Az UniCredit Bank Hungary Zrt. is úgy döntött, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a Questor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény miatt, mivel meggyőződése, hogy a törvény alkotmányos jogokat sért – válaszolta a Privátbankár.hu kérdésére a pénzintézet. Az már eddig is ismert volt, hogy az OTP Bank már a taláros testülethez fordult kérve azt, hogy a testület semmisítse meg a törvényt vagy egyes, a kérelmező szerint Alaptörvénybe-ütköző rendelkezéseit. A beadványozó szerint sérti a jogbiztonság elvét, hogy a törvény egyfajta kockázatközösségként értelmezi a banki-befektetési szolgáltatói kört, s ennek kapcsán a Quaestor fiktív kötvénykibocsátásából származó teljes kártérítési összeget az érintett szervezetekre terhelné. Ráadásul a törvény ebből a szempontból indokolatlanul különbséget tesz a Quaestor és más befektetési szolgáltatói csalás (Buda-Cash, Hungária) áldozatai között. A beadvány szerint a törvény nem adott felkészülési határidőt, ráadásul az Alaptörvény-ellenesség a törvény hatályosulásával azonnal beállt.
Az UniCredité lehet a 4. beadvány
Az Alkotmánybíróság honlapján a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvényt eddig hárman támadták meg, ám ebből két beadvány még az anonimitás ellenére is egyértelműen károsult kötvényestől származik, így eddig egyedüliként vitatta a törvényt a kárrendezésben érintett szervezetek közül az OTP. Ez változik majd meg most híreink szerint, az UniCredité lehet a 4. beadvány a kérdésben.
Jön a nyári szünet...
Az Alkotmánybíróságot lényegében semmilyen határidő nem köti az elbírálás határideje tekintetében akkor, ha nem közhatalmi szervezettől (köztársasági elnöktől,kormánytól) érkezik beadvány. A mostani eset annyiban érdekes, hogy a Quaestor Alap héten megkezdődött kártérítés kifizetésekor épp az volt az érv, hogy egyelőre csak a Befektetővédelmi Alap (BEVA) által vállalt értékhatárig és nem teljes összegében fizetik ki a károsultakat, mert Alkotmánybíróság előtt támadták meg a törvényt. A gondokat tetézi, hogy az Alkotmánybíróság július 20 és augusztus 28. között ítélkezési szüntet tart, így az ügyben akkor sem várható szeptember előtt döntés, ha ez politikailag kényes helyzetet teremthet, hiszen a Quaestor-károsullltak tüntetést terveznek július végére.
| Egyes vélemények szerint továbbra is támadható lehet az is, hogy milyen alapon járna kártérítés a Quaestor-kötvények után – a jegybank álláspontja szerint azért, mert tényleges kötvény vásárlás nem valósullt meg, így – hiába az ügyfelek kötvényjegyzési szándéka, sőt akár a Quaestor által történő kamatjóváírás – az ügyfelek pénzét úgy kell tekinteni, mintha a társaság pénztárában lett volna és nem kötvényben. Ilyen jellegű beadvány ugyanakkor ismereteink szerint nem érkezett eddig az Alkotmánybíróság székhelyére. |
Mire a kivárás?
Elvben az alkotmánybírósági eljárás nem akaszthatná meg a kifizetést – ezt sérelmezik a Quaestor-károsultak is, hiszen a törvén addig hatályban van, amíg a taláros testület ennek ellenkezőjét nem mondja ki. A bankok eddig jogkövetőek voltak, azaz valamennyi olyan be- és kifizetést teljesítettek, amelyre törvény kötelezte őket, annak ellenére, hogy a döntések ellenére jogi eljárást indítottak. (Híreink szerint például a devizahiteles elszámolási törvény jogellenességének kimondását kérő Merkantil Bank indítványát például már befogadta az EU Bírósága és döntés alatt van az OTP Bank beadványának befogadása is – ám az elszámolás közben rendben megtörtént.)
A megoldás vélhetően az lehet, hogy átmenetileg az MNB kölcsönöz a Quaestor Alapnak – miként történt ez az Országos Betétbiztosítási Alap kifizetésekor is -, s az alkotmánybírósági procedúra végén sor kerül a befizetésre.
A mostani helyzet azt az üzenetet hordozza, hogy a jogalkotók sem biztosak a dolgukban, s ezért várnak ki a kifizetéssel, hiszen a kifizetett összeget politikai öngyilkosság lenne visszakövetelni a Quaestorosoktól egy alkotmánybírósági fiaskó után a kormányzatnak – vélekedett egy jogi szakértő a helyzetről.
Az erőszakos cselekményekben legkevesebb négy palesztin és két izraeli vesztette életét. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
