Valósággal mámorban kúszik felfelé a DAX index – írta ma a Teleboerse.de német lap, és ezt az USA és az EU közötti vámvita enyhülésével és a gyengülő euróval magyarázta. (Trump elnök ugyanis most meghosszabbította a vámok EU-ra való kivetésének felfüggesztését.)
Négy százalék felett drágult az Infineon és a Deutsche Börse, 3-4 százalékkal a Volkswagen és a Lufthansa. A DAX másfél százalékos pluszban zárt, három hónapos csúcson. Az olasz és spanyol index is kicsivel egy százalék felett emelkedett. A többi európai részvényért kevésbé kapkodtak, a francia, brit, lengyel, cseh indexek csak 0,1-0,3 százalékkal mentek fel.
A BUX index viszont erősen alulteljesített, 0,9 százalékkal esett a végére, ami főleg a Mol 2,7 százalékos esésével magyarázható (2922-re). Az OTP is süllyedt ugyan 0,7 százalékkal (11 270-re), de a Richter 1,7, a Telekom 0,4 százalékkal emelkedett.
Mi lesz veled, forint?
A Mol nagy esése talán annak köszönhető, hogy pénteken gyorsjelentést tesz közzé, talán annak, hogy az olajpiacon nagyok a feszültségek. Ma a magas amerikai készletek ellenére stagnál az olajár, de a napokban az Iránt ért újabb vádak miatt volt egy nagy felpattanás, majd visszaesés.
További árfolyamok itt láthatók
Gyengécske a forint, ma 314,50 is volt az euró, ami március 6-a óta nem fordult elő. Ami biztató, hogy március elején is majdnem fillérre pontosan itt akadt el a forintgyengülés. Már három-négy éve alig-alig lép ki a 305-315 forintos csatornából az euró, most pedig megközelítette e sáv felső szélét.
Fed és Trump
Az USA-ban borzolja a kedélyeket a Fed mai kamatdöntő ülése, a befektetők megint attól tartanak, hogy a beígért háromszori kamatemelésnél több jön az idén. A tíz éves amerikai kötvényhozam nem is nagyon bírt eltávolodni a bűvös három százaléktól a napokban. De pár óra múlva okosabbak leszünk. Az sem tett jót, hogy felmerült, Trump idézést kaphat, kihallgathatják az elnökválasztási csalás kapcsán.
Apple kontra Snap
Az Apple jó jelentése kezdetben sokat tett azért, hogy az amerikai indexek legalább a nulla közelében maradjanak, de lassan romlik a helyzet. Az S&P 500 és a Dow Jones 0,3, a Nasdaq indexe 0,1 százalékos esésben van.
A telefongyártó óriás elosztatta a félelmeket, amelyek néhány napja egyik beszállítójának gyorsjelentése nyomán támadtak. A beszállító rossz eladásokról írt, amiből sokan azt a téves következtetést vonták le, hogy kevés Apple-telefon fogyott. Jó lett a Mastercard jelentése is. Az Apple négy, a Mastercard három százalék körüli pluszban van.
A Snap részvényesei viszont szörnyű napot élhetnek át. Az idővel eltűnő megosztásairól ismert közösségi oldal értékének majdnem ötöde elillant egy nap alatt, a részvény 19 százalékos mínuszban van. Ennek oka a korábbi szerencsétlen szoftverfrissítés, illetve az arra adott kedvezőtlen hirdetői válaszok voltak.
Tőzsdezárás után a Tesla jelent majd, amelynek részvénye szinten nagy ingadozásokra képes. Nem túl kedvező előzetesként a Bloomberg kiszámolta, hogy a cég veszteséges termelésével 390 ezer dollárt éget el – minden egyes órában. (Percenként 6500 dollárt.)
Leminősítés utáni zuhanás
A török líra megint másfél százalék körüli zuhanásban van, történelmi mélypontja közelében, miután a Standard & Poor's leminősítette az országot. Pedig a múltkori kamatemelés után éppen konszolidálódni látszott. A hitelminősítő indoklásában egyébként sok újdonság nem lehet, olyan ismert makrogazdasági problémák, mint a fizetési mérleg és a költségvetés magas hiánya, az infláció.
De mi az az Ethereum?
Ma a bitcoin 1-2, az ether 4-5 százalékos pluszban van (9150, illetve 680 dollár körül). A bitcoint sem tudták eddig megnyugtatóan definiálni a nagy koponyák, most új probléma lépett fel.
A CFTC amerikai hatóság egyik fejese azt találta mondani, hogy az Ethereum egyes tulajdonságai inkább a részvényekhez teszik hasonlatossá, mint egyébként az ICO-kat is. (Az Ethereum is egy ICO-val jött létre, és segítségével más ICO-kat – elsődleges érmekibocsátásokat – lehet végrehajtani.) Hasonló váddal illették a ripple-t is. A Wall Street Journal szerint így elvileg illegális részvénykibocsátásnak is minősülhetnek.
Az Ethereum-rendszer alapítója, Vitalik Buterin viszont az egyik tervezett reformjukról, a “Sharding” nevű fejlesztésről twittelt. Ez viszont fellelkesítette a rajongókat.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
