|
| Fotó: Veres Patrik/Privátbankár.hu |
Már több éve játszadozik a mestereséges intelligencia felhasználási módjával a pénzügyi szektor: kaptunk már robot pénzügyi tanácsadókat, termékajánló chatbotokat és személyre szabott ügyintézőket. Ezen idő alatt éppen elég kockázati tőke is ömlött a piacra, így volt elég forrás kifejleszteni valami igazán átütőt, azonban a nagy megváltó erő még nem mutatkozott meg, új kockázatok viszont felmerültek ezen idő alatt.
A koppenhágai Money20/20 kerekasztal-beszélgetésén megvitatták a mesterséges intelligencia felhasználási módjait a terület szakértői. Befektetési szakemberektől, professzoroktól és fejlesztőktől azt várná az ember, hogy az egekig ajnározzák majd az új technológiában rejlő lehetőségeket, ám mégsem ez történt: józan kritikával kezelték a beszélgetés során a megannyi felhasználási módot.
Részt vett a beszélgetésen:
Clara Durodie - Cognitive Finance Group
Patrick Mang - HSBC
David Sonsa - Personetics
Jason Mars - Clinc
Moderált Dave Birch a Consult Hyperiontól.
Kell egy agy a zsebembe
Birch erős felütéssel kezdte a beszélgetést, szerinte mindenki túl hülye ahhoz a szakértőkön kívül, hogy a lehető legjobb pénzügyi döntést hozza például akkor, amikor nyugdíjmegtakarítás formájáról kell dönteni, vagy más bonyolult pénzügyi termékkel kerül szembe. Éppen ezért szükség van egy "szupererőre", amely kiválasztja a legjobb megoldásokat és azokat felkínálja nekünk.
Abban valóban egyetértett az összes paneles, hogy tényleg hatalmas váltást hoz majd a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedése. Ahogy Mang elmondta, nagyon fontos terep ez a pénzügyekben: azon túl, hogy szabályok közé szorított játékokon tönkreverik a gépek a világ legnagyobb játékosait, mára már egész vállalati folyamatokat tudnak automatizálni, ezzel munkanélkülivé téve rengeteg szakembert. Hatalmas lehetőségek vannak Mang szerint a mesterséges intelligenciában, ezért a HSBC “kész gazdaggá tenni” mindenkit, aki elég jó megoldást hoz a konyhára.
Az egyre tökéletesebb rendszerekkel kapcsolatban az egyik néző meg is kérdezte, hogy akkor most nem lenne-e hatékonyabb, ha az emberi tökéletlenséget kiiktatva chatbotokra bíznánk a britek kilépésével járó tárgyalásokat. Jason Mars, aki egyébként a Michigani Egyetemen a téma professzora elmondta, hogy ez mindaddig nem lesz megoldható, amíg a saját nyelvünk, a saját gondolkodásmódunk szerint oktatjuk a gépeket. Emlékeztetett a Microsoft csúfos kudarcára, amely során a Twitteren futtatott mesterséges intelligencia a felhasználók hatására egy rasszista, homofób, gyűlölködő szörnyeteg lett, amelyet ideje korán le kellett kapcsolni.
Sosna viszont úgy véli, hogy ha adatok alapján tanítják a robotokat, akkor sikereket lehet elérni például a pénzügyek területén, ehhez viszont a lehető legtöbb nyelvi tényezőt és emberi tapasztalatot ki kell iktatni. Összegezve tehát az adatokból tanuló robot lehet okos, amelyik viszont az embertől tanul...nos, nem feltétlenül lesz az.
Clara Durodie a beszélgetés végén felhívta a figyelmet: teljesen mindegy, hogy végül mire és hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát, két dolgot feltétlenül bele kell építeni. Legyünk képesek "visszatekerni" a cselekvéstörténetét és legyünk képesek "kivallatni". A tanácsadó szerint amíg nem tudjuk ellenőrizni a gépek munkáját úgy, ahogy az emberi munkatársakét, csak újabb problémák születnének.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
