| Az Országgyűlés 184 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett pénteken elfogadta a devizahitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvény módosítását. Az összegző módosító indítványban szereplő valamennyi változtatást támogatta a parlament. Részletek >>> |
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője elmondta: a korábbiakban ismertté vált módon semmis az árfolyamrés, helyette az MNB középárfolyamát kell alkalmazni visszamenőleg. Emellett a törvényi vélelem alapján minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen volt 2004. május 1. óta, amely "egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével" - tette hozzá.
Nem valószínű, hogy bíróságra mennek
Az elemző elmondta: a bankok a vélelem ellen bírósághoz fordulhatnak rendkívüli eljárási renddel, kicsinek látszik azonban az esélye, hogy a tisztességtelenség vélelmét megdönthetik bármelyik általános szerződési feltétel és ügylet esetében.
| Az MNB számításai szerint 600-900 milliárd forintba fog kerülni a magyar pénzügyi szektornak a devizahiteleseket segítő csomag. |
Török Bálint szerint mivel az árfolyamrés semmissége, illetve a tisztességtelenség miatt az adósoknak járó összegek megfizetésének módját, azaz az elszámolásokat egy várhatóan szeptemberre elkészülő törvény szabályozhatja, egyelőre nagyon széles sávban mozognak a becslések, mekkora összeget fognak a hitelnyújtók a hitelfelvevőknek megfizetni vagy jóváírni.
Mennyit buknak a bankok?
Elmondta: korábban nem volt szó minden devizaalapú hitel bevonásáról, inkább csak a lakáscélú jelzálog hitelekről, valamint a forinthitelekre való kiterjesztésről sem, és a tisztességtelenség bankokra háruló cáfolata is növeli a várható veszteséget. Így 400-500 milliárd forinttól 900 milliárd forintig tartó értékek ismertek eddig a bankszektort érő együttes veszteségről - mutatott rá.
Hangsúlyozta: a devizaalapú hitelek forintosításáról ősszel születhet törvény. A részletek, különösen az átváltási árfolyam nem ismert, de valószínű, hogy (bár a Kúria jogegységi határozata erről nem szólt) nem piaci árfolyam lesz; emiatt a hitelnyújtók további komoly, több 100 milliárd forint veszteséggel szembesülhetnek.
És az OTP?
Török Bálint úgy becsülte, hogy az OTP várható vesztesége a kamatrés miatt 20-30 milliárd forint, az egyoldalú módosítások miatt legalább 70-80 milliárd forint lehet; a forintosítás miatt további 70-90 milliárd forint képzelhető el. A becslés frissítésére rövidesen sor kerülhet - tette hozzá.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a múlt pénteken benyújtott törvényhez fűzött módosító javaslatok egy részét - így például, hogy a meglévő forint- és devizahitel-szerződések esetében az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták - már beárazták a befektetők.
A szakértő elmondta, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésekkel kapcsolatos banki veszteségeket ugyancsak beárazták a piacon, azonban a forinthiteleknél az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos visszatérítések, valamint a devizahitelek esetében az árfolyamkockázat megosztása az először becsültnél több költséget jelent majd a bankoknak.
Nagy a veszteség, mégis maradnak
Kuti Ákos emlékeztetett az osztrák Erste Group csütörtöki bejelentésére, amely szerint a csoport magyar és román érdekeltségeinek gyenge eredményei miatt rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós (495,8 milliárd forintos) konszolidált veszteségre számít 2014-ben. Az Erste Group jelentős veszteségekkel számol Magyarországon a devizahiteles csomag miatt, és közlésük szerint részben emiatt emelték meg a tervezett kockázati költségeket. A bank ugyanakkor pénteken azt közölte, kitartanak a romániai és a magyar leánybankjaik mellett, és nem vonulnak ki ebből a két országból.
Az Equilor elemzője szerint jelenleg még nem lehet pontos becslést adni arra, mennyibe kerül majd a bankoknak a devizahiteles mentőcsomag; vannak 400-500, de 900-1000 milliárd forintra vonatkozó becslések is.
Kuti Ákos szerint a következő 1,5-2 hónapban, a további nyitott kérdések rendezéséig nyomás alatt maradnak a bankpapírok.
Monetenegró és Albánia is. 
