<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p
Újabb és újabb mélypontokra süllyed a forint. Pár év stagnálás után felfelé tört ki az euró/forint árfolyam, de valójában a mozgás még csekély. Mikor volt 19 évig változatlan a dollár ára? Mennyit erősödött 70 év alatt a svájci frank? Hová jutnánk, ha megismétlődne a Lehman-pánik? Miért drága a cseh sör?

Ismét rekordszint környékén az euró/forint, az árfolyam átlépte a 336 forintos határt is. A hírportálok ezt rövid távon a napi eseményekkel magyarázzák, mint például a rossz német makroadatokkal (beszerzési menedzserindex, feldolgozóipar megrendelései), amelyek a magyar gazdaságra is hatással lehetnek.

Hosszabb távon azonban - már több mint egy éve - főleg az MNB ultra laza monetáris politikáját (például a nulla közeli hazai kamatszintet) és a bizonytalan nemzetközi helyzetet szokták megjelölni.

Nemrég, augusztus elsején volt 73 éves a forint, azóta inkább az időskori gyengeség jeleit mutatja. De mi történt a forinttal valóban hosszú távon, évtizedek alatt?

1. Amikor majdnem megduplázódott az euró

Az első ábrán az euró/forint látható 1996 márciusától, amikortól csak a Tradingview adatokat közöl. Az ár 180 forintról emelkedett 335-re, ez 86 százalékos plusz. Ez 23,5 év leforgása alatt, éves szintre átszámolva azonban mindössze 2,68 százalék (1,8611^(1:23,5)-1).

1. Ábra: Az euró/forint 1996 tavasza óta (Tradingview.com)

Azóta, legalábbis a lakosság, folyamatosan ennél magasabb kamatot tudott elérni forintban, még a legutóbbi, sovány kamatú években is. Sőt, rendszerint több százalékponttal magasabbat az inflációnál. Így jól látszik, hogy hosszú távon forintban jobban megérte takarékoskodni, mint euróban. De a múlt nem garancia a jövőre.

2. Három korszak volt

A forint ugye nem volt mindig szabadáras, még a piacgazdaságban sem. Az első ábrán meg lehet különböztetni három időszakot: a kilencvenes években meredeken emelkedett az árfolyam, azaz gyengült a forint. Nem is csoda, az infláció is évi tíz százalék körül volt sokáig.

A kilencvenes években egy darabig egyszeri, hirtelen, váratlannak szánt leértékeléseket alkalmaztak. (Amelyekre azonban általában mindenki számított és spekulált.) Majd csúszó leértékelést használtak, naponta ért kevesebbet a középárfolyamon számolva a forint. Majd 2001 október 1-től megszüntették a csúszó leértékelést, abban az évben először erősödött jelentősebb mértékben a forint. Csökkent a leértékelődés mértéke. Az ingadozási, vagy más néven jegybanki intervenciós sáv viszont még 2008-ig fennmaradt.

3. Lehet 385 forint az euró?

A legnagyobb egyszeri leértékelést, legalábbis a rendszerváltás után 1991. január 7-én rendelték el. Ez 15 százalékos volt, olyan, mintha holnaptól hirtelen 335 helyett 385 lenne egy euró ára.

Akkoriban a gazdaság súlyos állapotban volt, a rendszerváltás után a szocialista rendszerű vállalatokat rengeteg piaci sokk, drasztikus változás érte el. Így érthető, hogy még ugyanazon évnek a végén egy újabb, 5,8 százalékos leértékelés következett.

