Az MNB Növekedési Hitelprogramja, az alacsony alapkamat, az uniós források, a kereslet (fogyasztás) élénkülése, a feldolgozóipar fejlődése – az államtitkár szerint ötféle eleme van a beruházási aktivitás bővülésének. A tavaly év végi, gyorsuló gazdasági növekedés „növekedési fordulatot” jelent – mondta el. A beruházási ráta az utolsó negyedévben lassan ugyan, de végre szintén növekedést mutatott. Ám ez a ráta 17,9 százalék, a válság előtt, 2008 végén 21,9 százalék volt, tehát még bőven van hova növekednie.
Jobban átgondolt beruházások jönnek
A Növekedési Hitelprogram első fázisát nagy sikernek nevezte az államtitkár, a keretet emelték, és így is 93 százalékban kihasználták a piaci szereplők. A hitelkiváltás ebből 39 százalékot tett ki, 24 százalék új forgóeszköz-hitel, 37 százalék új beruházási hitel volt.
Elindult a második szakasz, de hasonlóan dinamikus növekedés még nem látható. Balogh László szerint míg az első pillérnél sok kész beruházási projekt volt az asztalfiókban, a második pillérnél már olyan típusú új beruházások vannak napirenden, amelyek előkészítése, végiggondolása több időt igényel. (Hasonlóan vélekedett a napokban interjúnk kkv-szakértő alanya.) A második negyedév során valószínűleg ez a program is fel fog pörögni – mondta az államtitkár.
Banktúlsúlyos a gazdaság
Ami az EU-s forrásokat illeti, 2007-2013-ban az EU-tőketranszfereknek mindössze 30-40 százaléka került a vállalatokhoz. Egy kormányhatározat szerint ezt a következő ciklusban 60 százalékra kell emelni. Az infrastrukturális befektetésekre menő 40 százalékot sem kell azonban lebecsülni – hangzott el. A nemzetgazdasági beruházásokkal párhozamosan emelkedik a vállalati beruházási kedv is, ezt mutatják a statisztikai idősorok is.
Európai jelenség, Magyarországon különösen, hogy a gazdaságok el vannak bankosodva, elsődlegesen a bankok játszanak szerepet, szemben az amerikai rendszerrel, ahol a tőkepiacnak komoly jelentősége van. A tőkepiacnak azonban van jövője, Szlovákiában, Lengyelországban vagy Csehországban sincs ugyan meghatározó jelentősége a tőkepiaci finanszírozásnak, ám sokkal nagyobb, mint nálunk, az adatok szerint többszöröse.
Egészségesebb, ha több lábon állunk
Abban, hogy az USA gyorsabban leküzdötte a válságot, nagy szerepe lehetett a tőkepiacnak is, a vegyes modell egészségesebb. Hosszú távon Európa is abba az irányba mozdulhat el, ahol a tőkepiacoknak nagyobb szerepe lesz majd. Távlatilag a vállalati kötvények, részvények arányának növelésében Magyarországon is komoly potenciál lehet, amiben a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) is komoly szerepet tölthet be.
Burcak Inel, az Európai Tőzsdeszövetség főtitkár-helyette elmondta, Magyarország is tagja a szervezetnek, amelynek 41 tőzsde a tagja 30 országból, plusz négy megfigyelő tagja van. Egy vizsgálat szerint tíz év múlva 200 milliárd euró tőkével kevesebb kereslet lesz a részvények iránt Európában, mint amekkora tőkére a vállalatoknak szükségük lenne. A vállalatok teljes tőkeszükséglete 24 billió euró lesz.
Hogyan lehet ezt az igényt kielégíteni? Nem feltétlenül csak a tőkepiacról. A 2012-es évben a crowdfunding és a kockázati tőke súlya nagyon alacsony volt a finanszírozásban. A gazdasági növekedéshez sokféle finanszírozásra szükség van. Az USA-ban a banki finanszírozása 50 százalék, Európában 130 százalék, az EU-ban hozzávetőleg fordítva.
Az IPO-k teremtik a munkahelyeket
Az elsődleges nyilvános kibocsátások, az IPO-k értéke jelenleg csak a harmadára tehető az 1990-es években mért szintnek, ami nem tesz jót a gazdaságoknak és a munkahelyteremtésnek. Az IPO-k csökkenése évtizedes tendencia az egész világon, még a jobban teljesítő Ázsia sem volt képes ezt megfordítani.
Az úgynevezett „trade sales”, a vállalati kivásárlás a leginkább elterjedt finanszírozási formává vált, a cégeket egy bizonyos méret elérése után eladják nagyobb vállalatoknak. Ugyanakkor az új munkahelyek 92 százaléka az IPO-k révén keletkezik, az USA-ban sok millió munkahellyel több keletkezhetett volna, ha az IPO-k szinen maradnak – mondta Burcak Inel.
Pedig az EU-ban 23 millió kkv van, amelyek közül a becslések szerint csak 10 ezer van tőzsdén, de kétszer-háromszor akkora a potenciális tőzsdei cégek száma.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
