A csütörtök nagy eseménye volt a tőkepiacon, hogy az S&P 500 részvényindex átlépte legutóbbi, áprilisban beállított történelmi rekordját, és új csúcsra ért. De milyen a hosszú távú kép? Vizsgáljuk meg egy rendhagyó grafikonnal!
Az ábrán a S&P 500 változását a zöldeskék vonal képviseli. Látszik, hogy a mostani rekord csak alig-alig magasabb az áprilisinál, és az áprilisi is csak egy kicsivel volt feljebb, mint az őszi csúcs. Sőt, a 2018 eleji rekord sem volt túlságosan messze a mostani szintektől.
Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi másfél évben négyszer is csúcsot döntött ugyan a nagyobb kapitalizációjú amerikai cégek indexe, de mindig csak épphogy, és gyorsan vissza is hullott onnét. Másként megfogalmazva, az utóbbi másfél évben már nem igazán ment tovább a piac, az emelkedés kifulladni látszik.
Két aranyév után két év stagnálás?
Főleg, ha a 2016-2017-es két “aranyévvel” vetjük össze ,amikor szinte töretlen volt az emelkedés, és alig volt olyan hónap, sőt hét, amikor az index új csúcsra ne ért volna.
|
| (Grafikon: Stockcharts.com) |
Ha azonban a piros vonalat nézzük, az emelkedés dinamikusabb, és a legutóbbi csúcsokról sokkal nyugodtabban mondhatjuk, hogy lényegesen magasabb és magasabb szintre értek. Ez az index az S&P 500 TR, azaz “total return” (teljes megtérülésű) változata, amely főleg abban különbözik, hogy a kifizetett osztalékok hatását is tartalmazza.
Dupláztak a részvényárak
Annak ellenére, hogy az utóbbi években az amerikai vállalatok előszeretettel helyettesítik az osztalékfizetés egy részét sajátrészvény-vásárlásokkal, az osztalék hatása mégis jelentős, évi pár százalékra tehető. Hát még, ha hosszú távon nézzük.
Az utóbbi 19 évben – a dotkom-lufi kipukkadása után nem sokkal kezdve – a “normál”, általánosan használt S&P 500 index 105 százalékkal, több mint duplájára emelkedett. Ez 3,85 százalék éves szinten.
Osztalékkal háromszoroztak
Az osztalékot is tartalmazó párja, az S&P TR viszont 197 százalékkal ment fel, ami 5,90 százalék éves szinten. Ez látszólag nem sok, csakhogy az USA inflációs indexe közben csak 49 százalékos árszínvonal-emelkedést mutatott, évi átlagban 2,1 százalékot.
Mi következik ebből? Talán annyi, hogy részvényt vásárolni jó, legalábbis a 2000-es csúcs közelében is megérte hosszú távon. Valamint hogy a részvénypiac teljesítménye valójában jobb, mint amit a tradicionális S&P 500 mutat. (Más indexek, mint a német DAX vagy a magyar BUX már eleve tartalmazzák az osztalékfizetések hatását, értékük nő az osztalékokkal.)
Hát még, ha a mélypontok közelében vásároltunk volna, 2002 végén – 2003 elején ,vagy 2008 végén – 2009 elején. A hozam bőven két számjegyű lehetne. (Erről nemrég itt írtunk.) De az is látszik, hogy 2018 elejétől valami megváltozott, sokkal hektikusabb, volatilisebb a piac. Az emelkedő trend már nem egyértelmű, erősen törékenynek tűnik.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
