Letépte láncát a forint, az OTP-nek viszont nem volt jó délelőttje

Az elmúlt hetek negatív korrekciójának folytatódásával indult június utolsó hete a tőzsdéken. A tengerentúli részvényindexek kivétel nélkül csökkenéssel zártak, az S&P 500 0,45, a Dow Jones 0,04, a Nasdaq Composite 1,16 százalékkal került lejjebb.

A kedden elsőként kinyitott ázsiai börzék vegyesen teljesítettek. A hongkongi index ötnapos esés után tudott emelkedni, de most bőségesen, közel 2 százalékkal. Tulajdonképpen tartotta vele a lépést az 1,2 százalékos plusszal zárt sanghaji mutató. Velük szemben a tokiói Nikkei index ugyanakkor viszonylag nagyobbat, közel fél százalékpontnyit zuhant.

A vezető európai tőzsdék enyhén esésben álltak fél 1 magasságában, a frankfurti DAX 0,08, a londoni FTSE és a párizsi CAC-40 0,02-0,02 százalékos mértékben.

Kedd délig nem volt jó napja a BUX-nak sem, 0,15 százalékkal állt alacsonyabban. Az OTP Bank 0,54, a Magyar Telekom 0,73, a Mol 0,24 százalékkal gyengült, csak a Mol erősödött, de az is csak 0,13 százalékkal.

Az elmúlt napok gyengélkedései után ismét erősödésnek indult a forint, az euróval szemben hétfőn átlépte a 370-es szintet, s kedden már 369 alá is került, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt heti kamatvágásának hatására a hazai fizetőeszköz vonzerejének elvileg csökkennie kellett volna. Az Equilor Befektetési Zrt. kommentjéből arra lehet következtetni, hogy akár 366,61-ig is folytatódhat a forint erősödése, ott húzódik ugyanis egy támasz, az úgynevezett alsó Bollinger-szalag.

A forintot még az MNB kedd reggeli azon közlése sem vetette vissza, hogy az első negyedéves hazai fizetési mérleg valamivel gyengébb lett a vártnál, miközben a jegybank az ilyenkor esedékes felülvizsgálat során tovább rontotta az előző év végi adatokat is. 

Lényeges makroadat nem várható már a héten hazai fronton, így elsősorban a nemzetközi események és a gázár lehet meghatározó az árfolyam aspektusából – vélik az Erste Bank elemzői.

Márpedig a nemzetközi ügyletek elszámolásánál irányadó gázár, a rotterdami árutőzsdén jegyzett TTF-típus kiszámíthatatlanul mozog, szinte percről percre képes nagyobb kilengésekre. Kedden is volt már jókora pluszban, de mínuszban is, a napi minimuma és maximuma közel 2 eurónyi távolságra volt egymástól, dél körül egy megawattóra éppen 32 euró körül cserélt gazdát.

A kínálatot övező aggodalmak eleinte az olajat is megdrágították, ám a nap feléhez közeledve már átmentek mínuszba, mintegy 1 százalékosba. Így az észak-amerikai könnyűolaj ára (WTI) 68,65 dollárra, míg az északi-tengeri Brenté 73,40 dollárra csökkent. 

Az ázsiai import júniusban 14 százalékkal emelkedhetett, amely enyhe pozitív hír lehet az olajkereslet alakulását nézve – jegyzi meg a KBC Equitas elemzése.

Ha pár dollárral is, de csökkent kedden az arany árfolyama, 1935 dollárba került az unciája (1 uncia=31,1035 gramm). Az Erste Bank elemzői úgy vélik, az árfolyamot alulról felfelé leginkább a recessziós félelmek nyomják, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem tervez lazítani a monetáris kondíciókon, továbbra is az a célja, hogy az infláció letörése érdekében lelassítsa a gazdaságot. Ugyanez a politika azonban magas dollárhozamot okoz, amellyel nem tudja felvenni a versenyt a kamatot nem fizető arany, így ez inkább lefelé nyomja a sárga nemesfém árfolyamát. Az ezüst viszont drégul, árfolyama közel fél százalékponttal ment feljebb, megközelítve a 23 dolláros lélektani határt.

A kriptoeszközök is erősödnek, a Bitcoin 1,17 százalékkal, 30 580 dollárra, az Ethereum 1,47 százalékkal, 1879 dollárra, a Litecoin pedig 1,39 százalékkal, 88,5 dollár fölé.

