Már az óvodában megtanultam, amit a befektetési csalásokról tudni kell

A legkockázatosabb befektetési formák a múltban hatalmas meggazdagodások és gyors elszegényedések forrásai voltak. Mint a kockázatos devizaügyletek, részvényopciók, automatizált kereskedési robotok, vagy újabban a kriptovaluta-üzletág. Mindig voltak, akik meggazdagodtak ilyeneken, bár valójában csak nagyon kevesen. (Míg a kevés számú siker nagyon látványos, a vesztes tömeg láthatatlan marad.)

Így aztán ma is vannak, akik úgy gondolják, hogy megpróbálják megcsinálni ilyesmikkel a szerencséjüket. Csakhogy ez egy ingoványos talaj, általában speciális ismereteket igényel, aki pedig ezekkel nem rendelkezik, az könnyen rosszul járhat. Nagyon sok csaló és bűnöző keresi áldozatait ezekben az üzletágakban, mert sajnos épp elégszer meg is találja.

Jól bevált recept az alapja mindennek

Egy nemrég megjelent statisztika úgy becsüli, hogy csak kriptovalutákon keresztül eddig mintegy hétmilliárd dollárt, vagyis mintegy 2580 milliárd forintot tulajdonítottak el bűnözők. (Ami egyébként a forgalomban levő kriptovalutáknak mintegy 0,7 százaléka.) És akkor még nem beszéltünk a többi befektetési területről, amelyeken már esetleg pár évtizeddel ezelőtt is aktívak voltak a csalók.

De mégis mit tehetnénk, hogy ne legyünk mi is áldozatok? Bizonyos szempontból nincs új a nap alatt, a legtöbb befektetési csalásnak, lopásnak és más bűncselekménynek tulajdonképpen évtizedek vagy talán évszázadok óta bejáratott módozatai vannak.

Felkeltik az emberekben a kapzsiságot, és elaltatják a gyanakvást.

Ma nagyon felfújt árfolyamú kriptovalutákat sóznak rá az emberre, a múltban mesterségesen megdrágított részvényekkel, ingatlanokkal, műtárgyakkal vagy más termékekkel tették ugyanazt.

A számítógép előtt és után

Ma kriptodevizákra szóló ügyletekkel ígérnek elképesztően magas hozamot, tíz vagy húsz éve még devizaügyleteken ígérték ugyanezt. Magyarországon 20-25 évvel ezelőtt például afrikai származású gyémántok ígéretével próbálták átverni az embereket.

Nagyon sok minden visszaköszön a múltból, de van néhány speciális, új terület is. Régen például nem voltak hackerek, hiszen nem használtunk számítógépeket, jelszavakat, de például lopott személyi igazolványokkal is vissza lehetett élni.

Teljesen nem lehet kiszűrni minden csalást és kárt, de néhány alapelv betartásával jelentősen mérsékelhetjük azokat. Amelyek józan paraszti ésszel, sőt akár egy kisiskolás vagy óvodás gondolkodásával is beláthatók.

1. Ne hidd el a meséket

Csodák csak a mesékben vannak, avagy óvakodj attól, aki sokat ígér. A legtöbb befektetési csaló, legyen az család ingatlanügynök, régiségkereskedő, hamis befektetés-közvetítő vagy kriptovaluta-manipulátor, a leggyakrabban azt használja mézesmadzagnak, hogy valamilyen hatalmas hozamot ígér, azzal csábítja el az ügyfeleket. Ha a jelenlegi piaci viszonyok között irreális hozamokat ígérnek nekünk, akkor azonnal gyanakodjunk.

Ma Magyarországon 10-15 százalékos kamatokat talán el lehet érni, külföldön pedig esetleg 4-7 százalékot konvertilis valutákban, viszonylag alacsony kockázati szinttel. (Például államkötvényekkel vagy nagyvállalatok kötvényeivel.) Az ennél magasabb hozamszámokkal rendkívül óvatosnak kell lennünk.

