A felperes lízingcég keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési kikötések tisztességességesek és ezért érvényesek.
A pénzügyi cég a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab) való fordulást is kérte az alaptörvénybe ütközés megállapítása érdekében, illetve, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál, de ezeket a törvényszék elutasította.
A felperes szakértői eljárásra irányuló kérelmét, valamint zárt tárgyalásra irányuló indítványát ugyancsak elutasította a törvényszék.
Hogyan látja az állam?
Az alperes álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás kikötései nem felelnek meg egyebek mellett az egyértelmű megfogalmazás, a tételes meghatározás, az átláthatóság és az arányosság elvének.
A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta a kereseti kérelemben foglaltakat. A kérelem kiegészítéseképpen egyebek mellett kifejtette, a per alapjául szolgáló törvény sérti a jogállamiság elvét, a visszaható jogalkotás tilalmát, a szerződéses szabadság elvét, a bizonyítási teher megfordítása méltánytalan és alaptörvény-ellenes.
A felperes szerint a köztudomásúlag alacsony kamatozású devizaalapú pénzügyi lízingszerződéseknél előre látható volt, hogy a költségek emelkedhetnek, s nem ment túl a normális kockázatvállalás határán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyeleti hatóság többször vizsgálódott a pénzügyi intézménynél és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan nem emelt kifogást. A felperes jogi képviselője azt kérte, csak azokat a szerződéses feltételeket utasítsa el a bíróság, amelyeket tisztességtelennek ítél, egyebekben kérelmének adjon helyt.
A magyar állam jogi képviselője szerint a felperes alkotmányossági kifogásai megalapozatlanok, és kijelentette, részleges érvénytelenség nincs, a teljes kereset elutasítását kérik, miután egyetlen kikötést sem találtak, amellyel a felperes megdönthette volna a tisztességtelenség vélelmét. A szakértő bevonását az állam képviselője nem tartotta szükségesnek, ez egyébként szerinte önmagában bizonyítaná, hogy a feltételek nem átláthatóak.
Az eddigi mérleg
| Ennyi pénzintézet megy neki az államnak Az augusztus 25-i határidőig összesen 79 bank adott be keresetet. A törvényszéknek 30 napja van a keresetek elbírálására, a törvény szerint a másodfokon a táblán folytatódó pereknek is le kell záródniuk októberben jogerős ítéletekkel. Részletek >>> |
A múlt héten kezdődtek meg a perek, amelyekben arról kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Az első ilyen perben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét pénteken formai okokból elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.
Kedden a bíróság kilenc hitelintézeti keresetet, köztük az Erste Bank, az EvoBank, a Sopron Bank Burgenland, a Raiffeisen Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank beadványát tárgyalta, ám az ítélethirdetést minden esetben szeptemberre halasztották. Szerdán az AXA Bank Europe SA kérelmét elutasította a Fővárosi Törvényszék.
Az OTP csoport kereseteinek befogadását formai okokból elutasították, de a csoporttagok ezeket módosított formában ismét benyújtják.
Saját felhasználásra készítik ezeket.
