A CETOP Kelet-Közép-Európai index az idén az egyik legjobb részvénybefektetés volt – mondta el Kocsi János, a Pioneer Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere egy sajtóreggelin. Idén 17 százalékkal emelkedett, ennél többet csak az isztambuli tőzsde ért el. (Részben a török deviza leértékelődése miatt – a szerk.) A német DAX index teljesítménye 11 százalék volt, az S&P 500-é csak 3 százalék. A régiós indexek visszaküzdötték magukat a válság előtti szintekre, nem véletlenül, mert a vállalatok eredményével is ez történt.
Globálisan a GDP lassan, de biztosan növekszik, nincs túlfűtöttség. Ezt jobban szeretjük, mint a gyors, de hitellel fűtött növekedést – mondta a menedzser. Részvényesi szempontból is optimálisnak nevezhető a következő időszak. A válság előtti növekedési szinttől még messze vagyunk.
Jó ez az olajár nekünk
A jelenlegi olajárszint is meglehetősen kedvez a fejlett országoknak, hiszen több pénz marad a fogyasztók zsebében. Egy 55 dollár körüli szint a feltörekvő országok, sőt az olajexportőrök számára sem kedvezőtlen. A jegybankok pedig megtehetik azt, hogy szépen lassan visszaszívják azt a likviditást, amit korábban a rendszerbe pumpáltak,
A szemünk előtt zajlik negyedik ipari forradalom – például a közlekedési eszközök, a távközlés terén, jönnek az elektromos autók, okos készülékek, robotizáció. A robotok gyártásához is új gyártósorokra van szükség. A Kondratyiev-ciklusok szerint 40-60 évente nagyon mély gödörbe süllyed a világgazdaság, amelyből csak komoly innovációkkal lehet kikerülni.
Amerikát már alulsúlyozzák
Úgy látszik, hogy ezek az innovációk már meg is érkeztek. Az innováció elsősorban Amerikából indul ki, ahol látunk is egy komoly GDP-bővülést, kérdés, átadja-e majd a stafétát Európának és Kelet-Ázsiának is. A Pioneer összességében felülsúlyozzák a részvényeket, azon belül a kelet-közép-európai régiót és Japánt, alulsúlyozzák viszont már az Egyesült Államokat.
A stabilitás szigetei vagyunk
Közép-Európa a stabilitás és a növekedés egyik szigete a világban Kocsi János szerint, az országok többségének növekedése az évi négy százalékot verdesi úgy, hogy még nem is indult be igazán az EU-s pénzek lehívása és a hitelezés is alacsony szinten van. A folyó fizetési mérleg nullában vagy pluszban van, az államháztartási hiányt is kordában tartják. Kivéve talán Romániát, ahol ikerdeficit van. A portfólió-menedzser szerint Közép-Európa jelentős növekedési tartalékokkal is rendelkezik.
Ennyi a BUX P/E-je
Ezek fényében érdekes a térségünk részvénypiacának árazása. A P/E (árfolyam/nyereség) ráta 12,4 a CETOP-indexben, még az utóbbi évek emelkedése ellenére is elmarad a fejlett piacokétól (17,4 az MSCI indexben). Hátul kullog Oroszország (10,2-es P/E) és Törökország (6,5), de Oroszországban nincs növekedés, Törökországban pedig igen magasak a kockázatok.
A BUX P/E-je 11,8, a lengyel WIG20-é 12,4, a román BET indexé 10,2. A szektorok közül a bankszektor látszik leginkább alulárazottnak, de az olajszektor és a közszolgáltatók sem drágák.
Lehetne több is a WIG
Lengyelország újra fogyaszt, a lakossági fogyasztás bővülése év/év alapon a tíz százalékot is meghaladta. A nagy kérdés, hogy ez magával vonja-e majd a beruházások bővülését – hangzott el.
Az alacsony kamatkörnyezet elbírna magasabb árazásokat is, a lengyel P/E lehetne 15 is. A historikus árazáshoz képest az ország részvénypiaca még mindig nem drága, így a Pioneer szerint a vétel mellett szóló érvek rövid- és középtávon súlyosabbak az eladás melletti érveknél.
Hét bő esztendő Magyarországon
A hét szűk esztendő utáni hét bő esztendő felénél tartunk? – tette fel a kérdést Magyarországgal kapcsolatban Kocsi János. A magyar kiskereskedelmi értékesítés is szépen növekszik az utóbbi években, 5-6 százalékkal, de Lengyelországgal ellentétben itt annak idén a válság után visszaesett a kiskereskedelmi forgalom és fogyasztás.
Van bérinfláció, támogató fiskális és monetáris politika, jönnek az EU-s források és a hitelezés is csak most kezd beindulni. Így 4-5 százalékos GDP-növekedés is jöhet – hangzott el. Jó eséllyel kialakulhat az a kegyelmi állapot, ami lehetővé tenné az intézményrendszer hatékonyabbá tételét, átalakítását (oktatás, egészségügy, állami beruházások rendszere, állami vállalatok, szociális elosztó rendszer). Ha a következő pár évben ezt nem tesszük meg, akkor viszont kicsi az esély arra, hogy fel fogunk zárkózni.
Románia, a nagy reménység
Ehhez képest a BUX-részvények árazása (az egy évre előretekintő P/E ráta) csak kissé mozog a historikus átlag felett. A korábbi 8-10 százalékkal szemben viszont most 2-4 százalékos a lakossági kamatszint, ami sokkal vonzóbbá tehetné a részvényeket. A konklúzió hasonló, mint a lengyeleknél, inkább a vétel melletti érvek dominálnak.
Romániában a GDP nagyon szépen emelkedik, évi 4-5 százalékkal is, ott is főleg a fogyasztás miatt. A régió legnagyobb növekedése várható 2017-ben és 2018-ban is. Regionális összehasonlításban ez a részvénypiac olcsó, az árazás a sok évi átlag alatt van, nem olyan nagyon kockázatos és növekedni is tud – mondja a menedzser. Még az osztalékhozam is igen tisztességes.
A magyar galambok
Csehország Németországhoz való közelsége miatt is alacsonyabb kockázati profillal rendelkezik, ipara leginkább a német fellendülésből profitál, de a fogyasztás szerepe is jelentős. A részvénypiac árazása a historikus átlag körüli. Ám a cseh részvények így sem tűnnek drágának.
A magyar jegybank a „leggalambabb” a régióban, és jó eséllyel alacsonyan fogja tartani a kamatot legalább 2020-ig – hangzott el. (Galamb=az alacsony kamatok pártján álló.) Ha bejön az EU-támogatás euróban, az átmenetileg nyomott szinten tarthatja a forintot, és ez is kitolhatja a kamatemelést – tették hozzá. „Nem mernék a forint ellen fogadni a következő pár évben” – mondta Kocsi János.
Oroszországban és Törökországban olcsók a részvények, de a kockázatok is magasak, így a Pioneer csak kevés nagyon alaposan megválogatott részvényt vásárol ott – mondta az alapkezelő. Az ottani kötvényekkel kapcsolatban valamivel bizakodóbb.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