Az esélyeket esélyünk sincs felmérni

Hát még ha valaki ugyanezt nem egy évre, hanem egy hónapra ígéri, akkor ott szinte biztosan valami nagyon nagy suskus van. Csodák bizony nincsenek, így megbízható vagy biztonságos befektetések sem léteznek óriási hozammal. Ha valaki el is tud érni havi tíz százalékot egy ideig, az valószínűleg hatalmas veszélynek teszi ki a pénzét, és tíz esetből lehet, hogy 8-9-szer is veszíteni fog rajta.

Sokan ezt nem akarják elhinni vagy felfogni, még akkor sem, ha figyelmeztetik őket. Vagy azt mondják, hogy hát ez olyan szép, mégiscsak megpróbálom, kockáztatok, hátha én leszek abban a tíz százalékban, akinek sikerül. De lehet, hogy valójában nem is tíz, hanem csak egy százalék, sőt nulla a siker esélye. Nulla például, ha eleve rossz szándékú szereplőkkel találkozunk, akik nem is akarták visszaadni a pénzünket.

2. Ne bíz meg idegenekben

Szívgyógyszer sem veszünk az utcán, sem az ismerősünk ismerősének az ismerősétől, sem névtelen postafiók-cégtől. Ám befektetést néha igen. Amihez ugyanis az emberek nem értenek, annál hajlamosak másokra hallgatni, akár idegenekre is. Sokszor bíznak pénzt olyan befektetési cégekre, befektetési szakemberekre, annak látszó személyekre, akiket lényegében nem ismernek és nem informáltak le kellőképpen. Csak azt tudják, hogy az ismerősüknek vagy X személynek – látszólag – már sikerült, nagy összeget keresett az üzleten.

Pedig néha elég lenne egy Google-keresés, hogy megtudjuk, hogy egy adott cég esetleg nem is létezik, vagy már rengeteg baj volt vele, és sok-sok ügyfél szaladhat a pénze után. Az ismerősöm ismerőse, vagy a barátom barátja sem biztos, hogy megbízhatóbb, mint egy vadidegen ember. Lehet, hogy már a barátunkat is átverték, csak még nem tud róla.

DYOR (do your own research) – végezd el a saját vizsgálódásodat, házi feladatodat – mondják angolul.

3. Sohase tégy minden tojást ugyanabba a kosárba

Mindig oszd meg a kockázatot, soha ne tégy minden tojást ugyanabban a kosárba, mert mind egyszerre törhet össze. (Szakszavakkal, diverzikáld a portfóliódat.) Ez minden más befektetésre igaz, sőt az életünk más területeire is. (Többek között ezért jöttek létre a befektetési alapok is.)

Ha minden pénzed egy társaság részvényeiben, kötvényeiben, vagy egy kriptodevizában, vagy egy ingatlanban tartod, és azzal valami végzetes történik, akkor minden elúszik. Ha viszont legalább tíz, húsz különböző befektetési termékben van a tőkéd, akkor ha 1-2, esetleg három tönkre is megy, a többin még mindig nyereséget lehet elérni.

Ezzel szemben a legtöbb embernek sem ideje, sem kedve ezzel foglalkozni, inkább úgy van vele, hogy feltesz mindent egy lapra, betesz mindent egy helyre, aztán majdcsak lesz valami. Ez néha egy egész élet munkája gyümölcsének elvesztéséhez vezet.

4. Tudd, hogy mit akarsz

Tudnunk kell, hogy mit is várunk tulajdonképpen a befektetéseinkről. Biztonságot, nyugodt nyugdíjas éveket? Vagy szeretnénk nagy kockázatot vállalni a nagy hozam reményében? Lehet vegyíteni is a kettőt, a pénz egy részét biztonságos, a másik részét növekedésre esélyes befektetésekbe tenni. Egy részét biztonságban akarjuk tudni, más részét kockáztatni. De el kell dönteni, el kell különíteni a különböző pénzösszegeket, és ehhez kell magunkat tartani a jövőben.