Forint-leértékelések, 1990-2003
Egyszeri Az előre bejelentett csúszó leértékelések
1990.01.31 1,00% 95.03.16-tól 1,9 % (napi leértékelés, mértéke 0,060%/nap)
1990.02.06 2,00% 95.06.29-től 1,3 % (napi leértékelés, mértéke 0,042%/nap)
1990.02.20 2,00% 96.01.02-tól 1,2 % (napi leértékelés, mértéke 0, 040%/nap)
1991.01.07 15,00% 97.01.01-től 1,2 % (napi leértékelés, mértéke 0,040%/nap)
1991.11.08 5,80% 97.04.01-től 1,1 % (napi leértékelés, mértéke 0,036%/nap)
1992.03.16 1,90% 97.08.15-től 1,0 % (napi leértékelés, mértéke 0,033%/nap)
1992.06.24 1,60% 98.01.01-től 0,9 % (napi leértékelés, mértéke 0,030%/nap)
1992.11.09 1,90% 98.06.15-től 0,8 % (napi leértékelés, mértéke 0,026%/nap)
1993.02.12 1,90% 98.10.01-től 0,7 % (napi leértékelés, mértéke 0,023%/nap)
1993.03.26 2,90% 99.01.01-től 0,6 % (napi leértékelés, mértéke 0,020%/nap)
1993.06.07 1,90% 99.07.01-től 0,5 % (napi leértékelés, mértéke 0,0163%/nap)
1993.07.09 3,00% 99.10.01-től 0,4 % (napi leértékelés, mértéke 0,0133%/nap)
1993.09.29 4,50% 2000.04.01-től 0,3 % (napi leértékelés, mértéke 0,0098%/nap)
1994.01.03 1,00% 2001.04.01-től 0,2 % (napi leértékelés, mértéke 0,00654%/nap)
1994.02.16 2,60% 2001.10.01-től Az előre bejelentett csúszó leértékelés megszüntetése
1994.05.13 1,00% 2003.06.04 A sávközép 2,26 %-os eltolása a a +/- 15%-os ingadozási sáv változatlanul hagyásával
1994.06.10 1,20%
1994.08.05 8,00%
1994.10.11 1,10%
1994.11.29 1,00%
1995.01.03 1,40%
1995.02.14 2,00%
1995.03.13 9,00%
(Forrás: MNB)

4. És egy 446 forintos euróhoz mit szólnánk?

Az intervenciós sávot 2008 elején törölték el, mire hatalmasat erősödött a forint, nyárra 230 környékére zuhant az euró ára. Az év végén, 2009 elején viszont, a Lehman-válság kitörése után elszállt az árfolyam, és 310 fölé ugrott.

Fél éven belül mintegy harmadával nőtt az euró/forint árfolyam. Olyan, mintha most megindulna, és tavaszra 446-ig menne fel. (Persze ez csak egy példa a folyamat érzékeltetésére, nem előrejelzés. Semmi nem utal ilyen mértékű változásra, nincs válság. Mostanában nem volt extrém erősödő szakasz sem előzményként, mint akkor.)

5. Kőbe vésett árfolyamok

A szocialista, sztálinista tervgazdálkodás nem szívesen nyúlt az árakhoz. Nemcsak a kenyér, de a devizák árához sem. Az angol fontot ugyan még 1949 őszén “leértékelték” 47,31-ról 32,87 forintra, a dollár azonban 1967 végéig, közel 19 évig maradt 11,74 forint.

Hogy akkor aztán egyik napról a másikra 30-ra lökjék az árát, közel háromszorosra.  Persze ez akkor keveseket érintett, mivel Nyugatra jutni sem volt könnyű, és a vállalatoknak is jobbára előírták, mit, hogyan tegyenek, adjanak, vegyenek. (A központ előírja a tervet, majd a kötött devizagazdálkodás keretében minden a jegybankon keresztül bonyolódik.)

2. Ábra: A dollár forintárfolyama 1996-tól (Tradingview.com)

6. Mi történt az euró bevezetésétől?

Az eurót egyébként csak 1999 elejétől vezették be, de mivel fix átváltási arányok voltak, visszamenőleg is lehet kalkulálni az értékét. Mindenesetre ha a hivatalos MNB-árfolyamokhoz ragaszkodunk, 1999 január 4-én 251,43 forint volt egy euró, azóta csak 33,2 százalékos (mintegy évi 1,4 százalékos) emelkedés történt. Erre az ütemre már végképp nem mondanánk azt, hogy a forint borzasztó nagy gödörben van.

