Az európai tőzsdék hangulata továbbra sem jó, a fontosabb nyugat-európai tőzsdeindexek 0,6-0,8 százalékkal esnek, a hétfői nagy vesztes, Párizs most is a rosszabbul teljesítők között van. Az amerikai határidős indexek is 0,2-0,3 százalékos mínuszban vannak. A piacok elsősorban a szerda esti Fed-kamatdöntésre várnak lélegzetvisszafojtva, Európában pedig a hétvégi választás eredményeit emésztik.

A BUX index nulla körül billeg, az OTP Bank 0,7 százalékkal esik, a Mol nagyjából ugyanennyit emelkedik. A Richter 0,3 százalékkal csökken, az Opus ára viszont 1,8 százalékkal van feljebb. Hétfőn az OTP emelkedésének köszönhetően végül új történelmi csúcsot ért el a BUX index, az európai körképhez képest pedig a stagnálás is felülteljesítést jelent.

A hétfőn megugrott euró/forint nem áll meg, most 394,80 az euró, majdnem két forinttal a hétfő esti felett. Az olaj kissé süllyed, az európai földgáz egy százalékkal drágul.

Mi mozgatja devizánkat?

Rövid távon a Fed szerdai kamatdöntésére és üzeneteire fókuszál a forintpiac is, majd ez után egyre inkább a jövő keddi MNB-kamatdöntés kerülhet előtérbe – írta az Erste Befektetési Zrt.

A 394,50-es ellenállás megállította a forintgyengülést, és továbbra is fontos akadályt képez – írta az Equilor Befektetési Zrt. Míg egy gyengébb támasz 393-nál látható, erősebb támaszzóna pedig 389-390 között.

Meddig eshet még a forint?

Nem segített a forintnak az erősödő dollár, így az euró-forintárfolyam is nagymértékű emelkedést élt át hétfőn. Nap közben a 395-ös szintet közelítette a devizapár, de estére valamelyest visszakorrigált. Ezzel április óta nem látott szintekre jutott az euró-forint – írta a K&H Értékpapír.

Lélektanilag a 400-as szint képezhet nagyobb ellenállást, már több mint egy éve nem tartózkodott e felett az euró-forint.

Tavaly márciusban is csak egy rövidebb időszak erejéig tudta áttörni az akadályt.

Mesterségesintelligencia-funkciókat jelentett be az Apple

Az Apple hétfői fejlesztői konferenciáján bejelentette, hogy a mobiltelefonjai szoftverében elérhetőek lesznek a legújabb mesterségesintelligencia-technológiák, többek között az OpenAI-féle ChatGPT is – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt. A hangalapú asszisztens (Siri) képes lesz együttműködni az üzenetekkel, az e-mailekkel, a naptárral, valamint harmadik féltől származó alkalmazásokkal.

Siri képes lesz e-maileket írni és a hangszínt az alkalomhoz illően változtatni.

Az Apple megközelítése ellentétben áll riválisai vállalkozás-központúságával. A vállalat azt reméli, hogy ezek a lépések meggyőzik több, mint egymilliárd felhasználóját a születőben lévő új technológia szükségességéről. A futtatáshoz legalább iPhone 15 Pro vagy Pro Max készülékre lesz szükség, ami az Apple reményei szerint a telefonértékesítések felfuttatását is segíti.

Elon Musk ketrecbe zárná az iPhone-t

Az Apple említett bejelentésére reagált azzal Elon Musk, a Tesla, a Twitter és más cégek vezére, hogy betiltja az Apple-készülékeket vállalatainál, ha az OpenAI-t operációs rendszer szinten integrálják. Ez elfogadhatatlan megsértése a biztonsági követelményeknek – mondta Musk. Azzal fenyegetőzött, hogy még a cégeit látogatóknak le kell majd adniuk az ajtónál Apple-eszközeiket, ahol egy Faraday-kalitkában tárolják majd azokat. (Ez utóbbi blokkolja a rádiójeleket, tehát ellehetetleníti a kommunikációt – a szerk.)

Az Apple és az OpenAI nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére – írta a hírügynökség.

Óriásit kaszálhat a világ leggazdagabb embere

A világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk hatalmas, vitatott, 56 milliárd dolláros bércsomagját támogatja Baillie Gifford, a Tesla régi részvényese – jelentette a Bloomberg egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A skót alapkezelő, aki több mint egy évtizede birtokolja Tesla-részvényeit, azért támogatja a javadalmazási tervet, mert az üzlethez kapcsolódó célok ambiciózusak voltak és összhangban álltak az érdekeltek céljaival, amikor 2018-ban először bemutatták őket.

A Tesla részvényeseinek június 13-án kell dönteniük Musk 2018-ban jóváhagyott, de idén év elején egy delaware-i bíró által érvénytelenített bérezési tervéről.

Minipánik a bitcoinnál

A bitcoin árfolyama hiába próbálta meg bevenni hétfőn a 70 ezer dolláros szintet, ez után több mint kétezer dollárral hullott vissza egyetlen óra alatt – írja a Cryptopotato. Az “altcoinok” – a bitcoinon és az etheren túli fontosabb kriptovaluták – még erősebben vörösbe fordultak, ami 80 milliárd dolláros veszteséget okozott a teljes kriptopiaci kapitalizációban. A likvidált pozíciók összértéke napi szinten nagyjából 170 millió dollár lehetett.

A bitcoin mostanában gyakran együtt mozgott a részvénypiacokkal, de nem teljesen és néha késve látszik követni azt. Gyakran emlegetik mozgatórugójaként ugyanazokat a tényezőket, mint a részvényeknél, mint az inflációs és kamatvárakozások, elsősorban az USA-ban.

Nagyot ugrott az olaj, de mivégre?

Március óta a legnagyobb napi árnövekedés volt látható hétfőn a kőolaj árában az Erste Befektetési Zrt. szerint.

Jelentős fundamentális hír nem jelent meg, úgy tűnik, a nagy olajbefektetők ismét visszatértek a piacra.

Érdekes viszont, hogy májusban az orosz termelés nagyot csökkent, bár a napi 9,39 millió hordó még így is meghaladja a napi 9,05 millió hordós célt, amiről az OPEC és Oroszország megegyezett.

Az USA termelése pedig egyes elemzések szerint nagyot csökkenhet a következő 12 hónapban, miután egyre kevesebb fúróberendezés üzemel, és a palaolajmezők gyorsan öregszenek. Iparági szakértők szerint legalább 90 dolláros olajár lenne szükséges ahhoz, hogy ez a trend megforduljon.