Újabb kemény lépést tett Ukrajna – ez még Magyarországnak is nagyon fájhat

Dróntámadást kísérelt meg Ukrajna egy kompresszorállomás ellen a dél-oroszországi Gaij-Kodzor faluban a Fekete-tenger közelében szombaton, közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Célkeresztben a Török Áramlat

Az állomás az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt és az ukrán erők által rendszeresen támadott Krím félszigettel átellenben található, és a Török Áramlat gázvezeték része – ez az egyetlen vezeték, amelyen keresztül még jön gáz az EU-ba, ezen belül Magyarországra Oroszországból.

Moszkva közlése szerint az ukrán hadsereg kilenc drónnal támadta a létesítményt, hogy „megpróbálja elvágni a gázellátást az európai országok felé.” A drónokat az oroszok lelőtték, de lehulló darabjai kisebb károsodást okoztak. A gázszállításban az akció nem okozott fennakadást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján már Washingtont is beemelte a játszmába azt állítva, hogy az Egyesült Államok akarja működésképtelenné tenni a Török Áramlatot, és így kiiktatni Oroszországot, mint versenytársat az energiaszektorban.

Kijev hivatalosan nem kommentálta a hírt – azaz nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt.

A Török Áramlat 930 kilométeren keresztül fut a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapánál indul és az északnyugat-törökországi Kijikojnál ér véget. Itt rácsatlakozik a felszíni vezetékre, amely a Balkánra és az uniós országokba, köztük Magyarországra továbbítja az orosz gázt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „Magyarország és Közép-Európa földgázellátásában a Török Áramlat vezeték nélkülözhetetlen”. Ez a szállítási útvonal évek óta megbízhatóan működik, és elvárják, hogy annak „biztonságát és működőképességét mindenki tartsa tiszteletben”.

Tegyük persze hozzá, hogy nemcsak Ukrajna támadja előszeretettel az orosz ipari és energetikai infrastruktúrát – a jelek szerint már a Török Áramlatot is –, hanem Oroszország is rendszeresen célba veszi az ukránt. Azaz mindkét fél próbálja a lehető legnagyobb károkat okozni a másiknak ezen a téren is.

Robbantás a mélyben

Az mindenesetre egyértelmű, hogy Ukrajna fokozatosan próbálja ellehetetleníteni az Európába irányuló orosz szállításokat.

Ennek első állomása a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő, részben uniós pénzből épült Északi Áramlat felrobbantása lehetett – a Balti-tenger alatt futó dupla vezetékpárt 2022 szeptemberében robbantották fel ismeretlenek.

Bár ebben az ügyben Kijev tagadja érintettségét, nyugati lapok tényfeltáró cikkei egybehangzóan azt állapították meg, hogy ukrán állampolgárok követték el a támadást.  

A német szövetségi ügyészség három ukrán állampolgárságú professzionális búvárt gyanúsít a támadással, az első számú gyanúsított, Volodomir S. ellen európai elfogatóparancsot is kiadtak tavaly nyáron.

A német nyomozás a megbízót nem azonosította, a The Wall Street Journal viszont megválaszolta a kérdést: ukrán katonai forrásokból származó értesüléseik szerint a szálak a kijevi legfelsőbb politikai szintig vezetnek.

Az ügy politikailag persze kényes, hiszen a gyanú szerint arról van szó, hogy Ukrajna – amelyet a Nyugat fegyverekkel és pénzzel is bőkezűen támogat – részben uniós érdekeltségű infrastruktúra ellen követett el támadást.

Aligha véletlen, hogy a dán és a svéd hatóságok érdemi eredmények nélkül beszüntették a nyomozást 2024 elején. A német hatóságok viszont nem engedték el az ügyet, és így végül eljutottak az ukrán állampolgárságú gyanúsítottakhoz.

Leállított gáztranzit 

Ukrajna második lépése az volt, hogy idén január elsejével megszüntette a területén keresztül Európába irányuló orosz gázszállításokat. Ez hivatalosan úgy történt, hogy az ukrán és az orosz fél nem hosszabbította meg a 2019. december 30-án öt évre kötött tranzitszerződést, így az 2025. január elsején lejárt.

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkva egyik legnagyobb vereségének nevezte. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy növekedni fog az amerikai gázszállítások volumene Európába.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter győzelemként értékelte a tranzit leállását, amely Oroszországot „elvágta az EU-ba irányuló közvetlen gázexport lehetőségétől.” Lengyelország már 2022 áprilisában levált az orosz gázról, és szükségleteit részben hazai forrásból, részben a Baltic Pipe vezetéken keresztül érkező norvég gázzal, részben pedig katari, afrikai és dél-amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG) pótolja.

Tegyük persze hozzá, hogy ezzel a lépéssel Ukrajna magának is komoly kárt okozott, hiszen elesett a tranzitdíjtól – a Reuters szerint Kijev még a legutóbbi időszakban is évi 0,8-1 milliárd dollárt keresett ezen.

Tavaly nyári adatok szerint Magyarország mellett Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Bulgária és a Nyugat-Balkán kapott orosz gázt Ukrajnán és/vagy a Török Áramlaton keresztül.

Most pedig – úgy tűnik –  harmadik lépésként az Oroszország és Európa közötti egyetlen megmaradt gázszállítási útvonalat, a Török Áramlatot is célba vette Ukrajna.

Ha ezek a támadások folytatódnak és esetleg sikerre vezetnek, az az orosz gáztól továbbra is függő Magyarországot is nagyon kellemetlenül érintené – és még fagyosabbá tenné a magyar és az ukrán kormány már amúgy is fagyos viszonyát.

A Nagyító többi részét itt olvashatják.