TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Felszínre került a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank vezetésének ellentéte az elmúlt napokban a vállalati hitelezés és a bankadó-csökkentése miatt. Mindez azért érdekes, mert a hírek szerint a megállapodás összehozásában a kancelláriaminiszternek volt a legfőbb szerepe.

Már nyíltan vitázik egymással Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bankadó tervezett csökkentése miatt – emlékeztet a Világgazdaság arra, hogy a jegybank tegnap közleményt adott ki, amelyben ismét arra utalt, hogy a gazdasági növekedést úgy lehetne 3 százalék felett tartani, ha a bankadó csökkentését a hitelezési aktivitás növeléséhez kötnék.

Fókuszban a vállalati hitelezés

A múlt héten Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaságnak nyilatkozva azt javasolta, hogy differenciáltan csökkenjen a bankadó. Érvelése szerint amelyik pénzintézet több hitelt helyez ki, annak kellene nagyobb könnyítést adni. Ez azonban ellentétes a kormány és az EBRD közötti megállapodással, miszerint a bankadó egységesen csökken. Vagyis az MNB azt sugallja, hogy a kormány rúgja fel azt a megállapodást, amely a bankok és a kormány közötti békekötés, illetve a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának első apró jele hosszú idő óta.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is leszögezte, hogy a bankadó csökkentését nem fogják a hitelezéshez kötni. A miniszterelnök azt mondta, meg kell nézni, hogy a következő egy évben törvényi kényszer nélkül növekedni fog-e a hitelezés. Ha nem, akkor szerinte vissza lehet térni a kérdésre.

Árokásás és betemetés együtt

A kérdéssel kapcsolatban Varga Mihály az Origónak azt mondta: "sajnálatosnak tartom, hogy a jegybank egyik munkatársa kifogásolja a kormány már megszületett döntését, ez valóban a 2010-2013 közötti Simor-korszakot idézi. Azonnal megválnék attól a kollégától, aki ezt a gazdasági minisztérium részéről tenné meg a jegybank döntésével kapcsolatban". A VG által idézett jegybanki közlemény, amely tulajdonképpen kiáll Nagy Márton mellett, az interjút követően jelent meg. Ugyanakkor Balog Ádám, az MNB alelnöke a Gazdasági Rádióban azt mondta: „Nem érzek csörtét a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között”. Az alelnök szerint mindkét fél célja azonos, hogy a bankok hitelezzenek, ők ezt kissé markánsabban kívánták erősíteni. Ugyanakkor – mondta a jegybanki képviselő – el tudják fogadni a kormány azon érvelését, hogy először próbáljanak meg egy megegyezéses, vállalós megoldás fele haladni és a később meglátják, hogy ez működik-e - mondta Balog Ádám, aki szerint Nagy Márton állása nincs veszélyben.

Nincs új a nap alatt

Bár Tóth Levente, a Világgazdaság főszerkesztője publicisztikájában úgy értékeli, hogy az NGM és az MNB vitájában „nem vagyunk messze a Mónika-show jellegű megnyilvánulásoktól, és már kifejezetten közelítünk a Lázár-Csányi csörték szóbeli attakjaihoz”, abban nincs igaza, hogy merőben szokatlan kommunikáció ez a mostani helyzet, ahol elvben egy szekértáboron belül van összecsapás – tehát nem olyan az ellentét, mint amilyen a kormány és a korábbi jegybanki vezetés között volt. (Igaz, ott ilyen kijelentések soha nem kaptak nyilvánosságot egyik oldalon sem.) A második Orbán-kormány idején a Nemzetgazdasági és a Fejlesztési minisztérium ellentétéről, párharcáról szóltak a hírek, egyes pletykák szerint a minisztériumokban külön emberek foglalkoztak azzal, hogy a vetélytárs minisztérium állításainak valóságtartalmát megkérdőjelezzék.

Ki irányítja a gazdaságpolitikát?

A mostani helyzet annyiban érdekesebb, hogy – a Világgazdaság főszerkesztőjének szavait idézve –ezek a napok „Varga miniszter gazdasági szabadságharcaként írható le”, aki annak ellenére, hogy a kormány gazdasági csúcsminisztériumát vezeti, nap mint nap megéli, hogy a független jegybank vezetése elmondja, mit is kellene neki csinálni. Ami aztán utóbb sokszor úgy is lesz. Kialakult a jegybankban egyfajta gazdasági árnyékkormányzás, de legalábbis annak igénye Tóth Levente szerint. Ráadásul a „tutit” ráadásul mostanság nem a jegybankelnök mondja meg Vargának a nyilvánosság előtt, hanem valamelyik embere.

Kinek az "érdeme" az EBRD-megállapodás?

A gondot a jelen pillanatban az jelenti, hogy az adott kérdésben nem az NGM-mel, hanem Lázár Jánossal kerül szembe az MNB, amely szemmel láthatóan nehezen tudja megemészteni, hogy kihagyták az Erste-EBRD megállapodás előkészítéséből. Merthogy - ha hinni lehet az év eleji megállapodás létrehozásával kapcsolatos híreknek – a megállapodás kidolgozása tulajdonképp Lázár János kancelláriaminiszter „munkája” volt. E tekintetben tehát édesmindegy, hogy Matolcsy György és csapata úgy érzi-e, hogy Vargáéknál jobban tudja-e, mit kellene csinálnia a magyar gazdaság előrevitele érdekében. Abban ugyanakkor osztoznunk kell a mára egyetlen gazdasági napilap publicisztikájának véleményével, amely szerint ez a harsány csatározás a fiskális és a monetáris politika irányítója között semmiképp nem jó üzenet.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Pénzügyi szektor Okozhat gondot az OTP-nek, hogy vezérhelyettese a leendő legnagyobb konkurenshez igazolt?
Csabai Károly | 2020. szeptember 4. 06:07
Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.
Pénzügyi szektor Viszonylag jól átvészelte a K&H az első hullámot
Csabai Károly | 2020. szeptember 3. 16:43
Idei első félévében még 7,1 milliárd forintos adózott nyereséget is tudott termelni, igaz, az így is 19 milliárddal kisebb, mint 2019 azonos időszakában.
Pénzügyi szektor A bérek is célba érhetnek 5 másodpercen belül
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 17:48
Szeptember 1-jétől ugyanis már nemcsak a lakossági, hanem a vállalati átutalások is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe, már ha a céges számlát vezető bank felkínálja e szolgáltatást.
Pénzügyi szektor Barna Zsolt a megabankhoz szerződött
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 09:46
Alakul a vezetőség a gigabanknál.
Pénzügyi szektor Csőre töltöttek a bankok a második hullám miatt (frissítve)
Csabai Károly | 2020. augusztus 31. 06:07
A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.
Friss
hírlevél