Az OTP Bank bevételei és kockázati költségei egyaránt jobbak lettek az elemzők várakozásainál. De nagyon kettészakadt a mezőny, a kelet-közép-európai bankok, mint Romániában, Bulgáriában, Szerbiában nagyon jól teljesítettek, vagy legalábbis jelentős javulást mutattak. Ugyanakkor Ukrajnában 5,5 milliárd, Oroszországban 4,7 milliárd forint lett a veszteség, ami elsősorban a hitelportfólió jelentős romlásának köszönhető – mondta Bencsik.
Ilyen Ukrajnában a devizahitel-probléma
Elkezdett nőni a nem teljesítő hitelek aránya Ukrajnában, ami korábban nem volt jellemző – hangzott el. A hrivnya gyengülése nem volt jó hatással az eredményekre, ilyenkor ugyanis több tartalékot kell képezni az országban nyújtott devizahitelekre. Oroszországban tovább lassult a gazdaság növekedése, emiatt a fogyasztásihitel-piac zsugorodott és a korábbi hitelek minősége is romlott. Betétkivonás is tapasztalható volt e két országban. Április-májusban azonban Bencsik szerint a különböző káros folyamatok e két országban már megálltak, illetve megfordultak.
A gyenge rubel sem jó
Az OTP-csoport bevételei egy százalékkal csökkentek, ami teljes egészében az orosz leányvállalat bevételeire vezethető vissza. Annak egy részét pedig a rubel gyengülése okozta a forinthoz képest. „Éves szinten is kérdéses, hozzá tud-e járulni az orosz bank a csoportszintű profithoz” – hangzott el.
|
| Moszkvai OTP-fiók (Wikimedia Commons) |
A bank a Krím-félszigeten 8 fiókot véglegesen be is zárt, Donyeck és Luganszk megyékben, Kelet-Ukrajnában pedig két fiók ideiglenesen felfüggesztette a tevékenységét. Szembe kell nézni vele, hogy éves szinten is veszteséges lesz az ukrán bank, kisebb csoda kéne hozzá, hogy ne így legyen” – fűzték hozzá. Ukrajnában erős GDP-visszaesésre is számítanak, ami tovább ronthatja a hitelportfóliót. A hitelezési aktivitást is visszafogták az országban, „különösen óvatosak vagyunk, kinek is adunk hitelt” – tette hozzá Bencsik.
Itt hatott az árfolyamgát
A teljes bankcsoport tőkehelyzete Bencsik szerint tovább erősödött, alapvető tőkemutatója (CET1) a 2013-as 16,0 százalékról 16,4 százalékra javult. A hitel/betét arány is tovább csökkent, 88 százaléknál jár, ami azt jelenti, hogy több mint önfinanszírozó a csoport.
Az összes többi leányvállalatnál bevétel-növekedés volt, Romániában és Szerbiában, Montenegróban például húsz százalékhoz közeli mértékben. Magyarországon kissé csökkent a kamatmarzs, ezt azonban a vezérigazgató-helyettes az árfolyamgáttal magyarázta, amelynek költségeit ezen a soron számolják el a mérlegben.
Előre a magyar vállalatok felé
A jelzáloghitelek lemorzsolódása az egész bankcsoportban folytatódott, a fogyasztási hitelek viszont mindenütt nőttek. Ennek nem mond ellent, hogy Magyarországon 24 százalékkal nőttek az új jelzáloghitel-igénylések az első negyedévben, ami pozitív hír mind a gazdaság, mind a bankszektor szempontjából – mondták el. A magyar vállalatoknak nyújtott hitelekből a csoport részesedése folyamatosan nőtt az elmúlt években, ez kis mértékben az első negyedévben is tovább tartott (12,4-ről 12,5 százalékra).
Ezt gondolják a hazai devizahiteles-mentésről
Arra a kérdésre, hogy a devizahitel-probléma hazai megoldásának milyen hatása lehet a bank működésére, Bencsik nem tudott nyilatkozni, de azt elmondta, hogy milyet tartanának racionális megoldásnak. A még teljesítő hiteleknél az ügyfeleknek valóban jelentős, azonnali segítséget jelentene az ügyfeleknek az árfolyamgát kiterjesztése, és a bankoknak, költségvetésnek is elfogadható lenne. „A legkisebb költséggel a legnagyobb segítséget tudnánk adni” – mondta. Tulajdonképpen érthetetlen, miért csak az ügyfelek valamivel több mint fele lépett be eddig.
Ami a nem fizető adósokat illeti, akik esetleg már évek óta nem fizetnek, arra egyelőre a Nemzeti Eszközkezelő jelenti eddig a hatékony megoldást. Az OTP támogatná az Eszközkezelő működésének kiterjesztését. Az adósmentésre a vezérigazgató-helyettes szavai szerint nem tudnak jobban felkészülni addig, amíg a konkrétumok nem ismeretesek, „addig is próbálunk jobban dolgozni” – tette hozzá.
Évi 1-2 kilakoltatás
A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása kapcsán elhangzott, hogy a kilakoltatással a bankok nagyon ritkán élnek, az elmúlt hat évben évi 1-2 eset volt mindössze. Nem egy optimális megoldás a bank szempontjából, mindenképpen együttműködésre törekszenek az ügyfelekkel. Egyébként a moratórium már évek óta érvényben van.
Jelentősebb probléma a nem fizető, fizetni nem tudó ügyfelek köre. Célszerű lenne a kormány és a bakszektor részéről egy közös, komplex megoldás kidolgozása – mondta Bencsik.
(Az éjszaka folyamán közzétett tőzsdei gyorsjelentésről itt tudósítottunk.)
Bóka János számolt be róla. 
