A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve szerint az elmúlt hónapok inflációs adatai nem okoztak számottevő meglepetést, ugyanakkor mind a hazai, mind a globális növekedési kilátások jelentősen romlottak. A nyár óta gyengébben alakuló árfolyampálya rontja az inflációs kilátásokat, amit a hazai, illetve globális növekedési kilátások további romlása által teremtett erősebb dezinflációs környezet csak részben ellensúlyoz. Az indirektadó-emelés és a gyengébb árfolyam közvetlen inflációs hatásának eredményeképp az infláció 2012-ben számottevően meg fogja haladni az inflációs célt. 2013-ban ugyanakkor már a gyenge kereslet dezinflációs hatása dominál és alacsonyabb inflációs környezet várható.
A növekedési kilátásokat a válság miatt gyengülő partnerállamok rontják, a belső kereslet bővülése a következő időszakban sem várható. A háztartások fogyasztását érdemben mérsékelheti a jövedelem-kilátásokkal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, valamint a törlesztőrészletek magas szintje. A fiskális kiigazító intézkedések következményeként a pénzügyi transzferek is csökkenhetnek. A minimálbér-emelés, illetve a személyi jövedelemadó tervezett kiengedése ellenére a jövőre gyorsuló infláció mellett a háztartások reáljövedelme általánosan csökkenhet 2012-ben.
A jegybank szerint a devizahitelek végtörlesztése csak hosszabb távon járulhat hozzá a fogyasztás élénküléséhez, ugyanakkor a gyenge árfolyam miatt megemelkedett törlesztőrészletek csökkentik a programból kimaradó háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A rendkívül gyenge hitelezési aktivitás ugyancsak visszafogja a növekedést. A Monetáris Tanács az alapkamatról történő döntése előtt áttanulmányozta az MNB szakértői által készített decemberi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványt, valamint a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat.
A Monetáris Tanács tagjainak egyöntetű véleménye szerint a hazai növekedési kilátások az elmúlt negyedév során egyértelműen kedvezőtlenebbé váltak. A külső kereslet feltételei radikálisan romlottak, a belső keresletet meghatározó fogyasztási kilátások a kormányzati keresletszűkítő intézkedések miatt feltehetően gyengék lesznek. Ezt a hatást némileg ellensúlyozhatja a Bankszövetség és a Kormány között létrejött megállapodás, melyet a Tanács egyöntetűen üdvözölt.
A Nemzetközi Valutaalappal történt kapcsolatfelvételt a Tanács tagjai egyöntetűen üdvözölték. A nemzetközi helyzetet elemezve egyetértettek abban, hogy az európai adósságválság gyors megoldására nem lehet számítani. A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé. Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 50 bázisponttal történő emelését 5 tanácstag támogatta, míg ketten a 25 bázispontos kamatemelés mellett szavaztak.
Az 50 bázispontos emelés mellett szavazott Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András, míg a 25 bázispontos szigorításra Gerhardt Ferenc és Kocziszky György voksolt.
Már 7100-an jelentkeztek a programra, a nyertesek több mint fele megkapta a pénzt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