Később pedig nem szabad a például nyugdíjcélra félretett összegeket arra használni, hogy a spekulációs kasszában elszenvedett vesztességek által okozott lyukakat betömjük, mert a végén így is minden pénz elolvadhat. Ha a spekulációs célú vagyon összezsugorodott, akkor lehet, hogy jobb, ha abbahagyjuk, és belátjuk, hogy erre nem vagyunk felkészülve. Sokkal jobb, mintha akkor látjuk be ezt, amikor már egyáltalán nem marad befektethető pénzünk.

Fontos a rövid táv-hosszú táv megkülönböztetése is – rövid távra nem ajánlott például részvényt, vagy más nagyon ingadozó árfolyamú eszközt venni. Nagy az esélye, hogy rosszkor szállunk be és ki.

5. Tartsd be a szabályokat

Minden területnek megvannak a maga biztonsági szabályai. Például egy bizonyos összegnél többet a bankoknál a betétbiztosítás, a befektetési területen a befektető-védelem nem biztosít, így nem érdemes túl sok pénzt tartani egyik helyen sem. A kriptodevizák területén különösen sok a biztonsági kockázat, és ezekre számos megoldás van, mint hardverkulcsok használata (Ledger, Trezor stb.), víruskereső, tűzfal, a jelszavak megfelelő tárolása...

Nem ajánlják azt sem, hogy centralizált kriptovaluta-tőzsdén tartsuk a pénzünk számottevő részét, ha csak nem akarunk éppen tranzakciót végezni. Csődök sora bizonyítja, hogy ez milyen veszélyes (például az FTX-é).  Érdemes a hosszabb távon tartott, tartalékolt tőkét különvenni, és nagyon biztonságos számlákon elkülöníteni a rövidebb távú, spekulációs pénzektől. Adathalász betörések, hackertámadások, hamisított weboldalak és még sok más veszély leselkedik ránk.

A hagyományos befektetéseknél a biztonsági szabályok betartása sok esetben a bankok és a brókercégek feladata is. Nem engednek például túlzott tőkeáttételt vállalni, vagy olyan befektetéseket vásárolni, amelyek nem felelnek meg az ügyfél kockázati profiljának. A kriptovaluta-világban ilyen nincsen, senki sem akadályozza meg, hogy valaki túlvállalja magát.

6. Ne szólj bele a nagyok dolgába

Csak akkor fektess be, ha már érted, mit is csinálsz. Előbb tanulj, figyelj, aztán cselekedj, ha elég információt begyűjtöttél. Hosszú autóútra sem az első Kresz-óra után megyünk. Precíziós esztergapadot sem tud mindenki javítani, csak aki kitanulta. Akkor részvényeket, határidős FX-et (devizát) vagy kriptovalutát miért vesznek emberek képzettség nélkül?

A befektetések világába belemerülni csak szaktudással érdemes, különben nagyon valószínű, hogy mi húzzuk majd a rövidebbet. Rajtunk fognak meggazdagodni azok, akik évekkel, évtizedekkel korábban kezdték, és minden idejüket ebbe a szektorba ölik bele. Vagy a bűnözők, akik kifinomult technikákkal vadásznak a hozzá nem értő kisbefektetőkre.

7. Ne félj megkérdezni a felnőtteket

Ha mindenképpen kockázatos befektetést szeretnél, fordulj valódi szakemberekhez. Sokan vannak, akik kétségbeesve rohannak egyik helyről a másikra, amikor kár érte őket, amikor nem kapják vissza az eredetileg befektetett pénzüket sem. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csalás áldozatai lettek. De ekkor már jobbára késő.

Sokkal érdemesebb először megkérdezni másokat, a megfelelő személyeket, és utána befektetni, mint túl későn pánikolni. Egy másik megoldás a befektetési alapok, tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) vásárlása, amelyek egy bizonyos befektetési területre koncentrálnak, de a profi befektetők által alkalmazott technikákkal szétterítik a kockázatot, megakadályozva a teljes befektetésünk elvesztését.

(Címötlet forrása: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes)