A Növekedési Hitelprogram második szakaszának minél hatékonyabb kihasználása érdekében a Monetáris Tanács 2013. december 2-án a program feltételeinek finomhangolásáról, a finanszírozási lehetőségek bővítéséről döntött - figyelembe vették a beérkezett vállalkozói és hitelintézeti szakértői véleményeket is. Az MNB december folyamán további egyeztetéseket folytatott a hitelintézetekkel és a Magyar Lízingszövetség szakértőivel a részletes szabályok kialakításáról. A január elsejével életbe lépett fontosabb változtatásokat foglalta össze a jegybank.
Őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése az NHP-ben
Tekintettel arra, hogy a jogszabályi háttér alapján nem zárhatók ki egyértelműen az őstermelők a KKV-törvény hatálya alól, a jegybank a hitelintézetek gyakorlatának egységesítése érdekében állásfoglalást adott ki, amely szerint az őstermelők és családi gazdálkodók hitelezése nem áll ellentétben a program feltételeivel. Ugyanakkor az MNB fontosnak tartja leszögezni, hogy továbbra sem határoz meg diszkrecionális alapon sem kizáró, sem megengedő feltételeket az NHP-ban részt vevő vállalatok körét illetően - ez tehát nem változás, továbbra is a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV tv.) fogalmai az irányadóak a jogosultak körének meghatározásakor.
Emelkedik az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg
Az NHP első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre (új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások, beleértve a forint pénzügyi lízinget is), valamint a devizahitelek kiváltására (beleértve a deviza alapú pénzügyi lízinget is) külön-külön a korábban érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedett. Ez elsősorban a középvállalatok beruházásainak megvalósítását segítheti elő.
Az üzleti célú ingatlanfejlesztés támogatása
A visszaélések elkerülése érdekében a program keretében nyújtott beruházási hitelből épített vagy vásárolt eszközöknek főszabályként továbbra is a kis-és középvállalkozások saját üzleti céljait kell szolgálnia, így az bérbe nem adható. Az eddigiekben ez alól mindössze az üzletszerű eszköz-bérbeadási tevékenységgel rendelkező vállalkozások jelentettek kivételt, mostantól azonban további két esetben lehetővé válik az eszközök bérbeadása.
Az MNB összefoglalója szerint egyrészt nyújthatóvá válik beruházási hitel üzleti célú ingatlan bérbeadási céllal történő építésére is, másrészt beruházási hitel esetén a vásárolt eszköz (az ingatlant is beleértve) cégcsoporton belül bérbe adható vagy üzemeltetésre átengedhető.
Továbbértékesítési céllal történő ingatlanépítésre továbbra is forgóeszközhitel vehető igénybe.
Pénzügyi vállalkozások bevonása és a lízingpiac segítése
Az MNB partnerkörébe tartozó, vele szerződéses kapcsolatban álló hitelintézetek és a végső adós kis- és középvállalkozások közé mostantól beékelődhet bármilyen típusú pénzügyi vállalkozás a finanszírozás során. Így a KKV-k számára nemcsak a pénzügyi lízing mint finanszírozási forma válik elérhetővé újdonságként a program keretében, hanem mind a pénzkölcsönt, mind a pénzügyi lízinget pénzügyi vállalkozás is nyújthatja.
A lízing esetében fedezetként rendelkezésre álló eszköz kockázatcsökkentő hatásának és a lízingre specializálódott értékesítési csatornáknak köszönhetően a KKV-k szélesebb köre számára válhat ismertté és elérhetővé az NHP, hozzájárulva ezzel beruházásaik megvalósításához. Emellett a programban mostantól nemcsak hitelintézet, hanem pénzügyi vállalkozás által folyósított kölcsön és pénzügyi lízing kiváltására is lehetőség nyílik - írja a jegybank.