A további pénz- és tőkepiaci mozgásokat befolyásolhatja, hogy Li Qiang kínai miniszterelnök, szerint országa továbbra is jó úton halad afelé, hogy elérje az idei évre kitűzött 5 százalékos gazdasági növekedést. A Világgazdasági Fórumon tartott beszédében kiemelte, hogy az első negyedévben 4,5 százalékkal nőtt a kínai gazdaság, egyúttal azt is meglebegtette, hogy kormánya új intézkedéseket vezethet be, azzal a céllal, hogy élénkítse a belföldi keresletet. Ugyan sok elemzőház is rontott az előzetes előrejelzésein, de így is 5 százalék feletti bővülést várnak a nagybankok – emlékeztet a KBC. Amely Kína kapcsán azt is érdemesnek tartja megemlíteni, hogy a Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter július elején ellátogathat Kínába. Márpedig a magasszintű gazdasági tárgyalások pozitívan hathatnak a piaci hangulatra, abból ugyanis a befektetők azt olvashatják ki, hogy javulhat az utóbbi időben elmérgesedett amerikai-kínai viszony.

A piacok számára fontos gazdasági indikátor, a német IFO index mindhárom komponense csökkent júniusban. Sőt, a jelenlegi helyzet megítélésén kívül a másik két alindex a vártnál nagyobb mértékben esett. Az üzleti környezetet mérő alindex 91,7 pontról 88,5 ment le a várt 90,7 ponttal szemben. A várakozások 88,6 pontról 83,6 pontra mérséklődtek, a csökkenés jóval nagyobb volt, mint amennyit a 88,1 pontos várakozás jelentett. Egyedül a jelenlegi környezet megítélése romlott a vártnál kisebb mértékben, 94,8 pontról 93,7 pontra a várt 93,5 ponttal szemben. Az IFO index is beleillik az elmúlt hetek európai adataiba, melyek a gazdaság vártnál gyengébb helyzetéről számolnak be – tartja az Erste.

Az Equilor arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben ismét kamatot emelhet az Európai Központi Bank (EKB). Gediminas Simkus egy online konferencián jelezte, legalább még egy kamatemelésre van szükség, de nem lenne meglepve, ha a július végi kamatemelést követően szeptember közepén ismét kamatot emelne az EKB. A döntéshozó hozzátette, hogy egy ideig még a betéti kamatszint lesz az irányadó ráta az eurózónában. A határidős árazások is nagyjából megerősítik Simkus nyilatkozatát, a piaci szereplők szeptember közepére 40 bázisponttal magasabb kamatot áraznak a jelenleginél. Martins Kazaks is megszólalt, aki szintén azt várja, hogy július után is emelni kell a kamatszintet, mivel az infláció továbbra is túl magas. Aláhúzta, hogy az első kamatcsökkentés jóval később következhet be, mint ahogy a piaci szereplők jelenleg várják az árazások alapján. A monetáris lazítás csak akkor indulhat meg, ha az infláció tartósan a 2 százalékos szint közelében, vagy alatta lesz.

Napközbeni piaci körképünk végén pedig íme néhány érdekesebb tőzsdeicég-hír.

• A Bank of America 9,5 dollárról 11 dollárra emelte az American Airlines légitársaság részvényeire vonatkozó 12 havi célárfolyamát, mely azonban még így is jelentősen elmarad a vállalatot követő elemzők 17 dolláros célárfolyam-mediánjától. (Equilor)
• 4,6 milliárd dollárért fel fogja vásárolni az Apptio szoftvercéget az IBM, a tervek szerint az év későbbi részében zárulhat a folyamat. A vállalat különböző optimalizáló és automatizáló folyamatokkal, rendszerekkel foglalkozik, így az IBM számára nagy segítséget nyújthat az AI és IT fejlesztésében is. Az Apptionak jelenleg 1500-nál is több ügyfele van, többek között nagy techvállalatok, mint a Microsoft vagy a Google. (KBC)
• A UBS bank szerint a Moderna jelenlegi árazása nem veszi figyelembe az egyéb vakcinákból származó potenciális értéknövekedést, ezért a korábbi semlegesről vételre módosították az ajánlást, ugyanakkor a célárfolyamot 221 dollárról 191 dollárra csökkentették, mely még így is 61 százalékkal haladja meg a pénteki záróárfolyamot. (Equilor)
• A Tesla célárfolyamát 185 dollárról 248 dollárra emelte a Goldman Sachs, az ajánlást viszont vételről semlegesre rontotta. (Equilor)
• A Pfizer bejelentette, hogy a klinikai kísérletben résztvevőknél észlelt, emelkedett májenzimszint miatt leállítja a lotiglipron nevű, elhízás- és cukorbetegség elleni kísérleti készítmény klinikai fejlesztését. Bár a résztvevők semmilyen tünetről vagy mellékhatásról nem számoltak be, az eltérő laboreredmények miatt leállításról döntöttek. Van azonban egy párhuzamosan futó, 1400 résztvevős klinikai kísérlet a danuglipron készítménnyel, melyet folytatnak. (Equilor)