A családi vállalkozásokra nincs jogilag definiált fogalom, mint ahogy arra sincsenek adekvát feltételek, hogy mekkora cégméretről beszélünk – de legtöbbjük bizonyosan belefér a kkv-definiciókba. Ami közös bennük az a családi szellem és a bizalmi elv alkalmazása – ám ezek kétélű dolgok: egy ideig mindenképp támogatják a cégeket, ám a későbbiekben épphogy akadályát jelentik a továbblépésnek, hiszen a struktúra a növekedést és a hatékonyságot nehezíti meg. A visszahúzó erő kiváltképp érződik a finanszírozási/tőkebevonási oldalon. Pedig a családi cégek - a magyar kkv-k általános gyakorlatához hasonlóan általában rossz tőkeszerkezettel bírnak, így sokuknak mindenképp szüksége van finanszírozásra - hangzott el a Privátbankár.hu Cégutódlás, cégvezetés konferenciáján.
Persze vannak szerencsések is, ahol az évek során tekintélyes summa képződik. Még akkor is, ha az utódlás során a II. generáció után még megmarad is a vagyon, a III. generáció rendszerint elbukja azt – idézett a statisztikákon túl egy ősi kínai közmondást Varga Szabolcs, a Bank Gutmann partnere. A szakember szerint a vagyont védeni például a családi alkotmánnyal, a cég és a családtagok közötti viszonyt szabályozó okirattal lehet.
A szakember szerint a vagyonkezelés terén ugyancsak fontos, hogy lássuk, minden családnak eltérő az értékrendszere – a családi befektetési politikának ezzel összhangban kell működnie, különben nem lehet sikerre vinni a portfoliókezelést. Nem adhatom el az összes vagyonkezelt ügyfelemnek a kínai alapokat, ha ők ódzkodnak az ilyen befektetésektől – mondta a szakember. Egyedi, nem dobozos termékek kellenek a privát vagyonkezelés terén – értett egyet vele Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója is.
Varga Szabolcs szerint a vagyonkezelés előtt fontos a dilemmák tudatosítása is az ügyfelekben: Látni kell, hogy az alapvető kérdésre – tudok-e úgy költeni, hogy közben növelem a vagyont? - csak úgy lehet pozitív választ adni, ha tudjuk, hogy csak folyamatos, komoly növekedés mellett biztosítható az értéknövekedés. Ez ugyanakkor nem csak a cégen múlik. Egy befektető befolyásolni tudja a tanácsadók kilétét, de a piaci helyzet változására nincs ráhatása. Ráadásul a családi cégek estében külön gondot jelent a generációs kérdés is: a bizalmat a pénzügyi partnernek is meg kell szolgálnia nemcsak a régi, de az új generáció tagjai előtt is. Messze nem automatikus ugyanis, hogy a szülő bankára megfelel majd a gyermeknek is.
A kereskedelmi megállapodás jövője a kérdés. 
