A bika a kitartó tőzsdei áremelkedések jelképe.

Jelenleg történelmi csúcson vannak a részvényindexek a legtöbb fejlett országban, sokan attól tartanak, hogy összeomlás lesz a vége. Nagyon hasonló volt a helyzet tíz évvel ezelőtt, tanulságos megnézni, mi történt ez idő alatt.

Tíz év nagyon hosszú idő tud lenni, 2007 őszén még semmit sem tudtunk például a közelgő nagy válságról, legfeljebb halvány jelei voltak valahol az amerikai jelzálogpiacon. A világ tőzsdeindexeinek nagy része akkor történelmi csúcsokon vagy azok közelében tartózkodott, de a kötvények is szépen fizettek. A forint erős volt, egy euró csak 251 forintba került, a 174 forintos dollár még inkább nevetségesen olcsónak látszott.

A részvényeket és számos más kockázatosabb befektetést hosszú távra ajánlják a szakemberek. Sokszor csak 3-5 évet emlegetnek, de valójában még többre, tíz, húsz évre gondolnak, csak nem merik kimondani, nehogy a rövid távon gondolkodni hajlamos kisbefektetőket elijesszék.

Jó volt, de mihez képest?

Mi történt tehát tíz év alatt a befektetési piacokon? A BUX indexünk például kétharmadával ment fel, ami éves szintre átszámítva is 5,2 százalék. Ez meghaladta az évi 2,8 százalékra becsülhető inflációt, és másként is jól hangzik, de csak a jelenlegi kamatkörnyezetben. A 2007 őszi Kamatozó Kincstárjegyek például egy évre 6,5 százalékos kamatot ígértek, és a MAX intézményi államkötvény-index 8,2 százalékot hozott azóta. (Ez utóbbit azonban intézményi befektetők egymás közötti árjegyzéséből számolják, így a kisbefektetők ennél csak alacsonyabb hozamot érhettek volna el.)

Az internet kiütéssel győzött

A BUX-hoz meglepően hasonló, kicsivel évi öt százalék feletti hozamot lehetett elérni az amerikai részvénypiacon (S&P 500 index), vagy Németországban (DAX index). Míg a francia részvények vagy a német-francia túlsúlyú, de más Eurózónás országokat is tartalmazó EuroStoxx 50 index veszteségesek voltak. (A francia CAC 40 index a legtöbb másik indextől eltérően azonban nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Az EuroStoxx 50-ben vannak osztalékok, de dél-európai részvények is.)

Igazán szépen az amerikai technológiai index, a Nasdaq teljesített, hiszen évi 9,1 százalékkal ment fel, köszönhetően persze főleg az internet, internetes vásárlás, szolgáltatások, média rohamos terjedésének.

Sokat számít a devizaárfolyam

Ami az árupiacokat illeti, az arany dollárban évi 4,9 százalékkal felfelé, az olaj hasonló mértékben lefelé mozgott. A külföldi befektetéseket vonzóbbá teszi a forint leértékelődése, az euróár éves szinten 2,1 százalékkal, a dollár 4,3 százalékkal ment fel. Nem elhanyagolható tétel, és összességében azt eredményezi, hogy a külföldi befektetések vonzóbbak voltak – a Nasdaq 9,1 százaléka, plusz dollárfelértékelődés, már évi 13 százalék feletti hozamot jelent. Ezt egyik hazai befektetés sem érte utol.

Gödörben venni jobb

Ha kilenc év alatt néztük volna, azaz a 2008. szeptember-októberi nagy zuhanás után, sokkal kedvezőbb lenne a kép. A BUX index például 13 684 ponton zárt 2008. október 30-án, ami 43 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi szint. Itt vásárolva évi 12,6 százalékos hozamot lehetett volna elérni. De más tőzsdéken is hasonló volt a helyzet, a Nasdaq például kilenc év alatt évi 16,5 százalékkal, majdnem háromszorosára emelkedett.

Fontos tehát az időzítés, érdemes akkor venni, amikor mindenki elad – kár, hogy ez a kisbefektetőknek ritkán szokott sikerülni.

A világ gyors változását jól jelzi, hogy az utóbbi évek egyik sikertörténete, a pár dollárcentről öt év alatt hatezer dollár fölé szárnyaló bitcoin pedig tíz éve még csak nem is létezett.

Innét már csak rosszabb lesz?

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve – szokták mondani. Az optimista verzió szerint a gazdasági növekedés sok országban még csak most indul be, ami további évekig tartó fellendülést is hozhat a részvénypiacokon, árupiacokon. A pesszimista verzió szerint régen volt már recesszió, ami egyébként jellemzően 4-6 évente be szokott következni, így itt az ideje.

Egy még pesszimistább verzió szerint a lényegében a nyolcvanas évek óta tartó kötvénypiaci hossz, azaz tartós árfolyam-emelkedés (hozamesés) véget érhet, a jegybankok fel kell hagyjanak az ultra laza monetáris politikájukkal. Ez a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, ami a részvényeket is durván le fogja nyomni. A részvények értékelésének alapja ugyanis szintén az irányadó állampapír-hozam.

Így néz majd ki a nagy krach?

Az olcsó munkaerő sok országban, köztük Magyarországon is fogytán, munkaerőhiány, béremelkedés, infláció várható, ami egyrészt magasabb kamatokat eredményez, másrészt csökkenti a vállalati eredményeket. Ez a kamatok, kötvényhozamok emelkedése és a részvényárak csökkenése irányába hathat hosszabb távon.

Rövidebb távon azonban még bármi lehetséges, akár további kiadós részvénypiaci emelkedés is. Lehet, hogy az lesz a nagy krach, ha a BUX index visszaesik 70 ezer pontról 45 ezer pontra? (Jelenleg 40 ezer körül jár.)