7. Mi a helyzet a dollárral?

De nézzük meg a dollárt is. A dollár száz éve is megvolt, így igen hosszú időszakokra lehet vele számolni. Most történetesen 1949 január 3-tól, amikor az MNB legrégebbi adatai szerint egy dollár 11 forint 74 fillért ért.

Ma majdnem pontosan 305 forint a dollár, tehát huszonhatszorosa a hetven évvel ezelőttinek. Ez éves szinten 4,8 százalékos “hozamnak” felel meg. Kérdés, mennyi volt azóta az infláció, de hihetünk-e egyáltalán a szocialista statisztikáknak?

A dollár egyébként nincsen még történelmi csúcson, 2000 őszén ugyanis volt 310 forint felett is. (2. ábra.)

3. Ábra: Négy fontos deviza ára forintban, 1949-től (forrás: MNB)

8. A jó öreg svájci frank

Egy svájci frank tehát 2,73 forint volt 1949 elején. Milyen érdekes, 4,3-szer annyit ért a dollár, mint a frank! Ma pedig majdnem pontosan egy az egyben váltják, 0,99 frankot kell adni egy dollárért. A frankerősödés úgy látszik, nem csak a modern kor specialitása, hanem valósággal történelmi léptékű folyamat.

Egy svájci frank ma 307,50, ez 112,6-szerese a 70 évvel korábbi 2,73 forintnak. Ez évi 6,9 százalékos emelkedés, hozam, még akkor is, ha úgy vesszük, hogy a svájci frank nem fizetett semmiféle kamatot. Ha ehhez még kamat is járult, akkor kifejezetten vonzó befektetés lehetett. (Valamint borzalmas lett volna hosszú távon svájci frankban eladósodni.)

9. Az angol font

Az angol font már 1949-ben is drágább volt, mint a többi fő deviza, méghozzá sokkal: Egy fontért 47,31 forintot lehetett kapni (vagy, egyes időszakokban, némi börtönt), a dollár vagy a frank értékének sokszorosát. Azóta sokat csökkent a különbség más vezető devizákhoz képest, ma már alig drágább az eurónál vagy a dollárnál.

A dollár, a frank, a font és a német márka (DEM) árfolyamát a harmadik ábrán foglaltuk össze. Az euró bevezetése utáni márkát úgy kaptuk, hogy az eurót elosztottuk 1,95583-al (az euró bevezetéséhez megállapított fix árfolyammal).

10. Megdrágult a cseh sör

A cseh korona 1995-ben még öt forint környékéről indult, ma már pár fillér híján 13. (De az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a szocializmusban két forint körül is volt a csehszlovák korona.) A szlovákok pedig bevezették az eurót.

A lengyel zloty is történelmi csúcsokon van forintban, a horvát kuna is erős. Térségünk devizái stabilitásban már a jelek szerint megelőztek bennünket.

+1. Bankókat fénymásolni?

Szkennerünk remekül elboldogult a régi, szocialista forintokkal és a pengővel is (második, harmadik kép). Nyilván ezek gyártásakor még nem létezett fénymásolás, más technikával készültek. Amikor azonban euró-bankjegyeket kevertünk közéjük (első kép, címlapfotó), megtagadta a munkát, azzal a furcsán álszent szöveggel, hogy a dokumentum “nincs megfelelően behelyezve”. (A nyomtató szoftvere ráadásul olyan oldalra irányított, ahol a listán nem is szerepelnek a szóban forgó hibakódok. /Canon, 5, 205, 155./)

