Írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz Szél Bernadett, a független országgyűlési képviselő azt próbálta megtudakolni, hogy az MNB meddig számol a forint további gyengülésével, mikor lép közbe a forint erősítése érdekében. Valamint azt, hogy az MNB mire tervezi fordítani az idei, rekordszintű nyereségét.
A válaszokat Matolcsy György jegybankelnök jegyzi. Első válaszában emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank törvényileg szabályozott elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása. Rögzítette, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének elérése és fenntartása.
Matolcsy szerint a magyar jegybank egyedülálló eredményt ért el a 2017 óta tartó időszakban: azon kevés jegybank közé tartozik, melyek teljesítették árstabilitási céljukat. Az inflációs ráta ebben az időszakban szinte folyamatosan a cél körül kijelölt toleranciasávban (3 százalék plusz-mínusz egy százalék )alakult. Arra is emlékeztetett, hogy az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta nem volt olyan négy év, amikor ez a feltétel teljesült volna. (A teljes igazsághoz tartozik, hogy 2013 és 2016 között is hasonló volt a helyzet, akkoriban több olyan év is volt, amikor dezinflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal.)
Ami pedig az eredmény felhasználását illeti, ezzel kapcsolatban az volt a jegybankelnök megjegyzése, hogy az MNB-nek nincs eredménycélja, mivel a törvényben meghatározott feladatait tartja szem előtt. A válasz szerint a nemzeti bank 2013 óta minden évben eredményt ért el, amivel elsősorban az eredménytartalékot duzzasztották fel: ennek köszönhetően a 2013-as 10 milliárd forintról 2019-re 200 milliárd forintra nőtt a tartalék.
Emellett osztalékfizetésre is futotta: összesen 350 milliárd forintot fizettek be ezen a jogcímen a költségvetésbe.
Tavaly egyébként 254,7 milliárd forint nyeresége volt a jegybanknak - derült ki az áprilisi közleményükből. Ebből - mivel a vezetőség megítélése szerint az MNB elég eredménytartalékkal rendelkezett - 250 milliárd forintot osztalékra fordítottak, azaz befizettek a büdzsébe.
Az idei eredmény felhasználásáról jövő májusban dönt az igazgatóság, de Matolcsy György nem hagyott kétséget afelől, hogy mire fogják fordítani: a korábbi évekhez hasonlóan a jegybanki eredménytartalékok növelése és az osztalékfizetés végrehajtása szerepel a lehetséges döntési opciók között.
Mi tesszük hozzá, hogy azért volt alkalom más típusú felhasználásra is, például amikor a jegybanki alapítványok életre keltésére folyattak át 2013-2014 környékén az akkori nyereségből csaknem 260 milliárd forintot.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
