|
| Iráni olajfinomító, a háttérben tankerekkel. Fotó: EPA/Abedin Taherkenareh |
A tüzet az olajra Donald Trump hétfőn öntötte, azzal, hogy újabb pénzügyi szankciókat rendelt el, amelyek Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot és közeli munkatársait érintik. Ezek lényege, hogy sem ő, sem vezető munkatársai nem férhetnek hozzá a nemzetközi pénzügyi eszközökhöz, köztük a segélyekhez. Ez volt az amerikai elnök válaszlépése arra, hogy az iráni Forradalmi Gárda a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Bár Trump ma azon reményét fejezte ki, hogy nem tör ki háború országa és a közel-keleti állam között, elemzők szerint kétséges, hogy ez az állapot meddig tarthat.
Ugyanakkor más tényezők is hozzájárultak az olaj dráguláshoz. Néhány keleti parti olajfinomító ideiglenes leállítása és a Philadelphia Energy Solutions nevű cég súlyos tűzkárt szenvedett finomítójának várhatóan végleges bezárása mellett az is felfelé nyomta az WTI (és annak nyomán a Brent) árát, hogy az amerikai olajkészletek a június 21-ével végződött héten az elemzők által várt 2,5 millió hordó helyett 7,5 millió hordóval, 474,5 millió hordóra estek. Egyúttal a Valero Energy és a Phillips részvényeinek árfolyama egyaránt több mint 2-2 százalékkal ment feljebb.
Az olaj drágulása értelemszerűen nekünk sem jó jel, hiszen a magyarországi benzinárak már e tényezők nélkül is emelkednek. A Mol a szerdait követően pénteken újabb 2-2 forinttal magasabban méri a benzin és a gázolaj literjét, amelynek következtében az előbbi átlagára 380, míg az utóbbié 393 forint lehet.
Ma még sovány vigasznak tűnik, hogy a világ egyik vezető befektetési bankja, a Bank of America Merrill Lynch azt jósolja, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború még durvábbá válása következtében az olajárak nemhogy fel-, hanem lefelé indulhatnak, s a mostani szintjeik felére zuhanhatnak. Ezért is vetik a befektetők vigyázó szemüket pénteken és szombaton Oszakára, ahol Trump kínai kollégájával leül tárgyalni a hogyan továbbról.
