Csányi Sándor reméli, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja a Quaestor-kártalanítási törvényt. Szerinte ennek indoka lehet, hogy nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a quaestoros befektetéseiből. Ugyancsak törvénytelennek tartják azt, hogy a Beva kártérítését utólagosan, visszamenőlegesen terjesztették ki és emelték meg. Ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat. Nem lehet tovább kivárni – mondta Csányi Sándor.
|
Komment Az OTP-ben láthatóan elpattant egy szál - a bankvezetés megelégelte, hogy a kormányzat fejős tehénnek képzeli a szektort, amelyre ugyanakkor ujjal mutogat. Bár a piac tisztulása okán az OTP bizonnyal nyer majd, ám az invesztíció mértéke aránytalan - főleg, ha azt nézzük, hogy a Quaestor esetében olyan ügyfeleket lehet "nyerni", akik a jelenlegi kamatkörnyezettől messze elrugaszkodott hozamok bűvöletében döntenek a befektetésről. Csányi egy mondatban jól jellemezte a helyzetet: van egy olyan pénzügyi szabályozói-felügyeleti környezet, ahol a piaci szereplők alárendelt szerepben vannak a jogalkotókkal, felügyelettel szemben, s lényegében nincs semmi jogi lehetőségük, hogy protestáljanak annak túlkapásai vagy épp hiányosságai ellen - itthon bizonyosan nem. Ezért indulnak az európai fórumokra. Sokan persze azt mondják: megérdemlik - de ne felejtsük el - 102 milliárdos veszteséget nehéz "extraprofitként" aposztrofálni. Ráadásul a közgyűlésen kiderült, hogy a részvényesek között is vannak kisbefektetők: ők pedig azt kérték számon a bankvezetőségen, hogy miért nem küzd hatékonyabban értük, az ő befektetésükért a kormánnyal szemben. |
A tisztességes ügyfelek isszák meg a levét
A mostani megoldás nem azt segíti elő, hogy az ügyfeleket ráébresszük, hogy felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak – ráadásul ennek végső soron a tisztességes banki ügyfelek isszák meg a levét, hiszen a bank az ügyfelekre terhelik át majd a megugró költségeket. Ez nem direkt áthárítás lesz, amikor ugyanakkor a bank a terveit készíti a költségek viselését meg kell terveznie. Csányi szerint egyelőre nem látják azt a szabályt, amely a többletbefizetés bankadóból történő leírását lehetővé teszi – ennek megjelenése után kell számolni. A banknak 57 milliárdot kellene befizetnie.
Azzal kapcsolatban, hogy a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekhez - például a hitelállomány bővüléséhez -kötnék, Csányi Sándor azt fejtette ki, abban bízik, hogy a mérési alap nem a 2014. év végi helyzet lesz, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit és üzleti aktivitását.
Nem igazságos
Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi végezzük a felügyelést, mi fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA és a Beva díjat, amely szervezetekben a jegybank van többségben – és mi fizetjük a számlát. Ezt nem tartom igazságosnak – mondta Csányi, aki szerint itt nem érvényesül az aki fizet, az rendeli a zenét elv.
A takarékok integrációval is baj van
Csányi – ha már itt volt – bírálattal illette a takarékszövetkezeti integrációt, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, hogy az erre szolgáló 136 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel a bajba jutott takarékok rendbehozatalára, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből élő OBÁ-ra hárították, aminek következtében az alap kimerült.
Mindezt úgy, hogy a korábbi intézményvédelmi pénzeket (OTIVA, Repiva) az integráció magánál tartotta. Ráadásul – hívta fel a figyelmet Csányi – megkezdődött az állami reorganizációs támogatásnak, a vagyonnak a „kilopása”, hiszen az év végén törvény született arról, hogy a reorganizációra szánt összegen képződött hozam kiosztható az integráció tagjai között. Csányi hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek tulajdonosi átrendeződése az OTP-t nem érintette hátrányosan, a bank csak az ellen protestál, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek.
Az OBA és a Beva összevonása nehézkes – két teljesen különböző metódussal dolgozó szervezetről van szó, ezért nem támogatandó az összevonásról szóló javaslat – vélekedett az OTP elnök-vezérigazgatója.
Strasbourgig elmennek
| Részvényenként 145 forintos osztalékot fizet az OTP Bank - döntött pénteken a részvényesi plénum. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szavaiból kiderült: egyedinek gondolják a bank veszteségét, 2017-re akár 19 százalékos tőkemegtérülést is elérhet a bank. Most először volt veszteséges a bank. Részletek >>> |
Megtámadjuk a devizahiteles törvényt is Strasbourgban – jelentette be Csányi Sándor. A beadvány jelenleg készül.
Csányi Sándor kérdésekre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol a veszteség képződött – Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket – hitelkártyát – nem kínál a jövőben az OTP Oroszországban. Csányi szerint Ukrajnában a reorganizáció után idén újra nyereséges lehet az OTO. Kelet-Ukrajnában, ha a helyzet normalizálódik, a céltartalékokból van mód a visszaírásra. A Krímre ez nem igaz – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes, aki szerint egy formális ukrán államcsőd nem okozna komoly további veszteséget az OTP-nek, sőt akár fenntarthatóbbá tenné a gazdaságot, ami végső soron kedvezőbb lehet a bankoknak, amelyek ott működnek.
Beszólt Lázárnak
Nem tartom túl jó döntésnek azt, hogy az uniós pénzeket olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni – ütött egy újabbat Lázár János kancelláriaminiszteren Csányi Sándor, aki szerint a Miniszterelnökség helyett a fejlesztési minisztériumban lenne jobb helye az EU-forráselosztásban.
Tarsoly és a foci, na meg a Quaestor
Az autóhitelesek forintosításával kapcsolatban egy mai hír szerint piaci árfolyamon kerülne sor forintosításra, ezek után ez a kérdés nagyon nem változtat a helyzeten. Az elszámolás és a forintosítás után is fizetőképtelen adósok helyzetét a magáncsőd és az eszközkezelő feladatainak kibővítése kezelhetné. Ha ezek a szabályok megalkotásra kerülnek, utána kell megnézni, hogy szükség van-e új megoldásra – kommentálta Nagy Mártonnak, az MNB ügyvezető igazgatójának szavait Csányi Sándor. Az OTP elnöke a hitelek lejárati összegének összehangolását támogatandónak tartja, s erre a jelzálogkötvények megfelelőek lehetnek Csányi szerint.
Az MLSZ-ben 2010-ben azzal a feltétellel vállaltam tisztséget, hogy megváltoztatom a korábbi választási rendszert: így 6 személyt jelölhettem én 1 tagot a profik és 1 tagot az amatőrök. Tarsoly Csabát a profi klubok jelölték. Sok mindent el lehet mondani róla, de az tény, hogy a futballért nagy aktivitással tett – a klubról nem akarok nyilatkozni, arra nem láttam rá. Ami a Quaestort illeti, folyamatosan körüllengte az a hír, hogy valami nincs rendben a bankkal – mondta Csányi.
A forint még mindig a 393-es szint felett cserél gazdát. 
