Írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz Szél Bernadett, a független országgyűlési képviselő azt próbálta megtudakolni, hogy az MNB meddig számol a forint további gyengülésével, mikor lép közbe a forint erősítése érdekében. Valamint azt, hogy az MNB mire tervezi fordítani az idei, rekordszintű nyereségét.
A válaszokat Matolcsy György jegybankelnök jegyzi. Első válaszában emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank törvényileg szabályozott elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása. Rögzítette, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének elérése és fenntartása.
Matolcsy szerint a magyar jegybank egyedülálló eredményt ért el a 2017 óta tartó időszakban: azon kevés jegybank közé tartozik, melyek teljesítették árstabilitási céljukat. Az inflációs ráta ebben az időszakban szinte folyamatosan a cél körül kijelölt toleranciasávban (3 százalék plusz-mínusz egy százalék )alakult. Arra is emlékeztetett, hogy az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta nem volt olyan négy év, amikor ez a feltétel teljesült volna. (A teljes igazsághoz tartozik, hogy 2013 és 2016 között is hasonló volt a helyzet, akkoriban több olyan év is volt, amikor dezinflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal.)
Ami pedig az eredmény felhasználását illeti, ezzel kapcsolatban az volt a jegybankelnök megjegyzése, hogy az MNB-nek nincs eredménycélja, mivel a törvényben meghatározott feladatait tartja szem előtt. A válasz szerint a nemzeti bank 2013 óta minden évben eredményt ért el, amivel elsősorban az eredménytartalékot duzzasztották fel: ennek köszönhetően a 2013-as 10 milliárd forintról 2019-re 200 milliárd forintra nőtt a tartalék.
Emellett osztalékfizetésre is futotta: összesen 350 milliárd forintot fizettek be ezen a jogcímen a költségvetésbe.
Tavaly egyébként 254,7 milliárd forint nyeresége volt a jegybanknak - derült ki az áprilisi közleményükből. Ebből - mivel a vezetőség megítélése szerint az MNB elég eredménytartalékkal rendelkezett - 250 milliárd forintot osztalékra fordítottak, azaz befizettek a büdzsébe.
Az idei eredmény felhasználásáról jövő májusban dönt az igazgatóság, de Matolcsy György nem hagyott kétséget afelől, hogy mire fogják fordítani: a korábbi évekhez hasonlóan a jegybanki eredménytartalékok növelése és az osztalékfizetés végrehajtása szerepel a lehetséges döntési opciók között.
Mi tesszük hozzá, hogy azért volt alkalom más típusú felhasználásra is, például amikor a jegybanki alapítványok életre keltésére folyattak át 2013-2014 környékén az akkori nyereségből csaknem 260 milliárd forintot.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
