Patthelyzetként jellemezték a hétvégén az orosz-ukrán háború állását, és mintha ez lenne ma a tőkepiacokon is. A török külügyminiszter szerint jelentős előrelépések történtek a tárgyalásokban, ám a harcok továbbra is pusztítóak. Az olajár drágulása, az inflációs és recessziós félelmek is visszahúzzák a piacot.

Bár a múlt héten szép pluszt értek el a tőzsdék, ma a német index 0,1, a francia 0,2 százalékkal esik. A briteknél viszont van egy fél százalékos emelkedés, főleg az energia- és nyersanyag-kitettség miatt. (Az Anglo-American, a Glencore, a BP, a Shell vezetik a listát.) Ám az amerikai határidős indexek is 0,2-0,4 százalékos mínuszban vannak.

Itthon a BUX-index 0,9 százalékkal megy fel, az OTP 0,6, a Mol 1,3 százalékos emelkedése mellett. A Richter és a Telekom 0,6-0,6 százalékkal esik. A Mol a kormány felkérése ellenére sem veszi át a bezárt benzinkutakat – írta a 444.hu.

A holnapi kamatdöntés mozgathatja a forintot

A forint szintén kevéssé változik, a 374,75 forintos euró minimális, 0,1 százalékos erősödést jelent. A lengyel zloty viszont ma 0,4, a cseh korona 0,6 százalékkal izmosodott az euróhoz képest.

• A holnap esedékes MNB-kamatdöntés mozgathatja meg a forintot, az elemzői konszenzus már 100 bázispontos emelést prognosztizál, ezzel 4,4 százalékra módosulhat az alapkamat mértéke – írja a KBC Equitas.
• Fontos kérdés, hogy a kamatfolyosó tetejét is tolják-e felfelé, mivel azt a két hete tartott rendkívüli ülésen megemelték egy százalékponttal. Meghatározó forinttámasz továbbra is 370-es eurónál húzódik – véli az Equilor Befektetési Zrt.

Kis papírok jó napja Pesten

Az AutoWallis bővíti a csoport által a kiskereskedelemben értékesített autómárkák számát, belép a SsangYong hazai kiskereskedelmi piacára. A részvény 3,7 százalékkal megy fel. A Waberer’s gyorsjelentését már pénteken is nagyon jól fogadta a tőzsde és jókorát ugrott, ma pedig újabb tíz százalékkal drágul. Az Opus ára ma friss bejelentés nélkül 11 százalékkal ugrik meg.

Inkább drága benzint, mint bőrönddel menekülni

Az európai politika középpontjában van, hogy az orosz olajtól és gáztól minél előbb le kell válni, méghozzá gyorsan és teljesen. A németek a Közel-Keleten kilincselnek, más országok más konkrét lépéseket tettek.

“Inkább legyen drága a benzin, mintsem nekünk is egy szál bőrönddel kelljen menekülni” – írja a Forbes.

Ma az olaj megint felfelé indult el, három százalékkal, 111 dollár fölé ment a Brent, a WTI majdnem 107 dollár. (Ráadásul Szaúd-Arábiát is támadás érte.)

Zuhan a nikkel, felment az alumínum Londonban

A Londoni Fémtőzsde (LME) nikkelpiacán az árfolyam ma 15 százalékkal zuhan, miután a múlt héten is napi 5-10 százalékokat ment lejjebb egy bő egyhetes kényszerszünetet követően. Az értékes ipari fémért 31 380 dollárt adnak egységenként, a csúcs két hete 86 791,5 dollár volt. A háború előtti hetekben 20-24 ezer dollár volt a jellemző.

A fontos ipari fém egyik nagy termelője Oroszország, bár korántsem a legnagyobb és nem az egyetlen, lásd:

Az alumínium viszont megint 3,6 százalékkal drágul, amely szintén orosz exportcikk. Az ércet azonban importálják, és Ausztrália most függesztette fel ennek exportját a háborúzó országba.

Újra orosz államcsődtől félnek

Az orosz állam fizetésképtelenségéről szóló spekuláció kiújult, annak ellenére, hogy az ország a múlt héten törlesztette dollárkötvényei kamatát, 117 millió dollár értékben. A következő hetekben azonban jóval magasabb összegek esedékesek. A hónap végéig Oroszországnak összesen 615 millió dollárnyi szelvényt kell kifizetnie. Április 4-én pedig egy kétmilliárd dolláros volumenű kötvénylejárat törlesztése következik – foglalja össze a német N-Tv.de.

Az igazi vesztes Kína

Többezer milliárd dollár piaci értéket veszítettek el a kínai részvények az elmúlt egy évben, sok nagy cég árfolyama esett többéves mélypontra – írja Vakmajom a Facebook-on.

Ez az értékvesztés pánikos sebességbe kapcsolt a hetekben, majd jött egy kis fellélegezés, de meg sem látszik az árfolyamokon a 30 százalékos ugrás. Úgy mozognak a kínai cuccok, mintha filléres részvények lennének.

A jelenség “kezdődött a kínai állam szemétkedésével a saját tech-cégeivel szemben még '21-ben”. Aztán jött az orosz agresszió és háború, ahol Kína nem állt ki az agresszor ellen, és erre a befektetők megijedtek, hogy a kínai befektetések értéke is a mélybe zuhanhat, mint az oroszoké. Erre jött egy “precedens nélküli covidhullám Kínában meg Hong-Kongban” – foglalja össze az okokat Vakmajom.

Olcsók a DeFi-kriptók?

Még a tavaly nyári kriptodeviza-piaci mélypontokhoz képest is alacsonyan van a DeFi-ágazat (azaz a kriptóvilág tőzsdéi, bankjai, pénzváltói, biztosítói stb.). Az e piacot ábrázoló DeFi Pulse index értéke ma csak 162, míg a csúcson ennek a háromszorosa is volt. Az ágazat jóval nagyobbat esett, mint a bitcoin vagy az ether. Ugyanakkor a szektorban lekötött tőke értékét a Defillama 209 milliárd dollárra teszi, míg ez a decemberi csúcson sem volt sokkal több, 255 milliárd dollár körül járt.

De nem árt tudni, hogy az indexben szereplő kriptodevizák nagy része inflatorikus, vagyis a forgalomban levő mennyiségük folyamatosan növekszik. Másrészt azonban a “protokollok” (vállalkozások, szolgáltatások) nagy része nyereséget, cash flow-t is termel.

Az index nagyobb súlyú elemei:

• Uniswap
• Aave
• Maker
• Synthetix
• Loopring
• Compound
• Yearn
• Sushi