásárlásáról tárgyaltak.
A bizottság eddig nem volt hajlandó kiadni ezeket az üzeneteket, sőt azt sem volt hajlandó elárulni, egyáltalán léteztek-e, és ha igen, mi állt bennük.
Ha majd valamikor ítélet születik az ügyben, akkor nemcsak a Pfizer és a bizottság közti tárgyalásokról kaphatunk esetleg érdekes új információkat, hanem precedensértékű is lehet a döntés arra vonatkozóan, mi tartozik vagy nem tartozik a nyilvánosságra egy uniós vezető magántelefonjának forgalmából.
Ursula von der Leyen pénteken nem jelenik meg személyesen a bíróság előtt, de biztosan nem jön neki jól, hogy az ügy újra az érdeklődés homlokterébe kerül, miközben újraválasztása után éppen zavaros politikai alkukkal igyekszik biztosítani új összetételű bizottságának parlamenti jóváhagyását.
