|
| Abe Sindzó és Donald Trump a Fehér Házban. (Fotó: AP) |
Fél százalékot meghaladó pluszokban vágtak neki május utolsó hetének az irányadó európai tőzsdeindexek – így fogadták, hogy az euroszkeptikusok „nem törtek át” a vasárnap zárult EP-választásokon. Igaz, csak azok a börzék, amelyek kinyitottak, ugyanis London ma szünnapot tart, pedig érdekes lett volna látni, miként reagálnak a befektetők a konzervatívok lepadlózására. Erre keddig kell várni, ugyanúgy, mint az amerikai tőzsdékre, amelyek ugyancsak szusszannak ma a kereskedelmi háború miatt meglehetősen zaklatottá vált periódusát követően, amelyben például a Dow Jones 2011 óta először zárt egymást követő öt hetet negatívan. Az ázsiai tőkepiacok vegyesen tudtk le a hétfői napot, a japán és a kínai erősödött, a hongkongi és a dél-koreai gyengült. A kereskedelmi feszültségek és a borúsabbra forduló gazdasági kilátások miatt gyengült az olaj, az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) az 59, míg a Brent típusú a 69 dollárt közelítette. Az arany szinte meg sem rezzent, árfolyama az 1285 dolláros szint körül táncol. A forint ezúttal az erősebb „arcát” mutatta, igaz, még ez sem volt elég ahhoz, hogy az euróval szembeni árfolyama a 325-ös szint alá menjen. S ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén folytatja az óvatoskodást, akkor erre nem is lehet esély.
Ezzel már át is eveztünk arra, milyen fontosabb események mozgathatják a héten a pénz- és tőkepiacokat.
1. Kereskedelmi háború
Miközben az USA és Kína vezetőik június 8-9. közötti G20 csúcsra prognosztizált találkozójára melegít, japán és német cégek bejelentették, felülvizsgálják az együttműködésüket a kereskedelmi háború egyik leginkább érintett kínai szereplőjével, a Huawei-jel – követve amerikai társaik példáját. A világ legnépesebb országának elszigetelődési érzését az is fokozhatja, hogy Japánnal szemben Donald Trump jóval együttműködőbbnek tűnik. Legalábbis erre utal a Tokióban tárgyaló amerikai elnök kijelentése, miszerint közelednek egy olyan megállapodáshoz, amely csökkentené az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát. Mindenesetre a japán jegybankelnök ma hajnalban tartott beszédében bizakodását fejezte ki, hogy a két ország közötti kereskedelmi nézeteltéréseket megnyugtatóan tudják rendezni. Ha nem – mondta –, akkor az a világgazdaság növekedésére jelenthet jelentős kockázatot, amelyre már így is visszafogóan hathat Kína lassulása, illetve a Brexit körüli bizonytalanság.
2. Összeolvadhat a Fiat Chrysler és a Renault
Méghozzá akár már ma. A friggyel – amelyről már egy ideje tárgyal a londoni székhelyű társaság a franciákkal – a világ harmadik legnagyobb, 32,6 milliárd eurós piaci kapitalizációjú autógyártója jöhetne létre. Az együttműködéstől 5 milliárd eurós megtakarítást remélnek, és hatékonyan tudnának közösen fejleszteni is. A pozitív befektetői fogadtatást jelzi, hogy a Fiat-részvény árfolyama hétfő reggel 16 százalékkal lőtt ki.
A leendő deal-ről bővebben itt olvashat.
3. Ismét megbuherálták a devizaárfolyamokat?
A szereplők ugyanazok, mint a korábbi esetnél, amelyet a Citigroup, a JP Morgan, a Barclays és a Royal Bank of Scotland együttesen 1,07 milliárd eurója bánta – ekkora bírságot kellett leszurkolniuk –, csupán a hatóságokkal elsőként együttműködő UBS úszta meg szárazon. Most Ausztráliában vádolják az öt hitelintézetet azzal, hogy ottani cégek és befektetők kárára manipulálták. A hírre az amerikai és brit tőzsdék mai zárvatartása miatt egyelőre csak a UBS részvényei reagálhattak, azok viszont erre rá sem hederítettek, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy több mint 1 százalékos pluszban kezdték a napot.
4. Kedden MNB-kamatdöntés
Ám a Monetáris Tanács korábbi közleményei alapján nem várható jelentős változás a kamatkondíciókban, miután az MNB elérte az inflációs célját. Az áprilisi magas infláció a növekvő belső fogyasztásnak köszönhető, a mostani inflációs célsáv tetejéhez közeli áremelkedés azonban fokozatosan lejjebb mehet, mivel a folyó fizetési mérleg csökkenő többlete mérséklően hathat. Így is lesz érdekesség azonban, nevezetesen az, hogy ha változatlanul óvatos hangot ütnek meg a döntéshozók, akkor az újabb forintesést válthat ki – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
5. Újabb keserű pirula a Richternek
Mármint, hogy jövőre Oroszország is bevezetné a szerializációt, ami a gyógyszerhamisítás meggátolása érdekében előírja a gyógyszerek biztonságosabb csomagolását. Márpedig az EU-ban már februártól érvényes előírás teljesítése nem kevés költségébe került a Richternek, ráadásul az emiatt kialakuló kapacitáshiánya következtében a gyártása is elmaradt a tervezettől. Más kérdés, hogy e negatív eshetőségre csak hosszabb távon várható befektetői reakció, ami viszont sovány vigasznak tűnik annak fényében, hogy gyorsjelentése alig két héttel korábbi publikálása óta a Richter-papírok árfolyama több mint tíz százalékkal esett, amiből a ma reggeli pozitív korrekció csak 1 százalékpontot faragott le.
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
