A Cofidis Hitel Monitor szerint a magyarok közel háromnegyede vett már fel valaha hitelt és minden második magyar jelenleg is tartozik valamelyik pénzintézetnek. A felsőfokú végzettségűek, az átlag feletti jövedelműek és a gyerekes szülők körében a legmagasabb a hitelfelvevők aránya. Az elmúlt egy évben a magyarok közel egynegyede, elsősorban a 40-49 éves korosztály tagjai vettek fel új hitelt.
Az áruhitel férfi, a folyószámlahitel női műfaj
Nem meglepő, hogy a legelterjedtebb hiteltípus a lakáshitel: az emberek 38 százaléka vett már fel valaha lakáshitelt és minden ötödik magyar most is rendelkezik ilyen hitellel. Ez összecseng a Cofidis Hitel Monitor azon megállapításával, hogy a magyar társadalom éppen a lakáscélra felvett hiteleket tartja a leginkább elfogadhatónak.
Áruhitelt a lakosság 35 százaléka vett már fel, jelenleg a magyarok 9 százaléka törleszt ilyen hitelt. Az elmúlt egy évben az áruhitelek értéke átlagosan 120 000 forint volt, a relatív többség azonban mindössze 50-100 forint összegű áruhitelt igényelt egy éves, vagy rövidebb futamidőre. A legnépszerűbb hitelcélok a TV-hifi-informatikai és elektronikai cikkek, így nem meglepő, hogy a kütyü- és technológia mániás férfiak a hölgyeknél gyakrabban választják ezt a megoldást.
A népszerűségi lista harmadik helyén a személyi kölcsönök állnak. A magyarok 29 százaléka vett már fel valaha személyi kölcsönt és jelenleg is minden hetedik embernek van ilyen hitele. Az elmúlt egy évben a lakosság mindössze 4 százaléka vett fel személyi kölcsönt, átlagosan 530 ezer forintot, 4 és fél éves futamidőre. Szomorú tény, hogy a többség számlák kifizetésére, élelmiszer vásárlásra, vagy egy másik hitel kiváltására volt kénytelen ilyen hitelt felvenni.
A Cofidis Hitel Monitor szerint gépjármű-hitelt a magyarok 27 százaléka, folyószámlahitelt pedig 25 százaléka vett fel valaha. Az elmúlt egy évben a folyószámlahitelek különösen népszerűnek bizonyultak. A hölgyek a kutatás tanulsága szerint könnyebben elcsábulnak: a spontán vásárlásra leginkább alkalmas folyószámlahitelhez a szebbik nem képviselői az elmúlt egy évben közel kétszer olyan gyakran folyamodtak, mint a racionálisabbnak bizonyuló férfiak.
Extra kiadásra, megtakarításra csak keveseknek futja
A Cofidis vizsgálata során nem csak a megvalósult és tervezett hiteleket vette számba, hanem a háztartások anyagi helyzetét, a magyarok várakozásait is megvizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek nagy többsége - 69 százaléka - gondolja úgy, hogy rosszabb lett az anyagi helyzete 2011-ben az előző évhez képest.
Az alapfokú végzettségűek, az 50-69 évesek, a keleti régióban élők és az egyszemélyes háztartásban élők különösen borúsan látják helyzetüket. Minden negyedik magyar gondolja csak úgy, hogy a 2010-es évhez képest nem változott az anyagi helyzete, és mindössze a megkérdezettek 5 százaléka állította, hogy 2011-ben valamivel jobban élt, mint egy évvel korábban.
Minden tizedik magyar saját bevallása szerint a háztartás számára szükséges legalapvetőbb dolgokat sem tudja megvásárolni. A legszükségesebbeket a magyarok fele be tudja szerezni, de ezen felül extra kiadásokra, megtakarításra már nem jut. A megkérdezettek 34 százaléka állította, hogy meg tudja venni a háztartás számára szükséges dolgokat, sőt még néhány extra kiadást is megengedhet magának, ám félretenni már nem tud.
A háztartások 65 százaléka számít anyagi helyzetének további romlására
Az „igazán jómódúak” köre igen szűk, mindössze 3 százalékra tehető. Ők könnyedén meg tudják vásárolni a szükséges dolgokat, és még félre is tudnak tenni. A várakozásokat illetően is pesszimisták az emberek: a magyarok 65 százaléka számít arra, hogy romlani fog a háztartása anyagi helyzete a jövő évben az ideihez képest, és mindössze 10 százaléka gondolja úgy, hogy várhatóan jobban fog élni 2012-ben.
Holló Bence, a Cofidis magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a magyarországi hitelfelvevők még mindig leginkább bankfiókban kötnek szerződést, az egyéb, például telefonos és online lehetőségek helyett.
Holló Bence szerint a hazai pénzpiaci fejlemények minden eddiginél erősebb jelet adtak mind a pénzintézetek, mind a lakosság számára a felelős hitelfelvétel és hitelezés fontosságával kapcsolatban. A hitelfelvevőknek manapság sokszorosan át kell gondolniuk, hogy a kívánt hitel célja esetleg egy biztosan megtérülő háztartási beruházás lesz-e avagy adott esetben nélkülözhető termék vagy szolgáltatás. A hitelnyújtóknak pedig még transzparensebbé kell tenniük termékeiket és még érzékenyebben vizsgálniuk ügyfeleik teherbíró képességét.
Már az állítólagos a tűzszünet sem volt az igazi – aztán miután véget ért, szinte azonnal megszólaltak a szirénák Ukrajnában. 
