|
| Texasi olajkút (fotó: Pixabay) |
Az olaj ára az idén 25 százalékot emelkedett (tavaly még többet). Sokan már arra spekulálnak, hogy ismét három számjegyű – azaz 100 dollár feletti – lesz az ár az idén. A WTI ma 71,30, a Brent 80,30 dollár közelében jár.
Az olaj körül számos politikai esemény zajlik, Donald Trump amerikai elnök az ország fogyasztóinak érdekében például felszólal időnként, és olcsóbb energiahordozót sürget. (Pedig ez az amerikai termelőknek, exportőröknek meg nem jó.) Ugyanakkor a néhány hét múlva Iránnal kapcsolatban fejlemény várható, ismét korlátozásokat vezethetnek be az amerikaiak az exportjára, ez talán most az egyik legerősebb árfelhajtó tényező.
Ott van még a káoszba süllyedő Venezuela – lassan kétmillió menekülttel, amiről itt írtunk –, az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a világgazdaság lassulása, amik mind-mind kihatnak az olaj árára.
Az egész világon csökken a növekedés?
Az álláspontunk az, hogy visszatérhet a drága energia korszaka, és ez a világgazdaságot fenyegeti – írta az International Energy Agency (IEA) jelentése. A szervezetre nagyon figyelnek az árupiacokon. Szerintük az olaj, a földgáz és a szén ára is több éves csúcsokon van. (Az olaj például 2014 novemberében járt utoljára a mostani szinteken, lásd a grafikonon a piros vonalat.)
|
| A Bloomberg Commodity árupiaci index és a WTI típusú kőolaj árfolyama (Forrás: Stockcharts.com) |
Az IEA a magasabb árvárakozás miatt csökkentette az olajkeresletre vonatkozó várakozását is a CNBC szerint, hasonló értelemben nyilatkozott az OPEC is. Az IMF a héten a világgazdasági növekedésre vonatkozó várakozását vágta vissza, ami szintén olajár-csökkentő tényező lehet, ha bekövetkezik.
Dupla csúcson
Az IEA “duplacsúcsról” beszél, ahol a kereslet és a kínálat is nemsokára új történelmi csúcsra ér, és a rendszer a lehetőségei határáig feszített. A legutóbbi termelés-bővítések már a tartalék-kapacitások terhére mentek.
|
Meddig tartható még a rezsicsökkentés? “A nemzetközi energiapiacokon durva dolgok történnek: a múlt nyárhoz képest a határidős gáz- és áramárak a forint gyengülését is kalkulálva durván 70–80% (!) százalékkal mentek fel” – írja az Alapblog, a Hold Alapkezelő blogja, és grafikonokkal mutatja be a jelenséget. “A magyar rendszerben számos puffer van, ami a lakossági szabályozott és a világpiaci árakat próbálja függetleníteni egymástól”, “az erős állami árszabályozói akarat hosszú távon is meg tudja-e akadályozni a jelenlegi piaci árak begyűrűzését a magyar lakossági árakba?” – teszik fel a kérdést. |
Az OPEC a kieső venezuelai és iráni termelés pótlására az idén már növelte kitermelését. November 4-től várható, hogy Irán ellen újabb szankciókat vezetnek be, de hogy ez pontosan mekkora kiesést okoz majd az ország exportjában, arról megoszlanak a vélemények.
Vannak érvek erre, arra
Az OPEC szeptemberben is tovább növelte kitermelését, napi 132 000 hordóval, közel 32,8 millióra. Ugyanakkor a szervezet jelentése az eddiginél alacsonyabb keresletre számít 2018-ban és 2019-ben. Óvtak a világ gazdasági növekedésére leselkedő veszélyektől is.
Így tehát az olajárak emelkedése és esése mellett is vannak érvek. Az Oilprice.com már a jövőbe tekint, és azt boncolgatja, hogy a nagy technológiai óriások megjelenése az elektromos autók piacán mikor fogja megingatni a hagyományos energiakonszernek helyzetét.
Elektromos áttörés?
Ha ugyanis megoldanák az elektromos autók gyors és olcsó töltését, az nagyban segítené az elterjedésüket. A nagy amerikai technológiai óriások megjelenése átrendezheti az erőviszonyokat. Ennek már vannak jelei, mint az Audi és az Amazon nemrég bejelentett együttműködése.
Az Amazon részt vesz a töltők árusításában és otthoni beszerelésében. Az igazi elektromos áttöréshez a töltés problémáinak megoldására lenne szükség, amin már sokan dolgoznak.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