Internetes fórumok szerint ez a bankjegy-hamisítás megakadályozására szolgáló híres “funkció”, de időnként más hivatalos dokumentumok is fennakadnak a rostán. Mint például anyakönyvi kivonatok.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 9358 9320 9580 -1,70% 0 0 4 315 198 512 Ft 2022-08-12 17:13:14
MOL 2886 2870 2956 -2,30% 0 0 1 545 311 776 Ft 2022-08-12 17:06:36
MTELEKOM 321 318 321 +0,78% 0 0 29 570 284 Ft 2022-08-12 17:05:25
RICHTER 8100 8045 8230 +0,43% 0 0 880 098 820 Ft 2022-08-12 17:06:36
OPUS 152 152 155 -1,17% 0 0 7 507 452 Ft 2022-08-12 17:05:12
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Mélybe taszította a BUX-indexet az OTP és a Mol
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 17:48
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,03 pontos, 1,10 százalékos csökkenéssel, 43 662,95 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 7,0 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.
Részvény / Deviza / Áru Erős a forint, fordulat előtt az arany, új többségi tulajdonosa lesz az egyik utolsó brókercégnek
Eidenpenz József | 2022. augusztus 12. 12:22
Az európai tőzsdék hangulata jó, de kicsik a mozgások, a BUX és az OTP stagnál, a forint erősödik. Az arany és vele az aranybányák több elemző szerint is komoly fordulat előtt állhatnak. A világ legnagyobb vagyonkezelője mostantól intézményi ügyfeleinek bitcoin-kitettséget is kínál. Szívmelengető OTP-célár érkezett.
Részvény / Deviza / Áru Még nem tudja a forint, merre induljon péntek reggel
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 07:37
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal a nemzetközi devizakereskedelemben.
Részvény / Deviza / Áru Az OTP húzta a BUX-ot
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 17:50
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,04 százalékos emelkedéssel, 44 148 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Remekelt az OTP, hát már semmi sincs biztonságban a kormányoktól?
Eidenpenz József | 2022. augusztus 11. 12:14
A magyar tőzsdén az OTP tud csak emelkedni a vártnál sokkal jobb gyorsjelentés nyomán, volt 9600 forint felett is, de lehet, hogy megáll egy időre. A forint is stabil, pedig már az MNB is évi húsz százalékos inflációt emleget. A kriptodeviza-piac emelkedik, de közben rettentően aggódnak az amerikai kormány beavatkozása miatt.
Részvény / Deviza / Áru Soha nem látott számokat közölt a OTP, de rengeteg pénzt vesz el tőlük az állam
Király Béla | 2022. augusztus 11. 10:31
Remek számokat közölt csütörtök reggel az OTP, a bankcsoport a kamat-, a díjbevétel és a nettó eredmény sorokon is rekordot ért el. A folyamatokról Bencsik László vezérigazgató-helyettes számolt be, aki elmondta, az egyedi tételek 208 milliárd forinttal csökkentették az első félévben a bank eredményét.
Részvény / Deviza / Áru Örülhetnek az euróváltásra készülők
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 07:54
A hazai fizetőeszköz ma reggelre is megőrizte tegnapi erejét.
Részvény / Deviza / Áru Erős nap van a pesti börze mögött
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 10. 17:51
Egész Európában jó volt a hangulat, a BÉT-en különösen. 
Részvény / Deviza / Áru Tesla-részvényektől szabadult Elon Musk
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 10. 13:37
A Tesla vezére több milliárd dollár értékben adott el részvényeket, hogy elég forrás álljon rendelkezésére a Twitter felvásárlásával kapcsolatos jogi vitában elszenvedett vereség esetére.
Részvény / Deviza / Áru 401 is volt az euró, szándékos vagy véletlen a Barátság szüneteltetése?
Eidenpenz József | 2022. augusztus 10. 12:04
Az olajszállítások elmaradása tegnap a mélybe küldte a BUX indexet, ma viszont ennek nagyobb részét visszanyeri, miután a probléma megoldódni látszik. A forint nagyot gyengült, 401 felett is járt az euró, de azután szintén visszakozott. A Telekom eredménye a vártnál jobb lett. Betiltottak egy kriptodeviza-titkosító platformot az USA-ban.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG