Ahogy azt már korábban írtuk, a kérdés hónapok óta ott volt az EKB elnökének asztalán, Mario Draghi többször jelezte már, hogy a bankót előszeretettel hamisítják és használják illegális tevékenységre, ezt előznék meg a kivonással. A rossz hírnév miatt egyébként a közforgalomban már számos helyen, például egyes német kereskedelmi üzletekben visszautasítják, ha valaki ilyen címlettel akar fizetni.
Mibe kerülne mindez?
Jelenleg 600 millió darab 500 eurós bankjegy van forgalomban, amennyiben kivonják őket, úgy kisebb címletekkel kell pótolni. Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió eurójába kerülne az euróövezet központi bankjainak.
Készpénz: áldás vagy átok?
Az unió bűnüldöző hatósága, az Europol elemzése szerint a pénzmosás egyik leggyakoribb eszköze a szervezett bűnözés csaknem minden területén továbbra is a készpénz. Ebben az 500 eurósok száma aránytalanul nagy, a forgalomban lévő készpénzállomány mintegy egyharmada, 300 milliárd euró jut erre a címletre. Ugyanakkor az 500 eurós bankjegy nem szokványos fizetőeszköz, a legtöbb polgár még nem is találkozott vele.
Egy lehetséges módja lenne a probléma áthidalásának, ha sikerülne az elektronikus fizetés felé terelni a felhasználókat, sok ország pénzügyi kultúrájában – így Magyarországon is – ez azonban még gyerekcipőben jár. Svájcban ugyanakkor az egyik legnépszerűbb menekülőeszköz az ezerfrankos, aminek létjogosultságát sokan az ötszáz euróshoz hasonlítják.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
