Egy rejtélyes, az informatikához nagyon értő ember (esetleg egy csoport) zseniálisan ragadta meg azt  a pillanatot, amikor az emberiség megrémült a pénzügyi válság közepette, és nyitott volt mindenre, ami alternatívát kínál. A japános nevű feltaláló, Szatosi Nakamoto megalkotta a bitcoint, ami azon alapul, hogy a számítógépek bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, hogy bizonyos ügyletek egy csoportját érvényesítsék, ezek a blokkok. Akinek sikerült egy ilyen ügylet, egy bitcoint kapott jutalmul, így bitcoin bányászásnak kezdték nevezni a folyamatot.

Jól hangzott

A létrehozó szerint a bitcoin alternatív fizetőeszköz lehet, ami mögött nincsenek kormányok és jegybankok, és ez akkor nagyon népszerű gondolat volt. Ráadásul a koncepció úgy lett megalkotva, hogy maximum 21 millió darabot lehet ebből a különös instrumentumból létrehozni, amit előnynek véltek, de így sokkal inkább egy részvényhez, mint pénzhez hasonló  valamit hoztak össze. Erre visszatérünk később.

Egy magyar pizzát vett belőle

A CNBC szerint az első bitcoin ügyletre 2009. január 9-én került sor, mégpedig a rejtélyes Nakamoto és a szoftverfejlesztő Hal Finney között, de az első igazi vásárlás csak 2010 májusában történt meg, ráadásul egy magyar által: egy Hanyecz László nevű programozó 10 000 bitcoinért rendelt pizzát (a Papa John’s pizzalánc volt az első, aki elfogadta az új fizetőeszközt).

Ez persze kevés volt az elterjesztéshez, kellett egy bitcointőzsde, ahol mások is felfigyelnek az új eszközre és vásárolhatnak belőle. Ez lett az Mt. Gox, Japánban üzemeltették, a feltaláló vélelmezett országában.

Jó marketing, de sok lopás

Mivel a válság véget ért, a pénzügyi rendszer helyreállt, ráadásul a tőzsdék szárnyalni kezdtek, először szerény volt az érdeklődés: 7 centen forgott a bitcoin, majd 2011-ben érte el az 1 dolláros árat. Már abban az évben voltak támadások a bitcointőzsde ellen, ami rá is mutatott az új találmány egyik gyengeségére: szabályozás hiányában könnyen ellopható és még csak nem is volt büntethető ez a cselekmény, mivel a törvény nem is tudta értelmezni a bitcoint, illetve általában a kriptodeviza fogalmát, ahogy nevezni kezdték az új eszközt, majd eszközcsoportot.

Mindazonáltal a közönség rákapott: sokan elhitték az ügyes korai tulajdonosok marketingjét, hogy véges mennyisége miatt ez lesz a jövő pénze, és értéke megnövekszik majd a végtelenségig. A kettő persze ellent is mond egymásnak, hisz egy pénz akkor működik jól, ha értéke stabil: ami a magasba kell, hogy szálljon, az a jó befektetés.

Ez azonban nem zavarta a befektetőket, ők egybegyúrták a két funkciót, és lelkesen vettek. Az ár 2013-ban már ezer dollár lett, de aztán úgy kirabolták a Mt. Gox tőzsdét, hogy a bizalom megroppant átmenetileg, az ár visszaesett 2-300 dollárra.

Bitcoin, az első hegymenet és visszaesés, immár 5 éve. Forrás: coinmarketcap.com

Feltámadt, sőt!

Azt lehetett hinni, hogy ezzel vége is a sztorinak, az ár három évig nem mozdult, néhány helyen ugyan elfogadták a bitcoint, de széles körben elfogadott fizetőeszköz nem lett belőle. 2017-ben aztán újra megindult a rali: az ár átlépte a korábbi tetőt, ezer dollárt, ás szárnyalásba kezdett. Erre az időre már a bitcoin mellett más kriptodevizákat is létrehoztak, a gyanú szerint közülük az egyik, amely egy az egyben váltható dollárra, arra volt jó, hogy felmanipulálják vele a bitcoin árát, és drágán rásózzák a közönségre.

Ha így is volt, egy ilyen vételi őrületet nem lehet véghezvinni, ha nincs rengeteg résztvevő, akik rohannak vásárolni a mindig csak emelkedő ár reményében. Ez meg is történt, 2017-ben az ár egész 20 ezer dollárig emelkedett, ráadásul közben az amerikai határidős tőzsdék határidős ügyleteket indítottak a bitcoinra, ami egyfajta legalizációnak tűnt.

Klasszikus mánia

Közben, látván a sikert, egyre újabb és újabb kriptodevizákat hoztak létre, ezzel meg is dőlt a végesség elmélete: ma már több mint 2000 féle van belőlük. A mánia a bitcoinban 2017 végén, a többi kriptodevizában tavaly januárban tetőzött, majd jött a zuhanás. A lufi kipukkadt, a bitcoin 3-4000 dollárig esett, ami még nem is vészes ahhoz képest, hogy a többi eszköz közül sok tized-, huszad- vagy épp századrészére zuhant.

Bitcoin, forrás: coinmarketcap.com

Rengeteg résztvevőt vonzott a piacra a mánia, ahogy André Kostolany írta, háziasszonyokat és taxisofőröket is. Valóban sokan várták ettől a csodát, miközben az ügyesek, mint mindig, a korábbi, felfelé ívelő szakaszban gazdagodtak meg, a nagy tömegek pedig, aki tavaly vásároltak be, most nagy bukóban ülnek.

Elhitték, hogy a kriptodevizák, ha pénznek nem is jók, olyanok, mint egy részvény, amely mögött egy vállalat van, emögött pedig egy technológia.

Ethereum, a második kriptodeviza. Gyors felívelés, gyors hanyatlás

Nincs belső érték

Igen ám, de egy technológiának önmagában nincs nagy ára, csak ha hasznosítják, A blokklánc technológiát azóta széles körben használják, például a gyémántok eredetének nyomon követésére, a legtöbb kriptodeviza azonban nem képvisel semmit, kitalálójának azon felismerésén kívül, hogy most mindent rá lehet sózni a nagyközönségre, így könnyű pénzt lehet vele keresni (ezt általában csalásnak minősítik, indultak is már eljárások ilyen ügyekben).

Eltérő vélemények

Nos, e sorok szerzőjének véleménye szerint belső érték hiányában a kriptodevizáknak nincs komolyabb jövője, miközben a blokklánc technológia széles körben még jobban elterjed, akár a bankszektorban is. A vélemények ugyanakkor még szerkesztőségünkben is megoszlanak: van, aki szerint még távolról sem ért véget a bitcoin és néhány értékesebb társának aranykora (azt az optimisták is elismerik, hogy a legtöbb, sokadiknak létrehozott kriptodeviza értéktelen). Lássuk, mit hoz a következő tíz év.