Az OTP-vel és a jennel kereshetted degeszre magadat

Izgalmas félév volt a tőkepiacokon 2013 eleje, szép csúcsokkal és völgyekkel. A magyar részvénypiac alapvetően nem mozdult sokat, ezt jelzi, hogy a BUX index mindössze 4,5 százalékkal ment fel, 18 200 pont környékéről 19 000 pontra. Ez is nagyrészt az OTP-nek köszönhető, hiszen az 4150 forintról 4755 forintra ment fel (15 százalék), bár közben bőven tartózkodott az ötezer forintos határ felett is. Az újabb és újabb megszorítások közepette azonban nem tudott ott megkapaszkodni.

95 százalékos vagyonvesztés?

Szépen teljesített még az Egis is, amely majdnem negyedével drágult meg, a többi A kategóriás – július 1-től Prémium kategóriás – részvény viszont nem mozdult el nagyon. A Zwack és az Állami Nyomda volt még a nyertesek között, mindkettő tipikus osztalékpapír. Ha pedig a Magyar Telekom árába az 50 forintos osztalékot is beleszámoljuk, akkor szerény, négy százalékos emelkedést produkált. A B – azaz mostantól „Standard” – kategóriában levő részvények között volt olyan is, amely értékének több, mint 95 százalékát veszítette el. (Táblázatunk a cikk végén.)

Bika - a masszív tőzsdei árfolyamemelkedések jelképe

Ami a nemzetközi tőkepiacokat illeti, az egyik fontos folyamat a részvények áremelkedése volt. Az S&P 500 amerikai részvényindex például 13, a német DAX közel öt százalékkal ment fel, ami nem nagyon sok, de nem is kevés. Főleg akkor nem kevés, ha tudjuk, hogy közben voltak jóval magasabban is. A félév első részében az optimizmus volt az úr, majd a Fed likviditás-bővítő intézkedéseinek (QE) jövőjével kapcsolatos kételyek az utóbbi hetekben lejjebb lökték az árfolyamokat.

Csúnyán felment a kötvényhozamunk

Ennek a párja zajlott a nemzetközi kötvénypiacokon is: a félév első hónapjaiban inkább csökkentek a kötvényhozamok, azaz vették a kötvényeket, mint a cukrot. Majd felerősödött a félelem, és például a német tíz éves kötvények hozama évi 1,17 százalékos tavaszi mélypontjáról 1,75 százalék közelébe emelkedett, azaz a kötvények ára jócskán esett.

A nagy változások a fejlődő, feltörekvő piacokat sokszor élesebben érintik, ez történt most is: a magyar tíz éves kötvények május elején még évi 4,9 százalék körüli, rekordközeli alacsony hozammal forogtak. Június vége felé már 6,6 százalék körül volt ugyanez, és a hónap utolsó napján is évi hat százalék körül járt. A különbség, a kamatteher nagyon komoly gondot jelenthet majd az államháztartásnak.

Szívélyes üdvözlet Japánból

A sorozatos jegybanki kamatcsökkentések miatt a hazai banki kamatok nagyon alacsonyra zuhantak, ugyanakkor az állampapírjaink a félév végére olcsóbbá váltak. A MAX, vagy az RMAX hosszabb és rövidebb távú állampapír-indexek ezért nem túl sok hozamot produkáltak.

A félév egyik hatalmas sztoriját a tőkepiacokon a japánok szolgáltatták. A tavaly ősszel bejelentett agresszív jengyengítő, gazdaságélénkítő terv nagy felfordulást okozott, az USD/jen keresztárfolyam 14 százalékkal ment fel (novembertől vagy októbertől számolva persze sokkal többel), a japán tőzsdeindex pedig úgy is majdnem harmadával van magasabban, hogy már 15 százalékkal visszaesett az éves csúcsáról. Aki elhitte novemberben, hogy a japánok komolyan gondolják, és ezekre a folyamatokra tett – lehetőleg tőkeáttétellel – az szó szerint degeszre kereshette magát. (Vagy, ha későn, rosszkor, a csúcson  szállt be, sokat veszíthetett is.)

Arany, te olcsó

A modern tőkepiacokon, ugye, nem csak az árfolyamok emelkedésére, hanem esésére is lehet játszani. (Bár a shortosokat sokan hajlamosak az ördög segédjeiként beállítani, szerepük nagyon pozitív is lehet.) Aki idejében megneszelte, hogy az arany hullani fog, mint a kő, az degeszre kereshette magát vele. Az arany short certifikátok árfolyama a BÉT-en például kétszeresére (EBGOLDTS23) vagy háromszorosára (EBGOLDTS24) emelkedett március óta.